Ez gyors volt: Kapitány István akkorát hazudott, hogy még a balos Lakmusz is fennakadt rajta

„A lengyelek esetében 75 ezer lengyel megy haza évente Lengyelországba. 20 ezer még kimegy, hogy tanuljon, ami egy nagyon-nagyon jó dolog; Magyarország esetében [viszont] közel 700 ezer ember van külföldön, és nem látom, hogy jönnének haza” – mondta a Magyarországra hazaköltözött Kapitány István az ATV stúdiójában.

az adatok ilyen mértékben tendenciózus elferdítésére – nem világos, hogy egy magára adó, világlátott ellenzéki, akit épp a két lábon járó szakértelemként igyekeznek eladni, aki épp a higgadt tényszerűséget lenne hivatott megtestesíteni a Jakab Péter-i mélységeket idéző pártvezéri kommentekkel szemben, mi okból fogalmaz meg ilyen bárgyú állítást. Ki nem kényszerítetten, ráadásul.

Amikor Rónai Egon pontatlanul idézett Orbán Viktornak egy szegénységi statisztikát, mire a miniszterelnök mondta, hogy szerinte téves az adat, de nézzenek utána, aztán térjenek vissza rá legközelebb, azon hetekig szörnyülködött minden valamirevaló tiszás megmondóember, mondván: hallatlan, hogy Orbán ennyire nincs képben (máig sem világos, mennyiben a hozzá nem értés jele, ha valaki helyesen észleli, hogy nem megfelelő adatot mondanak neki, de nem kezd agresszívan vitatkozni, hanem a tények ellenőrzésére buzdít).

méghozzá úgy, hogy nem Rónai Egon szegezett neki egy félresikerült kérdést, hanem ő maga tartotta fontosnak elmondani, hogy mi itt a pálya – most hallgat a máskor oly kényes tömeg; a Lakmusz tényellenőre az egyetlen, aki felhördül.

Kapitány mondatával ugye eleve van egy olyan probléma, hogy egy konkrét pozitív számadatot hasonlít össze egy szubjektív, negatív benyomásával – ez már a kocsmapultnál is elég komolytalannak hatna („nekem 130-as az IQ-m, te viszont szerintem buta vagy”); de ráadásul egy olyan párt politikusaként állítja, hogy nem lát hazaköltözőket, amely párt kevéske embere közül rajta kívül például

Ami az exüzletember számait illeti, a Lakmusz által felkutatott legfrissebb, felülvizsgált ENSZ-statisztikák szerint 2024-ben 538 794 magyar élt bevándorlóként a világ más országaiban, „ami a teljes 2024-es lakosság 5,6 százalékának felel meg”(idézem a Lakmuszt) – ezzel szemben a külföldön bevándorlóként nyilvántartott 4,6 millió lengyel a 2024-es lengyel lakosság 12,5 százalékát teszi ki. Milyen szakember az, aki úgy sóhajtozik egy Magyarországgal kapcsolatos számadat felett, hogy nem néz utána, hogyan is fest ugyanaz a szám az általa bezzegezett másik ország esetében?

Az tény, hogy konkrétan 2023-ban (a 2022. áprilisi Össznépi Kofferpakolást követően) lakosságarányosan valamivel többen hagyták el Magyarországot egy évnél hosszabb időre, mint Lengyelországot, és úgy általában ismét valamivel több magyar költözött külföldre, mint haza, noha a különbözet messze elmaradt attól, ahányan 2022-ben letették a nagyesküt, hogy elmenekülnek (ráadásul úgy tűnik, 2025-ben ismét mérséklődött a magyar kivándorlási kedv).

Márpedig Kapitány István szerint külföldön tanulni „nagyon-nagyon jó dolog”, ezen tehát nemhogy fennakadnivaló nincs, hanem még örülnünk is kellene, hogy felülmúljuk lengyel barátainkat.

A Lakmusz nem talált olyan forrást, amely szerint évente 75 ezer lengyel megy haza Lengyelországba – tájékoztatásért fordultak a presskukachoz, de hiába;

Vagy csak hozzám hasonlóan átkutatták ugyan a lengyel statisztikai hivatal oldalát, de semmiféle hasonló számra nem bukkantak, így inkább hallgatnak.

A lengyelek külön vezetik a tartósan (lakcímmegszüntetéssel) külföldre költözők és az ideiglenesen eltávozók statisztikáját – lássuk először az előbbit. 2024-ben bő tízezren „emigráltak” Lengyelországból, ezzel szemben bő 19 ezer korábban máshol élő lengyel állampolgár költözött Lengyelországba, a szaldó tehát kétségkívül pozitív. Igen ám, de ha megnézzük az országonkénti bontást (lásd Rónai Egon miniszterelnökkel készített interjúját, ahol Orbán Viktor pont arra hívta fel a figyelmet, hogy mindig meg kell nézni az „alábontást”, abban van ugyanis a vitamin, de legalábbis az érdemi információtartalom) – tehát a 2024-es adatokat országonkénti bontásban megnézve azt látjuk, hogy

masszív hazavándorlás két országból volt: Belaruszból és Ukrajnából. Ebből a két országból 2024-ben közel nyolcezren létesítettek lakcímet Lengyelországban, azaz a hazavándorlási többletet jórészt ők adták – mintha kárpátaljai és szerbiai magyarok költöznének Magyarországra. Ezt akarná eladni nekünk a Tisza oly ragyogó szaktekintélye 75 ezer fős, nyugatról hazatóduló tömegnek.

Nézzük rá tehát azokra a számokra is, noha az „ideiglenes” külföldre költözés per definitionem azt jelenti, hogy eleve a néhány éven belüli visszatérés szándékával, lengyelországi lakcímét megtartva ment külföldre az illető, nem pedig emigrált, hogy aztán hazájának fejlődésére tekintettel, magát meggondolván mégis hazavándoroljon. Nos: úgy tűnik, 2023-ban 1,477 millió lengyel élt így ideiglenesen külföldön, míg 2024-ben 1,499 millió. Ami ugye nem csökkenés, hanem növekedés – Németországban például 2023-hoz képest 2024-ben hatezerrel több lengyel tartózkodott átmenetileg, de még Angliában is nőtt kissé az ideiglenesen ott élő lengyelek száma.

2025-re vonatkozóan valóban volt egy hír tavaly év végén, hogy 25 ezer lengyel állampolgár távozott az Egyesült Királyságból, miközben csak hétezren költöztek oda (a brexit után, Tusk előtt már volt egy ilyen év) –

Miközben ezt a számot eleve árnyalja némileg az, hogy a brit statisztikák szerint 2018 augusztusa óta közel 1,3 millió lengyel nyújtott be az Egyesült Királyságban a brexithez kapcsolódóan letelepedési kérelmet, ebből 227 ezer kiskorú (magyar kérelmezőből 200 ezer volt, közülük szűk 26 ezer gyerek) – az, hogy ez a nagyságrendileg 1,3 millió 2025-ben 18 ezerrel csökkent, az örömteli ugyan, de nagyságrendileg egyelőre ugyanúgy 1,3 millió, sajnos. A Daily Mail által megkérdezettek a hazaköltözés okai között említették, hogy Lengyelországban megfizetőbb a saját lakás, jobb a közbiztonság, tovább lehet otthon maradni a gyerekekkel és nagyobb a véleménynyilvánítási szabadság, értve ez alatt a cancel culture hiányát is.

További adalék, hogy a 2025-ös lengyel termékenységi ráta várhatóan alulmúlja még a 2024. évi 1,1-et is – a 2025-ös magyarországi 1,31 se vidám, de nemigen jelent mást, mint hogy a magyar nők még mindig inkább szülnek, mint a lengyelek. Ráadásul a KSH ki- és bevándorlásra vonatkozó, korcsoportokra lebontott friss statisztikái azt mutatják: a magyar kiskorúak körében következetesen hazavándorlási többlet tapasztalható – azaz a gyermekesekre inkább a visszaköltözés jellemző, mint a távozás.

***

(Nyitókép: MTI/ Kovács Tamás)

***