A korábbi két ciklushoz hasonlóan, a most alakuló új kormánnyal is együttműködési megállapodást kíván kötni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) – mondta a kamara elnöke hétfőn Nagykanizsán. Tíz év alatt kell megduplázni a reálbéreket.
Parragh László a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésén tartott előadásában azt mondta, nem lenne ildomos a sajtón keresztül üzengetni a tervezett megállapodás előtt annak tartalmáról. „Nem mondhatom el, hogy mire készülünk, de összességében jóra” – fogalmazott.
Az MKIK elnöke beszélt arról, hogy 2010-ben válságkezelő, majd 2014-ben konszolidációs gazdaságpolitika kezdődött, „most pedig új korszakban vagyunk”, a fenntarthatóságot kell biztosítani, az elért eredményeket tovább erősíteni.
A kamara által 1600 cég megkérdezésével zajlott felmérés alapján a cégvezetők 68 százaléka szerint a szakképzett munkaerő hiánya lehet az akadálya a fenntartható fejlődésnek. Mindössze 8-9 százalék vélekedett úgy, hogy a felsőfokú végzettségűek hiánya miatt, 30 százalékuk azonban a szakképzetlen munkaerő hiánya miatt tartja kevésbé fenntarthatónak a fejlődést.
Parragh László úgy vélekedett: a fejlődés nemcsak a gazdaságot, hanem minden állampolgárt érint, „az az érdekünk, hogy a fejlődés a gazdaságot körülvevő minden alrendszerre hatással legyen”.
Kijelentette: a tudás és a gazdaság összekapcsolása nélkül nem lehet sikeres egy ország. „Mindenáron szeretnénk közelíteni a tudást a gazdasághoz”, a jelenleg formálódó kormányzati struktúra is tükrözi ezt.
A fenntartható fejlődés biztosításához szükség van a politikai stabilitásra, az eddigi gazdaságpolitika folytatására és finomhangolására, költségvetési fegyelemre. Nagyon fontos lenne a termelékenység és a hatékonyság javítása, „de ebben nagy bajban vagyunk”, ezen a bérfelzárkóztatási program folytatása segíthet – fogalmazott.
A kamarai elnök arról is beszélt, hogy a megfelelő számú szakképzett munkaerő biztosításához újra kell gondolni a jelenlegi munkaerőpiaci technikákat. „Tabudöntögető javaslataink vannak, ki is fogják verni a biztosítékot” – jegyezte meg anélkül, hogy a részletekre kitért volna.
Parragh László felidézte azt a kormányzati ígéretet, hogy 10 év alatt egymillió új munkahely jön létre, 7 év után ugyanis mostanra 736 ezer új álláshely van már. „Ahhoz hogy Európához közeledjünk, 10 év alatt meg kell duplázni a reálbéreket”, amihez évente 5-6 százalékos reálbér-növekedés szükséges, márpedig ez az elmúlt két évben és idén is 10 százalékos volt – mondta.
A munkaadóknak nagyon nagy kihívás a reálbérnövelés, mert a költségek növekedésével jár, s az államnak ugyan rövid távon többletbevétele van, de erről le kell mondania, hogy visszaforgassa ezt a pluszbevételt a gazdaságba. A bérnövekedés ugyanis reálkonvergenciát, a munkaerő megtartását és a fogyasztás növekedését hozza – indokolta Parragh László.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Nagy Elek került az elnöki székbe.
Matolcsy György után a kamarai elnöknél járt a gazdasági miniszter, aki szerint változhat a vállalkozások besorolása.
„Most arra látunk esélyt, hogy 2024-ben nagyobb lendületet tud venni a magyar gazdaság, és ez azért lehetséges, mert a 2020-2024 közötti időszakban a válságok ellenére a reálgazdaság nagyobb baj nélkül túlélte ezt az időszakot” – fogalmazott a miniszterelnök.
A bontóper folyamatban van, Horváth Bianka – aki korábban a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagja volt hat évig – külön életet folytat gyermekeivel.
A Magyar Nemzeti Bank szokatlanul éles közleményben támadta Parragh Lászlót.
Telt ház várható a szegedi Pick Arénában.
A konfliktus egy teljesen új, veszélyes szakaszába lépett, a kockázat ma nagyobb, mint valaha.
