Tiszta erőből támad Donald Trump – ez már az új korszak nyitánya

Amikor az amerikai elnöki beiktatási ünnepség pódiumán felsorakozott Mark Zuckerberg, Jeff Bezos, Elon Musk és a Google-vezér Sundar Pichai, közel ezermilliárd dollár tette tiszteletét az új főnök előtt. És persze jelezték a nagyvilágnak: itt vagyunk, itt leszünk, Amerika nem lesz naggyá nélkülünk. Új fejezet kezdődik, tényleg.

A szokásosnál is nagyobb felhajtás övezte a nemzetközi nyilvánosságban Donald Trump beiktatását. Úgy tűnik, a jobboldaltól a baloldalig sokan érzik úgy, hogy tényleg nemcsak elnökváltás, hanem korszakváltás történik az Egyesült Államokban, s a két oldal több évtizedes párharcában most a jobboldal rendezkedhet be huzamosabb időre, radikálisabb iránnyal az ország – és ezzel a világpolitika – számára. De persze mindennek még csak a legelején járunk.

Trumpnak egyébként a beiktatása is különleges volt: az időjárás miatt a Capitolium kupolatermében tartották. Utoljára negyven évvel ezelőtt kellett a fagyos időjárás miatt zárt helyen tartani a ceremóniát.

Igazi erődemonstráció és seregszemle volt az esemény, a demokrata párti ellenfelek és lezáruló korszakuk maroknyi csapata – Biden, Harris, Obama és a Clintonok – vert seregként csendben nézték és hallgatták a széles Trump família, az új elnök mellé álló szuper­milliárdosok, a hozzá igazodó republikánusok és a mindig is Donald-párti fanatikus követők gyülekezetét, a tapsviharokat, Trump hol nyugodt erőt, hol fenyegető felforgatást hirdető beszédét.

És ez még csak a kezdet volt. Trump meghirdette a józanság korszakát, majd megkezdte nagy jelentőségű, mindent újrarendező rendeleteinek aláírását, többtucatnyit már az első napján. Csak felsorolás szintjén a legfontosabb belföldi intézkedések: visszavonta elődje 78 rendeletét; kezdeményezte az előző kormányzat működésének átvizsgáltatását; rendeletbe foglalta, hogy csak két nem van, férfi és nő; leállította a genderideológia állami terjesztését; megszüntette a szövetségi kormány sokszínűségi, egyenlőségi és befogadási programjait; nemzeti vészhelyzetet hirdetett a migráció ügyében, hogy rendeletek sorával megálljt parancsoljon az illegális bevándorlási hullámnak, és elkezdődhessen az illegális migránsok kitoloncolása; befagyasztotta a szövetségi szintű bürokrácia növekedését; célul tűzte ki az állami munkahelyek csökkentését, a hatékonyság növelését, és beszüntette a szövetségi dolgozók otthoni munkavégzését.

Nemzetközi szinten ugyancsak jelentős rendeleteket hozott első hivatali napján. Terrorszervezetnek nyilvánította a mexikói drogkartelleket, és újra terrorizmust támogató országként listázta Kubát. Levette a szankciós listákról a palesztinai illegális izraeli telepek erőszakos cselekményeket elkövető lakóit. Kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből és az Egészségügyi Világszervezetből. Elrendelte a külföldön működő amerikai segélyezés felülvizsgálatát. Ezzel párhuzamosan ígéretéhez híven megkönnyítette az amerikai olaj- és gázfúrások végzését, hogy fokozzák a termelést, és az Egyesült Államokat a világ egyik legfontosabb energia-nagyhatalmává tegye. Beindította a vámháborút is: február 1-jével 25 százalékos vámot vet ki a Kanadából és Mexikóból érkező árukra.

Szimbolikus döntéseket is hozott: a hatalmas Mexikói-öblöt átnevezte Amerikai-öbölre, Észak-Amerika legmagasabb hegye, a Denali pedig visszakapta a korábbi republikánus elnöknek emléket állító McKinley-hegy elnevezést. A TikTok közösségi platformot egyelőre nem tiltotta be az USA-ban, de átmeneti időt hirdetett a tulajdonos kínai cég működésének és jövőjének megvizsgálására.

Donald Trump beiktatási beszédében meghirdette, hogy a Marsra indulnak majd az amerikai űrhajósok. Az e vízió hallatán különösen fellelkesülő Elon Musk (űr)technológiai mogul, a világ leggazdagabb embere és az elnök jobbkeze aznapi beszédében egyenesen úgy fogalmazott: Trump győzelmével „biztosítottuk civilizációnk jövőjét”. Hogy valóban így lesz-e, az nem a közeljövőben fog kiderülni.

Nyitókép: Donald Trump egyik rendeletével a beiktatási napi tömegrendezvényen
Fotó: AFP/Jim Watson