Az 1871-ben alapított Magyar Képzőművészeti Egyetem nem csak a hallgatók számára különleges hely. Az Andrássy úti főépület és az Epreskert számtalan izgalmas történetet és titkot rejt, ezekről is szó lesz majd az intézmény november 27-i nyílt napján, ahol a látogatók bepillanthatnak az egyes tanszékek és műhelyek mindennapjaiba.
Nyitókép: Kőnig Frigyes, a Művészeti Anatómia Rajz- és Geometria Tanszék oktatója. (Fotók forrása: MKE/Facebook)
Ha csak feleolyan szórakoztató a Képzőre járni, mint amilyen szórakoztató volt ott eltölteni egy délelőttöt, már jó választás lehet a művészpályák iránt vonzódó fiatalok számára. A Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) nem csak nekik rendez nyílt napot november 27-én az egyetem Andrássy úti főépületében és az innen nem messze lévő regényes hangulatú Epreskertben, minden érdeklődőt szeretettel várnak.
A programok délelőtt 10 órakor, Erős István rektor köszöntőbeszédével kezdődnek, majd a látogatók bepillanthatnak az egyes tanszékek – Szobrász, Festő, Grafika, Vizuális művészet, Látványtervező, Intermédia, Restaurátor, Képzőművészet-elmélet és Tanárképző Tanszék – életébe, jeles képzőművész-alkotók és a diákok kalauzolásával. A műterembejárások mellett kinyílik az intézmény nagy múltú könyvtárának ajtaja, valamint a Művészeti Anatómia Rajz- és Geometria Tanszék termei. Mindebből a sajtó képviselői is kaphattak egy kis ízelítőt a múlt héten, amikor két remek képzőművész és nem kevésbé remek előadó segítségével végigjárhattuk a program rövidített verzióját.
Előbb a Munkácsy-díjas Szurcsik József mutatta be az 1905-ben alapított grafikai műhelyt,
ahol a legmodernebb eszközök mellett még ma is tökéletesen működő, 19. századi gépek is fellelhetők.
Ahogyan a régi technikákról ugyancsak nem felejtkeztek el. A litográf műhelyben néhány fiatal egy pult előtt állva éppen súlyos köveket csiszol. Az alapanyagul használt kőtömböket annak idején Solnhofenben bányászták, a belőlük készült táblák értéke – mivel a lelőhely mára teljesen kimerült – exponenciálisan nő: az osztrákoknál egy 50×70 cm-es, 10 centi vastag darab ma nagyjából 300 ezer forintnyi euróra rúg. Ha pedig egyszer ezek a kövek végleg „elcsiszolódnak”, ennek a különleges, már csak a művészetben használt nyomtatási technikának is annyi – a folyamatos dokumentálás révén értékmentés is zajlik itt a jövőnek.
Akárcsak a rézkarc- vagy a szitaműhelyekben, ahol múlt és jelen hasonlóan harmonikus találkozásának lehetünk tanúi. A rézkarc ugyancsak a „klasszikusok” közé sorolható, a reneszánsztól elterjedt mélynyomásos technika; többek között Rembrandt egyik kedvence volt.
A szitaműhely pedig még az előzőekék is egy fokkal érdekesebb tér, abból a szempontból legalábbis, hogy ezen a helyszínen, Bartis Elemér mesteroktatónak és Dicső Eszter Nóra ötödéves hallgatónak hála a gyakorlatban is megnézhettük, hogyan működnek ma a különböző – gépi, kézi – szitanyomási eljárások. A műhelyet az 1970-s évek második felében hozták létre, hogy teret adjanak az egyik, ha nem a legősibb nyomtatási módszer modern formáinak. Ami Európában a 17. században lett népszerű, a nagy fellendülés pedig az Egyesült Államok hadseregének köszönhető: a második világháború idején a katonai egyenruhákra már ilyen módon nyomtatták rá a rendfokozatokat. Nem sokkal később a sportegyesületek is rákaptak a logóikkal, szimbólumaikkal, majd a zeneipar révén világszerte elterjedtté vált.
Hasonlóan izgalmas történeteket rejt az MKE talán legnagyobb múltú tanszéke, a mások mellett Székely Bertalan és Barcsay Jenő nevével fémjelzett Művészeti Anatómia Rajz- és Geometria Tanszék; az itt folyó munka és az itt oktatott tárgyak jó része az intézmény, illetve annak jogelődje 1871-es megalakításától kezdve, megszakítás nélkül az alapképzés része.
És ebből, ha törik, ha szakad, nem engednek, fogalmaz alkalmi túravezetőnk, az ugyancsak Munkácsy-díjas Kőnig Frigyes. A Doktori Iskolát is vezető rector emeritus, egyetemi tanár igen lelkesen, színesen és nagyon emberien mutatja körbe a többteremnyi birodalmat, ami nem csoda, mert a tanszék régészeti és patológiai gyűjteménye világszerte kuriózum. Például azért, mert több mint harminc régészeti, patológiai vagy kriminalisztikai szempontból különleges koponyát őriznek,
köztük olyan ritkaságokat, mint Asztrik apát vagy Szent László arcának és koponyájának 2D-s kópiáit.
Sőt, az itt megszerzett sokrétű rajzi tudás révén a hallgatók a hiteles arcrekonstrukciók készítése révén nemegyszer tudták segíteni az antropológusok, történészek vagy akár a rendőrség munkáját. A gyűjtemény anyagai között ugyanakkor megtalálhatók a normális és a normálistól eltérő fejlődésű emberi esetek, és számos állatcsontváz, a denevértől a majmon át a lóig.
A nyílt napon mindezek mellett természetesen az új, csupán három tanévvel ezelőtt indult szakok képviselői – képzőművész mesterszak, kortárs művészetelméleti és kurátori ismeretek mesterképzés, valamint vizuális művészet alapképzés – is várják a jövőbeli csatlakozókat.
Újdonság még, hogy a következő tanévtől a Látványtervező Tanszék mesterképzése a mozgóképes látványtervező specializációval bővül, a Grafika Tanszék osztatlan grafikusművész-képzése pedig az illusztráció specializációval. A Szobrász Tanszéken a szobrászművész osztatlan képzéshez kapcsolódóan szintúgy két új specializáció indul: az alkalmazott és a köztéri szobrászat.
Valahol az egész családnak ajándék egyszerre, hiszen mindenki jól szórakozhat vele, ráadásul fejleszti a készségeket és a szociális képességet – mi az? Naná, hogy a társasjáték.
A legendás magyarról elnevezett elismerést a FIFA gáláján adták át. A díjazott nem volt ott Dohában, a gólját azért meg tudjuk mutatni, és azt, mit üzent...
Az ünnepek közeledtével egyre többeket foglalkoztat a kérdés, vajon fog-e esni a hó az év végén.
Az ukránok dollármilliárdokat költöttek valamire, ami nem fegyver – elsősorban Németország örülhet.
Az ilyen kirohanásokat nem szabadna a közvéleménynek így elengednie a füle mellett.
Mutatjuk a magyar lakáspiac idei legdrágább és legolcsóbb ingatlanjait!
A szír ortodox keresztények megható énekkel üzentek Magyarországnak.
