„Beérett annak a gazdaságpolitikának a gyümölcse, amelyet 2010 után nagyon tudatosan és merészen felvállalt a magyar kormány. Annak idején az ország és a gazdaságpolitikai vezetés kapott hideget-meleget a közvélemény-formáló hangadóktól. Az unortodoxtól kezdve számtalan jelzővel illették a Matolcsy György által elindított gazdaságpolitikát. Ennek alapvető újdonsága az volt, hogy a globális gazdasági rendszerben, annak keretein belül, azzal nem szakítva nagyon erőteljesen a nemzeti érdek érvényesítését kereste. A gazdaságpolitika céljainak középpontjába nem holmi elvont ideológiákat helyezett, hanem
a magyar lakosság, a magyar vállalkozások, Magyarország érdekeit.
Ebből az alapállásból tárgyalt mindazokkal a gazdasági szereplőkkel, akik komoly hatással bírtak a magyar gazdaság alakulására. Akár a nemzetközi szervezetekkel – gondoljunk csak az IMF-fel való szakításra –, akár az itt befektető multinacionális vállalatokkal. Ideértve a pénzügyi, az energia- és a telekommunikációs szektor új ágazati adóinak bevezetését. Ezek mind egy új egyensúly létrejöttét szolgálták.