Nem időszerű még a világvége – Barabási Albert László a Mandinernek
Interjúnk a világhírű hálózatkutatóval identitásokról, az emberiség jövőjéről és a magyar fiatalok esélyeiről.
Mindez pedig a hálózattudomány egészének elismeréseként is tekintető.
Nyitókép: Földházi Árpád / Mandiner
Barabási Albert-László éppen a budapesti Central Caféban ücsörgött, amikor felhívták, hogy hálózatkutatási munkájáért beválasztották a Nemzeti Tudományos Akadémia (NAS) tagjai közé – írja a Northeastern Global News.
Az Akadémia 2005 óta hivatalosan is önálló kutatási területként határozta meg a hálózattudományt, amely nem csupán a matematika vagy a fizika része, hanem egy olyan tudományág, amelynek megvannak a maga kérdéskörei, melyek speciális kutatást és egyedi módszereket igényelnek.
Barabási 1995 óta folytatja ezt a kutatási irányt. A portál rávilágít: akadémiai taggá választásával ő lett az első olyan oktató, akit beválasztottak a NAS-ba, mialatt a Northeastern Egyetemen dolgozik.
Ezt is ajánljuk a témában
Interjúnk a világhírű hálózatkutatóval identitásokról, az emberiség jövőjéről és a magyar fiatalok esélyeiről.
Barabási saját elmondása szerint a hálózattudomány azt vizsgálja,
hogy a hálózatok hogyan határozzák meg az életünket.
A Barabási Labban a kutatóival azt tanulmányozzák, hogy a hálózatok miként hatnak mindenre: a szubcelluláris, genetikai interakcióktól kezdve, a szakmai kapcsolatokon keresztül egészen a siker eléréséig.
Maga a társadalom Barabási szerint „valójában nem más, mint sok társadalmi és szakmai kötelék összessége”. A hálózattudomány pedig arra összpontosít, hogyan lehet „megérteni azokat a mögöttes (matematikai) mintákat és törvényeket, amelyek ezeket a hálózatokat irányítják”.
Barabási ezt a kitüntetést a hálózattudomány egészének elismeréseként tekinti.
A hálózattudomány egy új terület – mondja –, amely csak nemrég találta meg helyét a tudományos kánonban”
– fogalmazott a kutató, aki noha öt másik akadémiának, köztük a Massachusettsi Tudományos Akadémiának és az Európai Tudományos és Művészeti Akadémiának is tagja, mégis úgy véli a NAS ezekhez képest is nagyon különleges, „hiszen a tagjai sok kérdést mérlegelhetnek a tudománypolitikával kapcsolatban”.