Kiderült, hogy a hazai cégekkel ellentétben a multik lehetőségeikhez képest sokkal kisebb bért fizetnek dolgozóiknak. A dolgozók alulfizetését tekintve a hazánkban működő külföldi cégek az európai rekorderek közé tartoznak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési jelentésének eredményei.
2017. december 16. 13:16
p
0
0
30
Mentés
Oláh Dániel
A bérhányad megmutatja, hogy méltányos-e a a fizetésünk
Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy „méltányos” bért kapunk-e, akkor nem csak a bruttó és nettó fizetésünk aktuális nagyságát kell megnéznünk. Fontosabb, hogy az adott vállalatnál, munkáltatónknál mekkora kibocsátás keletkezik, azaz mennyi terméket hoz létre a cég. Dolgozóként ebből szeretnénk a megfelelő arányban részesülni. Ha például a cég évről évre egyre hatékonyabban és egyre többet termel, de fizetésünk növekedése ezt nem követi, akkor valójában relatív értelemben egyre rosszabb lesz a helyzetünk. És bár azt látjuk, hogy fizetésünk évről évre forintban nézve valamennyivel magasabb, azt már nem vesszük észre, hogy a cég eközben termelékenységét és profitját megsokszorozta.
Ezt mutatja meg a bérhányad, amely a bérköltség (a bruttó bérek és a munkáltatók bérekhez kötődő terhei) és a bruttó hazai termék (GDP) arányát jelenti. Bérhányadról beszélhetünk egy teljes gazdaságban, de egyes cégekre nézve is. Mindegyik esetben azt mutatja meg, hogy a dolgozók hogyan részesednek az általuk és a vállalkozók által közösen megtermelt jövedelemből. A bérarányról többet a Pénzügyi Szemle folyóirat e tanulmányában olvashatnak.
A multik alulfizetik a dolgozókat
Az alábbi ábra a bérhányadot ábrázolja, a vízszintes tengelyen a hazai tulajdonú vállalatok, a függőleges tengelyen pedig a külföldi tulajdonú cégek bérhányadával. A kék vonal jelöli azokat a pontokat, ahol a kettő egyenlő lenne: a vonal mentén a hazai és külföldi tulajdonú cégek béraránya megegyezik, azaz, mindkét cégtípus ugyanakkora részesedést ad dolgozóinak a megtermelt jövedelemből. Ez a helyzet például Finnországban.
A piros ponttal jelölt Magyarország e vonal alatt van, itt tehát a külföldi tulajdonú vállalatok a hazai tulajdonúaknál kisebb szeletet adnak a munkaerőnek a cég jövedelméből. Emiatt a hazai vállalatok méltányosabban fizetik meg a dolgozókat, mint a külföldiek. Ahogy az MNB fogalmaz, „Magyarország esetén jelentős különbség mutatkozik a hazai és a külföldi tulajdonú vállalatok bérhányada között. Nemzetközi összevetésben vizsgálva az látható, hogy a hazai tulajdonú vállalatok bérhányada tekinthető egyensúlyinak, mivel összhangban van az adott vállalati kör esetén regisztrált termelékenységi szinttel. Ezzel szemben a külföldi tulajdonú vállalatok esetén a termelékenységtől érdemben elmarad a bérek színvonala.
Nem lehet elmenni az IE jelölésű Írország mellett, ahol ez a különbség egészen rendkívüli mértékű. Az Írországban működő külföldi vállalatok a magyarországi külföldi cégek bérarányának körülbelül felét tudják felmutatni, tehát az ír dolgozóknak még méltánytalanabb fizetéseket adnak, mint amit a magyarországi külföldi cégek a magyar dolgozóknak.
Jól mutatja ez, hogy az adóparadicsommá válni igyekvő Írország korántsem egyértelmű nyertese annak, hogy trójai falóként segédkezik az unióban működő cégeknek az adóelkerülésben.
A külföldi tulajdonú cégek bérarányát tekintve Magyarország európai szinten hátulról a második helyezéssel rendelkezik, Írország után.
A hazai cégek viszont a dolgozó termelékenysége szerint fizetnek
A jelentés szerint „ha idősorosan vizsgáljuk a változásokat Magyarországon, akkor az látható, hogy a külföldi vállalatok termelékenysége
2,5‒3,0-szorosa a hazai tulajdonú vállalatoknál regisztrált szintnek, míg bérekben csupán 2,1‒2,3-szoros a különbség. Ez a differencia ráadásul nagyobb is volt a korábbi időszakban, vagyis még markánsabb különbségek voltak a múltban a külföldi és a belföldi tulajdonú vállalatok bérhányada esetén”.
Ez tehát azt jelenti, hogy a külföldi cégek a dolgozóik által megtermelt hozzáadott értéknél sokkal kevesebb bért fizetnek nemzetközi összevetésben: a külföldi vállalatok esetében Magyarország a vonal alatt helyezkedik el, tehát a munkaköltség sokkal kisebb mint a hozzáadott érték. A hazai vállalatok azonban termelékenységi szintüknek megfelelően igyekeznek megfizetni a munkaerőt.
Valószínűleg a minimálbér emelése sokat segített a megbomlott egyensúly helyreállításában és abban, hogy a multikat méltányosabb fizetésre kényszerítse Magyarország. A minimálbér jótékony hatásáról egyébként az MNB által hivatkozott, a Makronóm által megkérdezett szakértő is egyetértett.
A minimálbér emelésénél ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy „a minimálbér átgondolatlan és drasztikus emelése rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja a kisebb vállalkozásokat, márpedig ők adják a magyar foglalkoztatás és gazdasági teljesítmény gerincét” – írtuk korábbi cikkünkben. Ráadásul a multik a dolgozóik alulfizetése miatt egy növekvő, nagyon jelentős versenyképességi előnyre tesznek szert a hazai cégekkel szemben.
A jegybank jelentésének további fejezetei ezért a hazai és külföldi vállalatok közötti versenyképességi különbségek csökkentésének lehetőségeivel foglalkozik.
Ugyan a jegybanki inflációs cél teljesült szeptemberben, ám a külső gazdasági helyzet romlása, a forint gyengülése és a Fed kamatcsökkentési kilátásai miatt október 22-én elmaradt a kamatvágás. Novemberben sem valószínű az irányadó kamat mérséklése, azonban decemberben 25 bázispontos csökkentés lehet, míg 2025 végére a jegybanki alapkamat várhatóan 5 százalék körüli szintre süllyedhet – értékeli a Monetáris Tanács friss döntését a Makronóm Intézet elemzője.
Az elemzői várakozásoknak megfelelően lépett a jegybank, amit a kedvező inflációs folyamatok, valamint az EKB és a Fed monetáris politikája is támogatott. Várhatóan decemberben folytatódhat a kamatcsökkentési ciklus.
Kicsit furcsállom, hogy az MNB egyáltalán ilyen jelentést végzett. Hisz ő az egyik főcinkosa a dolgozók alulfizetettségének. Azzal, hogy a pénzt szinte megállás nélkül rontotta. Annyi forintott nyomott be a gazdaságba, hogy az inflációhoz vezetett, és ugye a bérek az inflációt, csak kullogva tudják követni.
Aranyban aztán sok értelme van számolni, 2008 óta 100%-os növekedése, csökkenése volt, tipikus spekulációra alkalmas eszköz.
https://www.gold.org/data/gold-price
Nehogymár azt állítsd, hogy egy összeszerelő üzem nem kap annyit, mint az részleg, ahol kitalálják az új technológiát. A törököktől is mi védtük meg Európát, logikus, hogy mi jussunk többletbérhez most is. Ellenkező esetben itt komoly kizsákmányolásról lesz szó és Marx szerint.... ja nem Marx szerint őt is utáljuk. György László szerint a nemzetközi multik kizsákmányoló tevékenysége miatt vannak ezek a dolgok.
