Magyar Péter leleplezte a legnagyobb félelmét: így menekül a Tisza Párt elnöke

Meglehetősen többértelmű kijelentést tett sajtótájékoztatóján a politikus.

Soha nem halt meg annyi civil Ukrajnában egyetlen év alatt, mint 2025-ben. Az orosz–ukrán háború során a halálos áldozatok száma drámai mértékben emelkedett, miközben a veszteségek túlnyomó többsége ukrán ellenőrzés alatt álló területeken következett be.

2025-ben érte el eddigi csúcspontját az orosz–ukrán háború civil áldozatainak száma Ukrajnában. Az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának friss jelentése szerint tavaly 2514 civil vesztette életét, további 12 142-en pedig megsebesültek a konfliktushoz köthető erőszak következtében. Ez 31 százalékkal több, mint 2024-ben, és 70 százalékkal haladja meg a 2023-as adatokat.
A KISZó beszámolója szerint az áldozatok túlnyomó többségét, vagyis 97 százalékát az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területeken regisztrálták. A jelentés alapján ezek a veszteségek elsősorban az orosz fegyveres erők támadásaihoz köthetők.

Daniëlle Bell, a misszió vezetője arra figyelmeztetett, hogy a civil áldozatok számának növekedése nem csupán a front menti harcok fokozódásával magyarázható.
Hangsúlyozta, hogy a nagy hatótávolságú fegyverek egyre szélesebb körű alkalmazása az ország egész területén jelentősen növelte a lakosságot érő kockázatokat.
A jelentés szerint az áldozatok 63 százaléka a frontközeli térségekben halt meg vagy sebesült meg. Ezekben a régiókban különösen súlyosan érintettek voltak az idősek: a 60 év felettiek az elhunyt civilek több mint 45 százalékát tették ki, miközben arányuk a teljes lakosságon belül mindössze 25 százalék.
Az ENSZ kiemelte, hogy a kis hatótávolságú drónok alkalmazása drámai mértékben növelte a civil veszteségeket a front közelében.
Ezzel párhuzamosan a rakéták és öngyilkos drónok a nagyvárosokat sem kímélték, ezek a fegyverek 2025-ben a civil áldozatok 35 százalékáért voltak felelősek. A misszió szerint a háború következményei ma már messze túlmutatnak a harctereken, és Ukrajna teljes civil lakosságát érintik.
A Ukrainska Pravda beszámolója szerint Kijevben az elmúlt négy év legsúlyosabb áram- és fűtési válsága alakult ki az orosz támadások nyomán megrongálódott energetikai infrastruktúra miatt. Vitalij Klicsko polgármester közlése alapján a város rendkívüli üzemmódban működik, az előre tervezett áramszüneti menetrendeket felfüggesztették, a lakosok akár tíz órán keresztül is áram nélkül maradhatnak, miközben csupán néhány órára jut villamos energia.
A fűtési helyzet különösen kritikus: jelenleg mintegy 400 magasépítésű lakóház maradt hőellátás nélkül azok közül a hatezerből, amelyek egy január 9-i nagyszabású támadást követően veszítették el a fűtést.
A város jobb partján valamelyest sikerült stabilizálni az ellátást, a bal parton azonban továbbra is súlyosabbak a problémák. A polgármester szerint az önkormányzati szolgáltatók éjjel-nappal dolgoznak a helyreállításon, miközben több mint 1200 melegedőközpont áll a rászorulók rendelkezésére.
A civil lakosság helyzete a frontvonal közelében sem javul. A Barron’s értesülése szerint az ukrán hatóságok elrendelték gyermekek kötelező kitelepítését öt zaporizzsjai településről a harcok felerősödése és az orosz előrenyomulás miatt. Olekszij Kuleba miniszterelnök-helyettes közlése szerint a döntés mintegy negyven gyermeket érint, akiket szüleikkel vagy törvényes gyámjaikkal együtt Ukrajna belsőbb területeire szállítanak a biztonságuk érdekében.
Nyitókép: YURIY DYACHYSHYN / AFP