Ha Trump boldog, mindenki boldog, hiszen szükség van az USA támogatására az Oroszország elleni háborúban. Akár ez is lehetne a mottója a kedden kezdődő hágai NATO-csúcstalálkozónak, ahol a védelmi kiadások növelésének megtárgyalása lesz a központi téma.
A héten, június 24-én és 25-én Hágában rendezik meg az éves NATO-csúcstalálkozót, mind a 32 tagállam részvételével. A találkozó központi témája a védelmi kiadások növelése lesz, Donald Trump amerikai elnök ugyanis bejelentette,
az Egyesült Államok elvárja a többi tagállamtól, hogy a jelenlegi háborús helyzetben több pénzt fordítsanak a hadászati kiadásokra, és Európa ne az USA-tól várja el a katonai védelmet.
A résztvevő országok várhatóan megszavazzák, hogy a jövőben mindegyik tagállam a GDP-je 5 százalékát védelmi intézkedésekre költse, ám a közelmúlt nemzetközi konfliktusai, illetve néhány ország gazdasági és társadalmi instabilitása miatt most úgy fest, mégsem lesz teljes egyetértés a résztvevők között.
A kormány és államfők találkozójára a második, szerdai napon kerül sor, amikor várhatóan Donald Trump amerikai elnök is fel fog szólalni, aki várhatóan az egyik központi szereplője lesz a hágai eseményeknek.
A csúcstalálkozó előtt vegyük végig, ki milyen pozícióban érkezik Hágába, és mire számíthatunk a következő napokban.
A Euronews forrása szerint mind a 32 NATO-tagállam nagykövete aláírta azt a nagyszabású költségvetési tervet, amelynek értelmében az eddigi 2-ről 5 százalékra emelnék a hadászati célra fordítandó GDP összegét.
A kezdeményezés Donald Trump amerikai elnöktől származik, de az összes NATO ország egyet ért abban, hogy növelni kell az ilyen jellegű kiadásokat, és ezen dolgoznak már az ukrajnai háború kirobbanása óta. Ennek ellenére még 2024-ben is az USA fizette a tagállamok összes védelmi kiadásának kétharmadát, és ezt elégelte meg most Donald Trump.
A háromszázalékos emelkedés a legtöbb tagállam számára jelentős kihívást fog jelenteni, tekintve, hogy Mark Rutte pár napja jelentette be, hogy az utolsó tagállamok – Kanada és Portugália – 2025-re érik el a 2023-ra tervezett 2 százalékos határt.
Bár a hivatalos részleteket csak a találkozó után jelentik be, a tagállamok 2035-re valósítanák meg a vállalást. A főtitkár továbbá bejelentette, hogy a jelenlegi elképzelések szerint az 5 százalékból csupán 3,5-öt kéne úgynevezett „kemény védelemre”, vagyis fegyverekre és csapatokra költeni. A maradék 1,5 százalék fordítható védelemmel kapcsolatos beruházásokra, például a kiberbiztonság és a katonai mobilitás fejlesztésére.
Sok európai tagállam azonban továbbra is szkeptikusan áll az amerikai elváráshoz, és úgy vélik, aránytalanul sok az 5 százalék, tekintve, hogy a legtöbben még a 2 százalékért is igencsak megküzdöttek.
Donald Trump korábban jelezte, az USA is növelni fogja védelmi kiadásait, de Amerikára nem vonatkozik az új, 5 százalékos határ. (Az Egyesült Államok jelenleg a GDP-je 3,5 százalékát költi hadászati célokra.) Szintén mentesül az elvárás alól Izland, amely nem rendelkezik saját hadsereggel.
Idő közben pedig Spanyolország – amely a tagállamok közül arányosan a legkevesebbet költ védelemre – is jelezte, hogy csatlakozna a kivételezettek társaságához.
A spanyol miniszterelnök, Pedro Sanchez csütörtökön levélben fordult a NATO-főtitkárhoz, és figyelmeztette, „értelmetlen és kontraproduktív” lenne, ha Spanyolország a GDP-je 5 százalékát védelemre fordítaná. A miniszerelnök, aki egy korrupciós botrány miatt közel áll hozzá, hogy előrehozott választásokat kelljen kiírnia, arra kérte Mark Ruttét, hogy álljanak hozzá rugalmasabban a kérdéshez, és legyen opcionális a védelmi kiadások jelentős növelése, vagy Spanyolországot mentsék fel a kötelezettség alól.
A Politico szerint előfordulhat, hogy a szövetség tekintettel lesz Spanyolország helyzetére, ami viszont újabb elégedetlenségekhez vezetne.
Donald Trump azonnal reagált Sanchez levelére, azt állítva, hogy „Spanyolország híres arról, hogy keveset költ a védelemre”, és hangsúlyozta, Madridnak is meg kell fizetnie ugyanazt, amit a többi tagállamnak.
De nem csak az amerikai elnök találta igazságtalannak a kivételezés lehetőségét.
Az olasz La Repubblica azt írta, nem marad következmények nélkül, ha Spanyolország engedményeket kap, ugyanis Olaszországnak és Belgiumnak is voltak fenntartásai, mégis beadták végül a derekukat. A lap szerint a diplomaták körében már arról megy a diskurzus, vajon hogy fogja a többi tagállam fogadni, ha kivételeznek Madriddal, tekintve, hogy sokan hasonlóan nehéz helyzetben vannak, és szintén rengeteg pénzükbe fog kerülni, ha be akarják tartani az előírásokat.
Így várhatóan nem fognak könnyen megegyezni a tagállamok a feltételekről, már csak azért sem, mert a nyugat-európai országok szívesen kitolnák a határidőt, Trump viszont nem akar sokat várni, az ő pedig szava sokat fog nyomni a latba.
Az Egyesült Államok és a kelet-európai országok ugyanis, amelyek már most is a 3,5 százalékos referenciaérték felett vannak, a mihamarabbi, 2030-as határidőt preferálják, a nyugati és kisebb országok viszont akár 2035-ig is várnának a megvalósítással.
Mark Rutte NATO-főtitkár kompromisszumos megoldásként a 2032-es határidőt vetette fel, de ez a kezdeményezés az elmúlt napokban többszörös ellenállásba ütközött, így várhatóan 2035 lesz a végső szám, amiben megegyeznek. Persze ebbe nagy beleszólása lesz a kezdeményező Egyesült Államoknak.
Egy hete bejárta az internetet a hír, hogy Donald Trump idő előtt otthagyta a G7-ek kanadai találkozóját. A Fehér Ház a közel-keleti helyzetre hivatkozott, de egyes források szerint az elnöknek elege lett a fölösleges és hosszadalmas diplomáciai „ceremóniákból”. Washington nem kommunikált semmit, ami erre utalna, de az biztos, hogy sok európai országban, amelyek vezetése nyíltan szimpatizált a Biden-adminisztrációval, látványosan tartanak az új amerikai elnöktől, és igyekeznek a kedvében járni, hiszen Európa biztonsága továbbra is nagyban függ az Egyesült Államoktól.
Az európaiak számára fontos, hogy maguk mellett tartsák az Egyesült Államokat a tovább húzódó ukrajnai háború kérdésében, különösen most, amikor a közel-keleti események egyre inkább magukra vonják Washington figyelmét.
A Politico szerint részben ennek köszönhető, hogy a csúcstalálkozót a Trump által kezdeményezett védelmi kiadásokkal kapcsolatos intézkedés köré szervezték, ahogy az is, hogy a mindössze kétnapos konferenciának Zelenszkij ukrán elnök ez alkalommal csak az első napjára, a nyitóvacsorára kapott meghívót.
„Meg kell neki ígérnünk, hogy elérjük az 5 százalékot. Erről fog szólni ez a találkozó”
– nyilatkozta a lapnak egy védelmi alkalmazott.
Az előzetes tervek szerint Trump szerdán mond majd beszédet, a találkozó zárásaként, amikorra reményei szerint megszületik az egyezség, és igazi győzelmi beszéd lehet az elnök számára. Már csak azért is, mert Trump a Hágába indulása előtt pár órával jelentette be, hogy elintézte a tűzszünetet Izrael és Irán között, ami várhatóan szintén fontos témája lesz a csúcstalálkozónak, noha az iráni konfliktus nem tartozik a NATO hatáskörébe.
Bár a hágai csúcstalálkozón az elmúlt időszakhoz képest valamelyest háttérbe fog szorulni az Oroszország elleni háború kérdése, az Európai Unió kommunikációja továbbra is nyílt és egyértelmű. Kaja Kallas az Európai Parlament június plenáris ülésén a közelgő csúcstalálkozóra hivatkozva hangsúlyozta, Európának továbbra is támogatnia kell Ukrajnát katonailag a háborúban, és folytatni kell az Oroszország elleni szankciókat, mert azok – minden egyéb híresztelés ellenére – működnek.
„Tavaly Oroszország többet költött a hadseregére, mint az összes uniós ország együttesen. Többet költött védelemre, mint egészségügyre, oktatásra és társadalompolitikára együttvéve”
– hívta fel a figyelmet az Európai Bizottság alelnöke, és hangsúlyozta, „nem költ az ember ennyit a hadseregre, ha nem tervezi használni”.
Végül figyelmeztetett, hogy minden európai országnak foglalkoznia kell a saját védelmével, mert Oroszország nem áll meg Ukrajnánál.
Összességében tehát különböző logikával visszavezetve, de mindenkinek érdeke Európában a hadsereg fejlesztése, ezért várhatóan a csúcstalálkozó résztvevői is hajlani fognak rá, hogy elfogadják a kiadások növelését célzó kezdeményezést.
Nyitókép: AFP
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
Mindenkit meglepett az ukrán elnök.
Lukasenka és Putyin szomszédja határozott lépéseket helyezett kilátásba.
Az amerikai alelnök szerint az ukránok beletörődhetnek Donyeck elvesztésébe.
Az ukrán hadsereg vezérkara természetesen mindent megmagyarázott.
Az ukrán beszámoló alapján akkora bajban van Putyin hadserege, hogy lovakat vesznek igénybe a katonák.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
