Kezdhet aggódni Macron – már a hitelminősítők is elégedetlenek
Itt van az eredménye a politikai bizonytalanságnak.
2010-ig Magyarországon az államadósság rendkívül gyors ütemben emelkedett. 2002-ben az adósság még a GDP (az egy év alatt megtermelt bruttó hazai termék) 55 százalékát tette ki, 2010-ben pedig már közel 80 százalékát. A politikai instabilitással megtörhet az államadósság 2010 óta csökkenő trendje.
2010 előtt: instabilitás és eladósodás
2010-ig Magyarországon az államadósság rendkívül gyors ütemben emelkedett. Az Eurostat adatai alapján 2002-ben az adósság még a GDP (az egy év alatt megtermelt bruttó hazai termék) 55 százalékát tette ki, 2010-ben pedig már közel 80 százalékát (lásd a fenti ábrát).
2002-2010 között történelmi viszonylatban is ritka, 25 százalékpontos emelkedés történt az adósságrátában, a magyar állam csak eladósodás árán tudta ellátni alapvető feladatait. Ez azt jelenti, hogy átlagosan minden évben több mint három százalékponttal nőtt a magyar állam adósságrátája. Mindez egy olyan nagyon kedvező világgazdasági felívelő szakaszban történt, amely egyébként jelentősen megkönnyítette volna az adósság csökkentését.
2008-ra ráadásul Magyarország államadósságban túlnőtt az uniós és az euróövezeti átlagon is, annak ellenére, hogy 2002-ben még a magyar államadósság volt alacsonyabb.
A magyar állam eladósodottabb lenne, mint Spanyolország, és csatlakozott volna a magas adósságot maguk előtt görgető mediterrán országok klubjához.
Ehelyett a magyar államadósság már 2011-től csökkenő pályára állt, így már a hetven százalékot közelíti, középtávon pedig hatvan százalékra csökkenhet.
Az Európai Unióban és az eurózónában egyébként nem 2011-től, hanem csak 2014-től kezdett csökkenni – a magyarnál továbbra is jóval magasabb – adósságarány.
Nyitókép: az államadósság aránya a GDP-hez képest, Eurostat.