Kiderült, hogyan moshatott tisztára egymillió eurót Magyarország belga „barátja”
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Japán kutatók megvizsgálták, hogy a 2011-es nagy japán földrengést követően hogyan változott meg az emberek hozzáállása a kockázatokhoz és veszélyekhez.
Az eredmény meglepő: azok a férfiak, akik nagyobb intenzitású rengéseket éltek át, később jobban tűrték a kockázatot. Érdekesség, hogy a hatás nem múlt el, és még öt évvel később is csaknem ugyanakkora volt, mint egy évvel a földrengést követően. A kutatók ki tudták zárni, hogy a férfiak kockázattűrésének növekedését a katasztrófa hatására megszűnő munkahelyek okozták.
Az is kiderült, hogy a nagyobb intenzitású földrengést átélő férfiak körében megsokasodtak a szerencsejátékosok, hiszen az ő preferenciáikat a földrengések átalakították.
A kutatók meglepve tapasztalták, hogy a nőknél viszont semmi nem változott a földrengés hatására.
Az eredmény már csak azért is érdekes, mert a főáramú közgazdaságtan sok esetben azt feltételezi, hogy a kockázattűrés egy rögzített, nem változó tulajdonság. Most azonban kiderült, hogy külső környezeti hatások még ezt is megváltoztathatják. Márpedig a jövőben egyre több környezeti katasztrófára számíthatunk a fejlett világban is, ami minden bizonnyal megváltoztatja majd a viselkedésünket.
A pszichológiai irodalom szerint egyébként a negatív sokkokra adott érzelmi válaszok, például a félelem és a harag, megváltoztatják a kockázattűrést is.