Miközben Kijev egyik legnagyobb kerülete fűtés nélkül küzd a mínuszokkal, a háttérben olyan béketárgyalások zajlanak, amelyek akár fordulatot is hozhatnak az ukrajnai háborúban.
Kijev Troyescsina kerületében a tél szó szerint életveszélyessé vált – írja a The Economist.
A csaknem 300 ezer lakosú városrész már napok óta központi fűtés nélkül maradt, miközben a hőmérséklet –15 Celsius-fok alá süllyedt.
Az áramhálózat a fűtőeszközök miatti túlterheléstől sorra omlik össze, a szerelők pedig emberfeletti munkát végeznek a brutális lakótelepek között. A helyzet a Kijev elleni orosz csapások közvetlen következménye: az energiainfrastruktúra módszeres rombolása miatt a város egyre sebezhetőbbé vált.
A válság közepette azonban halvány diplomáciai remény is felcsillant.
Január végén Donald Trump azt állította, hogy Vlagyimir Putyin ideiglenesen beleegyezett a kijevi energialétesítmények elleni támadások szüneteltetésébe.
Az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalások február 1-jén folytatódnak Abu Dhabiban. Bár Kijev hivatalosan nem erősítette meg az orosz ígéretet, a megbeszélések irányából sokan arra következtetnek, hogy Moszkva esetleg nyitott lehet egy korlátozott kompromisszumra.
A legnagyobb csapást Troyescsinában a TETS–6 hőerőmű kiesése jelentette, amely korábban Kijev egyik legfontosabb energiaforrása volt. A helyi vezetés attól tart, hogy a hideg további romlásával a víz- és szennyvízrendszer is összeomolhat.
A kerület adminisztrátora élesen bírálta a városvezetést és Vitali Klitschko főpolgármestert a felkészülés hiánya miatt,
miközben több száz rászorulót próbálnak ideiglenes fűtéssel és árammal ellátni iskolákban és óvodákban.
A háttérben zajló béketárgyalásokon továbbra is a területi kérdések és a biztonsági garanciák jelentik a fő akadályt. Ukrajna a jelenlegi frontvonal befagyasztását, Oroszország pedig további engedményeket szeretne.
Közben Volodimir Zelenszkij kormánya kettős stratégiát követ: nyitott a fájdalmas kompromisszumra, de egyúttal felkészül egy hosszú háborúra is.
Troyescsinában azonban kevesen hisznek a gyors békében – ott mindenki a túlélésre rendezkedett be, és februárt akarja átvészelni bármi áron.
Ezt is ajánljuk a témában
Mit számít a háború, ha az Instagramból, a TikTokból, meg az Onlyból luxuséletet lehet finanszírozni, és még politikai hátszelet is kap az ember lánya?
Nyitókép: Virginie Nguyen Hoang / AFP
Nem akárhonnan „reklámozták” a Mandiner műsorát.
2024. október 8-án az Európai Unió Tanácsa egyhangúlag elfogadott egy döntést, amelyről senki nem sejtette, hogy alapjaiban változtatja meg a szólásszabadság és a jogállamiság határait.
Katasztrofális következményekre figyelmeztetett az ukrán elnök, amennyiben leállítják országa támogatását.
Kiderült, 2025 végén rekordméretű – 1,57 milliárd dolláros – hiányuk volt.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője értékelte a hatvani háborúellenes gyűlést.
Pattanásig feszült a helyzet: Irán már a háborúra készül, miközben Trump titkos ultimátumot adott.
A lányoknak szerencsére – még – nem kötelező.
Balázs Péter szerint csökkenteni kellene az uniós tagállamok jogköreit.
És ennél nem is akartak többet.
