Kemény üzenet érkezett Varsóból: A Fidesznek most egyetlen dolgot szabad csak tennie

Jacek Karnowski szerint egy jól működő politikai szervezet egy választási vereség után is képes talpra állni.

Soha nem halt meg annyi civil Ukrajnában egyetlen év alatt, mint 2025-ben. Az orosz–ukrán háború során a halálos áldozatok száma drámai mértékben emelkedett, miközben a veszteségek túlnyomó többsége ukrán ellenőrzés alatt álló területeken következett be.

2025-ben érte el eddigi csúcspontját az orosz–ukrán háború civil áldozatainak száma Ukrajnában. Az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának friss jelentése szerint tavaly 2514 civil vesztette életét, további 12 142-en pedig megsebesültek a konfliktushoz köthető erőszak következtében. Ez 31 százalékkal több, mint 2024-ben, és 70 százalékkal haladja meg a 2023-as adatokat.
A KISZó beszámolója szerint az áldozatok túlnyomó többségét, vagyis 97 százalékát az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területeken regisztrálták. A jelentés alapján ezek a veszteségek elsősorban az orosz fegyveres erők támadásaihoz köthetők.

Daniëlle Bell, a misszió vezetője arra figyelmeztetett, hogy a civil áldozatok számának növekedése nem csupán a front menti harcok fokozódásával magyarázható.
Hangsúlyozta, hogy a nagy hatótávolságú fegyverek egyre szélesebb körű alkalmazása az ország egész területén jelentősen növelte a lakosságot érő kockázatokat.
A jelentés szerint az áldozatok 63 százaléka a frontközeli térségekben halt meg vagy sebesült meg. Ezekben a régiókban különösen súlyosan érintettek voltak az idősek: a 60 év felettiek az elhunyt civilek több mint 45 százalékát tették ki, miközben arányuk a teljes lakosságon belül mindössze 25 százalék.
Az ENSZ kiemelte, hogy a kis hatótávolságú drónok alkalmazása drámai mértékben növelte a civil veszteségeket a front közelében.
Ezzel párhuzamosan a rakéták és öngyilkos drónok a nagyvárosokat sem kímélték, ezek a fegyverek 2025-ben a civil áldozatok 35 százalékáért voltak felelősek. A misszió szerint a háború következményei ma már messze túlmutatnak a harctereken, és Ukrajna teljes civil lakosságát érintik.
A Ukrainska Pravda beszámolója szerint Kijevben az elmúlt négy év legsúlyosabb áram- és fűtési válsága alakult ki az orosz támadások nyomán megrongálódott energetikai infrastruktúra miatt. Vitalij Klicsko polgármester közlése alapján a város rendkívüli üzemmódban működik, az előre tervezett áramszüneti menetrendeket felfüggesztették, a lakosok akár tíz órán keresztül is áram nélkül maradhatnak, miközben csupán néhány órára jut villamos energia.
A fűtési helyzet különösen kritikus: jelenleg mintegy 400 magasépítésű lakóház maradt hőellátás nélkül azok közül a hatezerből, amelyek egy január 9-i nagyszabású támadást követően veszítették el a fűtést.
A város jobb partján valamelyest sikerült stabilizálni az ellátást, a bal parton azonban továbbra is súlyosabbak a problémák. A polgármester szerint az önkormányzati szolgáltatók éjjel-nappal dolgoznak a helyreállításon, miközben több mint 1200 melegedőközpont áll a rászorulók rendelkezésére.
A civil lakosság helyzete a frontvonal közelében sem javul. A Barron’s értesülése szerint az ukrán hatóságok elrendelték gyermekek kötelező kitelepítését öt zaporizzsjai településről a harcok felerősödése és az orosz előrenyomulás miatt. Olekszij Kuleba miniszterelnök-helyettes közlése szerint a döntés mintegy negyven gyermeket érint, akiket szüleikkel vagy törvényes gyámjaikkal együtt Ukrajna belsőbb területeire szállítanak a biztonságuk érdekében.
Nyitókép: YURIY DYACHYSHYN / AFP