A régióban az utóbbi tíz év a pénzügyi krízis és az abból való sikeres kilábalás időszaka volt – mondta Mészáros József, a Magyar Államkincstár (MÁK) elnöke pénteken Budapesten, az intézmény által a Pénzügyi szabályozás a válság utáni Európai Unióban címmel rendezett nemzetközi közpénzügyi konferencián.
A kincstár elnöke kifejtette: ennek elemzése és a tanulságok levonása hasznos az elkövetkezendő időszak közpénzpolitikájának alakításakor, ezért rendezték meg – a Magyar Közgazdasági Társasággal közösen – hagyományteremtő céllal a konferenciát.
Elmondta, a kincstár az utóbbi néhány évben jelentős átalakuláson ment át, a magyar államháztartás első számú pénzügyi szolgáltatójává, kizárólagos kifizetőhelyévé vált. A MÁK ma már az önkormányzatok, az állami intézmények finanszírozásától az állampapírok értékesítésén át a társadalombiztosítási ellátások és a vidékfejlesztési, valamint a földalapú támogatások folyósításáig rengeteg feladatot lát el – emlékeztetett az elnök.
Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója, az államadósság finanszírozási stratégiáját ismertetve, a hitelesség és a rugalmasság közötti egyensúly megteremtésének fontosságát hangsúlyozta, mondván, a szigorú szabályok merev követésekor nem lehet reagálni a piaci változásokra. Megjegyezte, Lengyelországban máris tanulmányozzák a magyar adósságkezelést.
Ismertetése szerint három alapelv volt: az államadósság csökkentése, a devizaarány mérséklése és a lakossági állampapírpiac fejlesztése. Az ÁKK vezérigazgatója elmondta, az államadósság GDP-hez mért arányát sikerült több mint 80 százalékról 73,6 százalékra mérsékelni. Az Eurostat módszertanának változtatásával magasabb lett az államadósság aránya, egyébként közelebb lenne a 70 százalékhoz – tette hozzá.
Beszélt arról is, hogy a magas, 48,5 százalékos devizaarány instabillá tette a piacot, és nagyon sokba került a költségvetésnek. A lakossági állampapírpiac részesedését sikerült 2 százalékról 25,4 százalékra emelni, ami a legmagasabb az unióban. Most tizenegy lakossági termék van, 6 hónap és 18 év közötti lejárattal, köztük inflációhoz kötött és lebegő kötvények – közölte.
Elmondta, míg korábban Magyarország államadósságának kétharmada külföldi finanszírozású volt, mostanra megfordult az arány, a belföldi finanszírozás aránya 63 százalék, a külföldié már csak 37 százalék. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a deviza részarányt csökkentették. Idén
– fejtette ki Barcza György.
(MTI)
Tényleg 20 százalékkal vezet a Tisza vagy hamisít a Medián? Kivéreztetéses tervvel buktatnák meg a választások után Orbánt Brüsszelből. Mutatjuk a részleteket. Itt a Mesterterv legújabb adása.
A Faktum szerint a kormánykritikus lapok nem veszik figyelembe, hogy az üzemanyag ára nem egyetlen hordóárból áll össze, hanem több egymásra rakódó költségtényező eredője.
Óriási veszteség ez a klubnak.
Pedig a politikában „még hátulról is ütnek”.