Nosztalgia: történetek a befagyott Dunától a '87-es, mindent megbénító télig

A közelmúltban hazánkban leesett hó – szinte kivétel nélkül – lázba hozta a kicsiket és nagyokat egyaránt. Végre, hosszú évek után előkerültek a meleg kezes-lábas overálok, a szánkók, a bobok és az úgynevezett „popsitepsik” a csúszkáláshoz, valamint a bundás kesztyűk a hóember építéshez vagy a hócsatákhoz. A közösségi oldalakat egy pillanat alatt ellepték a hófehér takaróval borított tájakról készült fotók, s a nagy pelyhekben hulló hóról készült videó felvételek. 

Az emberek – kizökkenve a ködös-esős-nyálkás, őszies valóságból – picit talán derűsebbek lettek, a diákoknak az udvaron tartották meg a tornaórákat, és a Kékes-tetőn vagy a Dobogókőn túl, a városi zöld területek is, mint a Normafa vagy a Városliget, dugig megteltek.

Régi telek – nosztalgia

Hogy ennek a nosztalgiázásnak mennyi a valóságtartalma, azt sokan sok helyen fejtegették már, számtalan konkrét adat és feljegyzés áll rendelkezésre, amelyekből kirajzolódik: igaz is, meg nem is. 

„Hej, a mi időnkben bezzeg másképp volt, akkor voltak igazi telek, fagyok és havak, ma már ilyen nincsen!” – bármilyen meglepő, ez a mondat az 1941-ben megjelent Időjárás című folyóirat egyik cikkéből származik, Bacsó Nándor tollából – bár természetesen manapság is megállná a helyét. A szerző megjegyzi: minden évszázadban előfordultak zord telek, s a jövőben is lehet erre számítani. Az akkori elemzések utaltak a korábbi igen hideg telekre is – például a legendásnak számító 1929 februári kemény fagyokra is.

Egy biztos: szinte mindenki emlékszik gyerekkorából több olyan télre is, amikor combig érő hóban sétált reggel iskolába, délutánonként a befagyott folyókon vagy tavakon csúszkált, esetleg olyan hetekre is, amikor csupán a gyalogosoknak ásott csapásokon lehetett az utca közepén közlekedni a tornyosuló hófalak között. S ahhoz sem fér kétség, hogy manapság a fehér karácsony lassan ritkaságszámba megy, és az enyhe, őszies időben szánon érkező Mikulás a gyerekek számára igényel némi magyarázatot. Az elmúlt száz év során csupán tizenöt olyan karácsony fordult elő, melynek mindhárom napján legalább öt centi vastagságban hó födte volna a talajt.

Rendszeres időjárási adatok csupán az 1880-as évek végétől állnak rendelkezésünkre. A korábbi időkről csak közvetett utalásokból és részleges feljegyzésekből tájékozódhatunk az érdekesebb időjárási jelenségekről, illetve az éghajlat változásairól. 

A valaha mért legvastagabb hótakaró tehát 1947-ben lepte el az országot. A tartós és intenzív havazások eredménye megmaradt, így tudott nagyon vastag hóréteg kialakulni az országban: januárban, februárban, sőt, még márciusban is jelentős mennyiségben esett. Ennek köszönhetően, míg az év első hónapjaiban 20-30, addig a másodikban már 40-60 centiméteres hó borította az ország egyes részeit. Mindeközben a Dunán is masszív jégpáncél alakult ki. 

Valójában minden évben van 2-3 hét, amikor a Dunán több-kevesebb jégtábla jelzi, hogy tél van, gyakoriak a mínuszok, de arra már kevesen emlékezhetnek saját tapasztalatból, hogy a folyó teljes szélességében befagyjon, összeálljanak a jégtáblák, sőt annyira meg is vastagodjon, hogy arra rá is merészkedhessen az ember. Pedig hazánkban több fontos történelmi esemény is fűződik a Duna jegéhez. 

Egyes történelemkönyvek szerint Hunyadi Mátyást a Duna jegén összegyűlt nép közfelkiáltással választotta meg Magyarország királyának. 

Jégzajlások a Balatonon

A jégzajlás a Balatonon is sokszor megfigyelhető. A hideg éjszakáknak és a szélcsendes időnek köszönhetően az '50-es '60-as években gyakori jelenség volt – habár napjainkban is van rá példa –, hogy elkezdett jegesedni a Balaton déli partvidéke. Több helyen mínusz tíz fok alá csökkent a hőmérséklet, s e körülmények együttállásának köszönhetően megindult a jégzajlás. Számos korabeli fotó tanúskodik a Balaton-parti jégtorlódásokról, például, amikor egészen a siófoki Hermina villa aljáig tornyosultak a jégdarabok, vagy amikor kisgyermekek a befagyott déli-parti kikötőkben korcsolyáztak, de befagytak a hajóállomások, a balatonfüredi Yacht Club és a Vitrolás étterem környéke is.

Minden szépsége ellenére azonban a jégzajlás gyakran jelentős károkat is okoz. 2018-ban Szigligeten például lépcsőket és stégeket rongált meg, és a part betonszegélyét is jelentősen károsította. De a szomszédos Balatonedericsen is tönkrement a gyermekpancsoló medence, s a természeti jelenség értelem szerűen a horgászhelyeket sem kímélte.

Az a bizonyos '87-es január

A telek a '60-as években hidegek és havasak voltak, míg a '70-es évek telei gyakorlatilag elmaradtak. Az 1986-87-es tél azonban örökre megmaradt egész Magyarország és Budapest emlékezetében. Már az 1986-os november, december is hideg volt. 

– nem csak nálunk, hanem egész Európában.

A sarkvidéki széllökések miatt méteres hótorlaszok épültek, az autópályák összefüggő hómezővé változtak, az utcákon álló autókat fél méter vastag hó takarta be. Kora délután -15 Celsius fokot mértek és január 12-ére 20-40 centis hóréteg takarta be az országot. Iskolai szünetet rendeltek el, több munkahely megközelíthetetlenné vált, egyesek az élelmiszerellátás miatt pánikoltak, mások nagy családi szánkózásokra indultak.

Látható tehát, hogy az időjárás – ha nem is túl gyakran –, de időnként produkál extrém helyzeteket. Ilyen volt a 2013. március 14-én elkezdődött intenzív havazás is, ami azonban az 1987-es „mesetéllel” szemben területileg nem volt egyenletes intenzitású.

ami sok helyen – így az M7-es autópályán – megbénította a közlekedést. 

A 2013. márciusi rendkívüli időjárás során az aznap délután hirtelen jött lehűlés, havazás és viharos szél miatt veszélyhelyzet alakult ki Magyarországon. A Dunántúl középső sávjában valamint az ország északkeleti részében az utak járhatatlanná váltak, sok települést nem lehetett megközelíteni. Akadozott a vasúti és a közúti közlekedés és az áramszolgáltatás is.

A márciusi hidegrekord is ekkor, 2013. március 17-én dőlt meg Vásárosnaményban, ahol –18,2 Celsius-fokot mértek, ami cseppet sem a kora tavaszt idéző hőmérséklet volt. Hatalmas káosz alakult ki a magyarországi utakon, s mint emlékezetes: a Belügyminisztérium SMS-t küldött a magyar állampolgároknak, hogy ne szálljanak ki az autójukból.

Nyitókép: Elakadt hókotró az 1987-es januári nagy havazás napjaiban. (Forrás: iho.hu)