Szerintem az a lényeg, hogy a szőlő érezze jól magát, ne burjánozzon, de ne is szenvedjen. Interjú.
„Mely szempontokat tartod kritikus fontosságúnak a szőlőművelés szempontjából?
Szerintem az a lényeg, hogy a szőlő érezze jól magát, ne burjánozzon, de ne is szenvedjen. E cél érdekében például próbálkoztam a füvesítéssel, de azt vettem észre, hogy egy ilyen magas agyagtartalmú talajnál fontosabb, hogy feltörjem a földet. Ha ugyanis nincs benne elegendő oxigén, a talajban zajló mikrobiológiai folyamatok kárt szenvednek. Ha csak kaszálnám a füvet, az nem lenne elég, a nyári hőségben óriási repedések keletkeznének a talajban, a repedéseken keresztül pedig megnövekedne a kipárolgás.
Az agyagtalaj eltér a többi talajtípustól, hiszen bár a nagy repedések is jellemzőek lehetnek rá, jól tartja a nedvességet is. Ezért mondta nagyanyám, az ilyen ültetvényekben a kapálás egy pászta esővel felér.
A földdel azonban más módon is dolgozni kell. Tavasszal a szántáskor lezúzom a vesszőket, amelyek a sorok között növő fűvel együtt így biomasszaként a talajba jutnak. Ezt követően esetleg nyáron is sor kerülhet egy tárcsázásra, de ez már az adott évjárat kérdése. A szőlőben nincsenek állandó helyzetek, sokszor improvizálni kell.(...)
Vannak olyan kérdések a szőlőművelés és borkészítés kapcsán, amelyeken még gondolkodni kell?
Az érés dinamikáját fontos dilemmának tartom. Nem tetszett az, amikor 2012-ben minden egyszerre érett, és itt a Mátrában már augusztusban volt olyan szőlő, amely 15% potenciális alkoholtartalmat mutatott. Azt tartanám ideálisnak, ha augusztustól október végéig elhúzódna a szőlők szedése. Ezzel kapcsolatban fel kell tenni bizonyos kérdéseket, hiszen régen errefelé október 15-e előtt nem kezdték el a szüretet.
Úgy gondolom, ennek kapcsán a szőlőben végzett zöldmunkáknak van nagy jelentősége. Nem hozhat kiegyensúlyozott minőséget az a tőke, amelynél túl nagy lombfelület esik viszonylag alacsony termésmennyiségre, mert ez felgyorsítja az asszimilációt. Olyan ez, mintha túl sok napelemet helyeznél üzembe annak érdekében, hogy felmelegíts öt liter vizet, és az lenne a vége, hogy elpárolog a teljes vízmennyiség.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Nemrég egy húszforintos 185 ezer forintért cserélt gazdát.
A Mátrában és a Bükkben is esik a hó.
A recski Barkóczy-kastély közel 230 millió forintért válthat tulajdonost.
A népi megfigyelések szerint komoly jelentősége van annak, hogy Erzsébet napján tapasztalunk-e havazást.
Hazánk legmagasabb pontján nagyjából délután fél 2 után jelentek meg az első hópelyhek.
A magyar pezsgőforradalom jelenleg is zajlik, a legszebb és legizgalmasabb forradalmak egyike.
A klub történetének legjelentősebb igazolásaként tekintenek a magyar legendára.
