Ezért keresnek többet a sportolók, mint a tanárok

2019. április 25. 23:20

A multimilliomos sportoló kivételnek számít, nem a többségnek.

2019. április 25. 23:20
null
William L. Anderson

„Az élsport spártai körülményeit sokkal kevesebben képesek kiállni, mint a tanári pálya nehézségeit. Továbbá, a profi sportolók (és sportolónők, mivel a női sport is egyre népszerűbb) arénákat töltenek meg nézőkkel egy sportesemény alkalmával. Erre tökéletes példa a Super Bowl, amit világszerte egymilliárd ember kísér figyelemmel. Ezzel szemben az átlag tanár jellemzően 25 diáknak tart órát egyszerre és még a legjobb oktatók is mindössze pár száz hallgató előtt beszélnek.

Évente több mint negyvenezer ember veszi át a PhD-fokozatát. Mindeközben az Egyesült Államokban jó esetben negyven újonc kerül be az NBA-be. Akik be is jutnak a profik közé, nem számíthatnak hosszútávú karrierre, átlagosan néhány évig tart az egész. Ezzel ellentétben egy tanár akár negyven évig is a szakmájában maradhat. Egyébként a profi sportolók többsége nem gazdagodik meg a sportból. A túlnyomó többségük feledhető, alsóbb osztályokban játszik, vagy egyéb alacsony fizetésű pozíciókat tölt be, például profi golfozó egy klubban. Lényegében a multimilliomos sportoló kivételnek számít, nem a többségnek.”     

Összesen 17 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
nibiru
2019. május 23. 00:30
:D:D Lehet.... csak nem hiszem, hogy tetszene a jogvédőknek......
annamanna
2019. május 23. 00:30
"Az élsport spártai körülményeit sokkal kevesebben képesek kiállni, mint a tanári pálya nehézségeit" Ha ez így van, akkor az összes nyomorult focistát el lehet zavarni Borsodba tanárnak, a pedagógiai terhelést kirázzák a kisujjukból!!!!!!!!!!!!!!!!
abcdef
2019. május 23. 00:30
Végül megkapta Weinberg a kért fizut?
vizesnyolcas
2019. május 23. 00:30
Ettől érdekesebb kérdés, hogy miért keresnek jobban az élsportolók, mint a Nobel-díjas tudósok. Ennek a témának sokkal alaposabb elemzését adja Barabási Albert-László A képlet - A siker egyetemes törvényei c. könyvében (The Formula: The Universal Laws of Success) Steven Weinberg Nobel-díjas fizikaprofesszor (akinek sikerült, ami Einsteinnek nem jött össze, ő egyesítette az elektromágnesség és a gyenge kölcsönhatás elméletét) elég különös módon lett a történelem legjobban fizetett tudósa: A Texasi Egyetem el akarta csábítani a Harwardról, de Weinbergnek nem nagyon volt kedve a váltáshoz, így olyan feltételt szabott, amiről úgy gondolta, úgysem teljesítik: az egytemi futballcsapat edzőjének (akkori) fizetésével egyenlő fizetést kért. (Merthogy az amerikai egyetemek legjobban fizetett munkatársai általánosan a futballedzők.) Barabási arra a következtetésre jut, hogy az élsportolók és a Nobel-díjas tudósok ugyanolyan szupersztárok, csak a tudósok esetében a sikert nem pénzben mérik, hanem a hivatkozások számában. De adott egy módszert arra is, hogy a hivatkozások számából hogyan lehet kiszámítani egy tudományos eredmény pénzbeli értékét. E módszer alapján Weinberg eredeti cikkének értéke 1,4 milliárd dollár, csakhogy ezt nem személy szerint ő kapta, hanem azok a tudományos projektek, amelyek a ő cikkét felhasználták.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!