Megjelent a Museum of Science Fiction folyóiratának első száma, benne egy sor érdekes tanulmánnyal. Az egyik Paolo Bacigalupi munkásságát dolgozza fel, egy másik pedig a Dűnén keresztül értekezik az imperializmusról. De szó esik az indiai sci-firől és a Mások szeretetéről a zsánerben.
Folyóiratot indít a washingtoni Museum of Science Fiction: az első szám már meg is jelent – írja az io9. Szó esik a kiadványban a biogenetikáról, a nemzetről és a globalizációról Paolo Bacigalupi disztópiáin keresztül; a hindu istenekről az indiai sci-fikben; illetve az imperializmusról Frank Herbert Dűnéjében. Itt a teljes tartalom:
A Journal of Science Fiction első száma itt érhető el.
A regény több mint 60, a filmes adaptáció pedig közel 30 éves, de a világpusztító bogarak története ma is van olyan népszerű, hogy milliók adják érte az életüket.
Nem gond, ha előbb-utóbb elpusztítjuk magunkat, a fontos az, hogy a bürokrácia működjön, a férfi lehessen nő, az ember pedig robot. Kafka vajon milyen novellákat írna ma?
A gödör olyan mély, hogy megszakad a szedett-vedett láncolat, és minél mélyebben van valaki, annál nagyobb kincs lehet még akár egy pizza is.
Eredetileg egy népszerű sci-fi adaptációja lett volna, de a végeredmény alapján nehéz elhinni, hogy a forgatás során bárki is komolyan vette.
Hetedik alkalommal startol el a héten a Budapesti Klasszikus Film Maraton; a restaurált filmek nemzetközi fesztiválján ezúttal a sci-fi is kiemelt szerepet kap. A múlt jövője című szekcióról és a műfaj hazai kezdeteiről Kurutz Mártont, a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményi és kutatási vezetőjét kérdeztük.
A szeptember 17. és 22. között megrendezendő Budapesti Klasszikus Film Maraton más különlegességeket is tartogat. A közel egyhetes rendezvényen kulcsszerepet kap a magyar animáció és sci-fi, és hazánkban még soha nem vetített ritkaságokat is láthatunk nagyvásznon.
Megszólalt az ügyben a magyar külügy is, alapos és gyors vizsgálatot követelnek Karim Khan ügyében.
Justin Trudeau bőkezűsége légvédelmi rendszerek képében jelenik meg.
