Kiderült, hogy a hazai cégekkel ellentétben a multik lehetőségeikhez képest sokkal kisebb bért fizetnek dolgozóiknak. A dolgozók alulfizetését tekintve a hazánkban működő külföldi cégek az európai rekorderek közé tartoznak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési jelentésének eredményei.
A bérhányad megmutatja, hogy méltányos-e a a fizetésünk
Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy „méltányos” bért kapunk-e, akkor nem csak a bruttó és nettó fizetésünk aktuális nagyságát kell megnéznünk. Fontosabb, hogy az adott vállalatnál, munkáltatónknál mekkora kibocsátás keletkezik, azaz mennyi terméket hoz létre a cég. Dolgozóként ebből szeretnénk a megfelelő arányban részesülni. Ha például a cég évről évre egyre hatékonyabban és egyre többet termel, de fizetésünk növekedése ezt nem követi, akkor valójában relatív értelemben egyre rosszabb lesz a helyzetünk. És bár azt látjuk, hogy fizetésünk évről évre forintban nézve valamennyivel magasabb, azt már nem vesszük észre, hogy a cég eközben termelékenységét és profitját megsokszorozta.
Ezt mutatja meg a bérhányad, amely a bérköltség (a bruttó bérek és a munkáltatók bérekhez kötődő terhei) és a bruttó hazai termék (GDP) arányát jelenti. Bérhányadról beszélhetünk egy teljes gazdaságban, de egyes cégekre nézve is. Mindegyik esetben azt mutatja meg, hogy a dolgozók hogyan részesednek az általuk és a vállalkozók által közösen megtermelt jövedelemből. A bérarányról többet a Pénzügyi Szemle folyóirat e tanulmányában olvashatnak.
A multik alulfizetik a dolgozókat
Az alábbi ábra a bérhányadot ábrázolja, a vízszintes tengelyen a hazai tulajdonú vállalatok, a függőleges tengelyen pedig a külföldi tulajdonú cégek bérhányadával. A kék vonal jelöli azokat a pontokat, ahol a kettő egyenlő lenne: a vonal mentén a hazai és külföldi tulajdonú cégek béraránya megegyezik, azaz, mindkét cégtípus ugyanakkora részesedést ad dolgozóinak a megtermelt jövedelemből. Ez a helyzet például Finnországban.
A piros ponttal jelölt Magyarország e vonal alatt van, itt tehát a külföldi tulajdonú vállalatok a hazai tulajdonúaknál kisebb szeletet adnak a munkaerőnek a cég jövedelméből. Emiatt a hazai vállalatok méltányosabban fizetik meg a dolgozókat, mint a külföldiek. Ahogy az MNB fogalmaz, „Magyarország esetén jelentős különbség mutatkozik a hazai és a külföldi tulajdonú vállalatok bérhányada között. Nemzetközi összevetésben vizsgálva az látható, hogy a hazai tulajdonú vállalatok bérhányada tekinthető egyensúlyinak, mivel összhangban van az adott vállalati kör esetén regisztrált termelékenységi szinttel. Ezzel szemben a külföldi tulajdonú vállalatok esetén a termelékenységtől érdemben elmarad a bérek színvonala.
Nem lehet elmenni az IE jelölésű Írország mellett, ahol ez a különbség egészen rendkívüli mértékű. Az Írországban működő külföldi vállalatok a magyarországi külföldi cégek bérarányának körülbelül felét tudják felmutatni, tehát az ír dolgozóknak még méltánytalanabb fizetéseket adnak, mint amit a magyarországi külföldi cégek a magyar dolgozóknak.
Jól mutatja ez, hogy az adóparadicsommá válni igyekvő Írország korántsem egyértelmű nyertese annak, hogy trójai falóként segédkezik az unióban működő cégeknek az adóelkerülésben.
A külföldi tulajdonú cégek bérarányát tekintve Magyarország európai szinten hátulról a második helyezéssel rendelkezik, Írország után.
A hazai cégek viszont a dolgozó termelékenysége szerint fizetnek
A jelentés szerint „ha idősorosan vizsgáljuk a változásokat Magyarországon, akkor az látható, hogy a külföldi vállalatok termelékenysége
2,5‒3,0-szorosa a hazai tulajdonú vállalatoknál regisztrált szintnek, míg bérekben csupán 2,1‒2,3-szoros a különbség. Ez a differencia ráadásul nagyobb is volt a korábbi időszakban, vagyis még markánsabb különbségek voltak a múltban a külföldi és a belföldi tulajdonú vállalatok bérhányada esetén”.
Ez tehát azt jelenti, hogy a külföldi cégek a dolgozóik által megtermelt hozzáadott értéknél sokkal kevesebb bért fizetnek nemzetközi összevetésben: a külföldi vállalatok esetében Magyarország a vonal alatt helyezkedik el, tehát a munkaköltség sokkal kisebb mint a hozzáadott érték. A hazai vállalatok azonban termelékenységi szintüknek megfelelően igyekeznek megfizetni a munkaerőt.
Valószínűleg a minimálbér emelése sokat segített a megbomlott egyensúly helyreállításában és abban, hogy a multikat méltányosabb fizetésre kényszerítse Magyarország. A minimálbér jótékony hatásáról egyébként az MNB által hivatkozott, a Makronóm által megkérdezett szakértő is egyetértett.
A minimálbér emelésénél ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy „a minimálbér átgondolatlan és drasztikus emelése rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja a kisebb vállalkozásokat, márpedig ők adják a magyar foglalkoztatás és gazdasági teljesítmény gerincét” – írtuk korábbi cikkünkben. Ráadásul a multik a dolgozóik alulfizetése miatt egy növekvő, nagyon jelentős versenyképességi előnyre tesznek szert a hazai cégekkel szemben.
A jegybank jelentésének további fejezetei ezért a hazai és külföldi vállalatok közötti versenyképességi különbségek csökkentésének lehetőségeivel foglalkozik.
Bankár-közgazdász lett Magyar Péter egyik új szakértője, aki Horn és Bokros alatt kezdett a Pénzügyminisztériumban, és igen gyorsan kihullott 2010 után az Orbán-kormányból. Mutatjuk, ki is Kármán András.
Varga Mihály MNB-elnök kijelentése is kedvezően befolyásolta az árfolyamot.
Adócsökkentés, erősödő forint, MNB-botrány és uniós viták – fontos bejelentésekkel indult a közgazdászok 63. találkozója, amelyen az is kiderült, kik ártanak a magyar gazdaságnak.
A miniszterelnök arról írt, a Magyar Nemzeti Bank is beállt az Otthon Start mögé.
Ezúttal sem változtatott az alapkamat mértékén és a kamatfolyosón sem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így tavaly szeptember óta változatlan és egyelőre így is marad.
Még mindig tart a jegybanki vizsgálat, hogy kiderítsék, miként juthatott a bennfentes információhoz és kaszált azzal több millió forintot a Tisza Párt elnöke. A politikus eddig igen ingerülten kezelte az ügyet, jövő héten viszont kiderülhet, mire is jutott a felügyelet, azaz hogyan zárul Magyar Péter bennfentes ügye.
A történteket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sem hagyta szó nélkül, szerinte nem véletlen akció volt.
Magyar Péter már tavaly tavaszi első országjárásán sem lelkesedett egy új alkotmányért.
