Athéni demokraták és davosi idióták

„Szolónt – akit a demokrácia atyjának is neveztek – Krisztus előtt 594-ben választották meg Athén vezetőjévé. Ő volt az, aki az athéni polgároknak először adta meg a jogot, hogy részt vegyenek a közügyekben és a döntéshozatalban. Ekkortól mintegy ötvenezer athéni polgár részt vehetett az agorán, ahol a közös ügyekben döntöttek az eklészián, vagyis a népgyűlésen. Gyakorolhatták többek között az osztrakizmust, vagyis a cserépszavazást (évente egyszer), amikor is megszabadulhattak a népszerűtlen, megválasztott politikusaiktól. Az athéni polgárok igyekeztek tisztességesen és értelmes módon dönteni és viselkedni, részt venni a közéletben, az elérendő szint volt az araté, vagyis a kiválóság. Azokat a tudatlanokat viszont, akik nem vettek részt semmilyen közéleti tevékenységben, egyszerűen idiótáknak nevezték.

Nos, a XXI. század új fejleményei igencsak aggasztóak. És minderről a januári davosi világtalálkozón pontosan meggyőződhettünk. A világelit Larry Finktől mondjuk a Palantir CEO-jáig, Alex Karpig vagy Yuval Noah Harari világátalakító, transzhumanizmus és MI-hívő „filozófusig” magasról tesznek arra, hogy mit szeretne a civil polgárok vagy a munkavállalók sokasága.

A globális elit törekvéseit megismerve eljuthatunk oda, hogy demokratákból egy külső, nemzetek feletti erők hatására idiótákká válunk – persze kényszerből, nem saját önszántunkból. Olyanokká, akik nem azért nem dönthetnek immáron semmiről, mert nem akarnak, hanem azért, mert a globális elit átveszi a világhatalmat felettünk – és erről nem kérdez meg bennünket.

Amikor történetileg először Drábik János – Isten nyugosztalja, sokat tanultunk tőle! – elkezdett írni és beszélni a globális háttérhatalomról, akkor ő elsősorban a háromszáz nagy bankárdinasztiára gondolt, a Rothschildoktól a Warburgokig. Tehát döntően a pénzügyi elitről, amely nem választott társaság, mégis hatalmas befolyása van a történelem, a háborúk és a világ folyásának alakulására.

Mára némileg átalakult a helyzet, a XXI. század húszas éveire a globális elit kibővült, bonyolultabbá vált. Az alapok persze megmaradtak, a Rothschildok és más bankárcsaládok zárt köreinek gigászi befolyása most is megvan a háttérben. Ám azóta bővült a kör, s ma már vannak jól, jobban látható hálózatok, szervezetek, amelyek világhatalomra törnek vagy már meg is szerezték. Ma arról kell beszélnünk, hogy a pénzügyi elit mellett létrejöttek a technológiai oligarchiák, akik az adatok, az algoritmusok, az információk, a digitalizáció birtokosai és ellenőrzői.”

Nyitókép: Fabrice COFFRINI / AFP

***