Barcza: Lengyelországban már tanulmányozzák a magyar adósságkezelést

A kincstár elnöke kifejtette: ennek elemzése és a tanulságok levonása hasznos az elkövetkezendő időszak közpénzpolitikájának alakításakor, ezért rendezték meg – a Magyar Közgazdasági Társasággal közösen –  hagyományteremtő céllal a konferenciát.

Elmondta, a kincstár az utóbbi néhány évben jelentős átalakuláson ment át, a magyar államháztartás első számú pénzügyi szolgáltatójává, kizárólagos kifizetőhelyévé vált. A MÁK ma már az önkormányzatok, az állami intézmények finanszírozásától az állampapírok értékesítésén át a társadalombiztosítási ellátások és a vidékfejlesztési, valamint a földalapú támogatások folyósításáig rengeteg feladatot lát el – emlékeztetett az elnök.

Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója, az államadósság finanszírozási stratégiáját ismertetve, a hitelesség és a rugalmasság közötti egyensúly megteremtésének fontosságát hangsúlyozta, mondván, a szigorú szabályok merev követésekor nem lehet reagálni a piaci változásokra. Megjegyezte, Lengyelországban máris tanulmányozzák a magyar adósságkezelést.

Ismertetése szerint három alapelv volt: az államadósság csökkentése, a devizaarány mérséklése és a lakossági állampapírpiac fejlesztése. Az ÁKK vezérigazgatója elmondta, az államadósság GDP-hez mért arányát sikerült több mint 80 százalékról 73,6 százalékra mérsékelni. Az Eurostat módszertanának változtatásával magasabb lett az államadósság aránya, egyébként közelebb lenne a 70 százalékhoz – tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy a magas, 48,5 százalékos devizaarány instabillá tette a piacot, és nagyon sokba került a költségvetésnek. A lakossági állampapírpiac részesedését sikerült 2 százalékról 25,4 százalékra emelni, ami a legmagasabb az unióban. Most tizenegy lakossági termék van, 6 hónap és 18 év közötti lejárattal, köztük inflációhoz kötött és lebegő kötvények – közölte.

Elmondta, míg korábban Magyarország államadósságának kétharmada külföldi finanszírozású volt, mostanra megfordult az arány, a belföldi finanszírozás aránya 63 százalék, a külföldié már csak 37 százalék. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a deviza részarányt csökkentették. Idén

– fejtette ki Barcza György.

(MTI)