2010 előtt nőtt, 2010 után csökkent az államadósság

2018. március 22. 22:28

2010-ig Magyarországon az államadósság rendkívül gyors ütemben emelkedett. 2002-ben az adósság még a GDP (az egy év alatt megtermelt bruttó hazai termék) 55 százalékát tette ki, 2010-ben pedig már közel 80 százalékát. A politikai instabilitással megtörhet az államadósság 2010 óta csökkenő trendje.

2018. március 22. 22:28
null

2010 előtt: instabilitás és eladósodás

2010-ig Magyarországon az államadósság rendkívül gyors ütemben emelkedett. Az Eurostat adatai alapján 2002-ben az adósság még a GDP (az egy év alatt megtermelt bruttó hazai termék) 55 százalékát tette ki, 2010-ben pedig már közel 80 százalékát (lásd a fenti ábrát). 


2002-2010 között történelmi viszonylatban is ritka, 25 százalékpontos emelkedés történt az adósságrátában, a magyar állam csak eladósodás árán tudta ellátni alapvető feladatait. Ez azt jelenti, hogy átlagosan minden évben több mint három százalékponttal nőtt a magyar állam adósságrátája. Mindez egy olyan nagyon kedvező világgazdasági felívelő szakaszban történt, amely egyébként jelentősen megkönnyítette volna az adósság csökkentését. 

2008-ra ráadásul Magyarország államadósságban túlnőtt az uniós és az euróövezeti átlagon is, annak ellenére, hogy 2002-ben még a magyar államadósság volt alacsonyabb.

A 2010 előtti átlagos eladósodási tempóval haladva 2018-ra a GDP 105 százaléka lenne a magyar államadósság.

A magyar állam eladósodottabb lenne, mint Spanyolország, és csatlakozott volna a magas adósságot maguk előtt görgető mediterrán országok klubjához.

Ehelyett a magyar államadósság már 2011-től csökkenő pályára állt, így már a hetven százalékot közelíti, középtávon pedig hatvan százalékra csökkenhet. 

Az Európai Unióban és az eurózónában egyébként nem 2011-től, hanem csak 2014-től kezdett csökkenni – a magyarnál továbbra is jóval magasabb – adósságarány.
 

Az instabilitás veszélybe sodorná az adósságcsökkentést

A gazdasági teljesítmény lehetővé tette, hogy Magyarország gazdasági szuverenitásának növelésével nemzeti érdekeit is fokozottabban érvényesítse. Az ország ezáltal volt képes megvédeni magát az Európát sújtó válságoktól, annak ellenére, hogy a balkáni útvonal miatt például a tömeges migrációs válságnak is Magyarország volt kezdetben az egyik leginkább kitett uniós ország.

Ezen eredmények legfontosabb feltétele az elmúlt nyolc év politikai stabilitása volt, ami Európában és Közép-Európában is versenyelőnynek számít. 

Bár a politikai stabilitás a gazdasági siker alapja, több hazai politikai szereplő megszólalásai is azt jelzik, hogy hatalomra kerülésük esetén politikai válsághelyzet alakulna ki: Karácsony Gergely egy nyilatkozata szerint alaptörvény és törvényesség nélkül működtetné az országot, és megkezdené a jogállam azonnali lebontását.

Káosz, válság, elhúzódó tárgyalások és új választás jönne egy ellenzéki győzelem után – erősítette meg Gyurcsány Ferenc egy rádióinterjúban, hozzátéve, hogy ez nem lenne probléma, mivel más országok is képesek voltak már stabil kormány nélküli működésre. Márpedig a kétezres években a politikai instabilitással együtt növekedett az államadósság is Magyarországon.

Amiről elfeledkeznek, hogy a politikai instabilitás óriási gazdasági kockázatokat is hordoz: egy brit pénzügyi lap már arra intette a külföldi befektetőket, hogy beruházásaikkal inkább várják ki, hogy folytatódhat-e a jelenlegi sikeres gazdaságpolitika. 

 ​
Nyitókép: az államadósság aránya a GDP-hez képest, Eurostat. 

 

 

Összesen 131 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Szerintem
2021. december 17. 06:34
A dislájkokból úgy látom, hogy olvassák a cikket mocskos ballibsi tolvajok is. Na de ki látott már NEM TOLVAJ ballibsit?
Pinter68
2020. december 24. 21:31
Hogy elszaporodtak a szerző nélküli propaganda cikkek! Azért árnyaljuk a képet annyival, hogy: 1. A nominális adósság történelmi csúcson van. 2. A Fidesz úgy növelte az adósságállományt, hogy közben az állam jelentősen kevesebbet költött oktatásra, egészségügyre és az állami szférában dolgozók bére is csak 2 éve kezdett el emelkedni. Akkor vajon mire ment a pénz?
buckafej
2020. február 18. 15:30
"A szocializmussal az a baj, hogy előbb-utóbb elfogy a mások pénze" (Margaret Thatcher). Elvtársaid ennek szellemében tevékenykedtek 1945 után (elvették a nagybirtokosok, az egyház földjét, aztán a gazdag parasztokét, aztán minden parasztét. Kidobták a középosztályt a házaikból, a gyárost a cégéből, a kisiparost még a trafikjából is. Amikor már nem volt mit ellopni, békekölcsönt jegyeztettek. Amikor már az sem volt, elkezdték eladósítani az országot, 1990-re sikerült is a legmagasabb adósságot felhalmozni a szocialista országok között, a lengyelekkel versenyben. 1994-1998 között eladtak mindent külföldre, amit lehetett, energiaszektort, élelmiszeripart. Amit nem tudtak eladni, azt ellopták maguknak. 2002-2010 között, amint a cikkben látható 25%- kal növelték az államadósságot, gazdasági konjunktúra idején. És most van pofájuk itt kommentelni. Milyen vastag bőr van a pofádon, te országot tönkretevő, tróger, büdös komcsi?!
pildar
2020. február 18. 15:30
Végre, a monoton Sorosozás után elkezdték nyomni azt ami igazán fontos. AZ ERDMÉNYEKET Csak így tovább, ugyanez megvan az államháztartási hiánnyal, a munkanélküliséggel, az EÜ támogatásokkal, a bérekkel, a felújított kórházakkal, a visszavásárolt közművekkel, a rezsiköltséggel stb. Erről kéne óriásplakát basszus, nem a vén ráncos majomról, őrola már tudunk, pozitív kampány kell hogy lássák az emberek, mit épített fel a FIDESZ nyolc év alatt és mit veszíthetnek ha a balos katyvasz újra kezdi.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!