Megkezdődött: Trumpék összezúzzák a „mélyállamot”

Három olyan karrierdiplomatát szólított fel távozásra a Biden-adminisztrációból a második Trump-elnökségbe való átmenetet felügyelő Agency Review Team, akik egyébként demokrata és republikánus elnökség alatt is szolgáltak, írta meg a Reuters. Ezt az információt két, az ügyet jól ismerő tisztviselő mondta el, hozzátéve: a szokatlan lépés – hiszen a politikai kinevezettekkel ellentétben a karrierdiplomatákat nem szokás ilyenkor lecserélni – valószínűleg komolyabb változások előjele az ország külügyi szolgálatában, és nem csak a diplomáciában, hanem a hadseregben is.

A három érintett magas rangú tisztviselő – Dereck Hogan, Marcia Bernicat and Alaina Teplitz – egyébként éppen az amerikai külügyminisztérium munkaerőért és belső koordinációjáért felelt, és bár a Reuters nem teszi hozzá, érdemes hozzáfűzni, hogy az egész mélyállam-elmélet egyik kiindulópontja, hogy a baloldali kötődésű személyek elsős körben a humánerőforrás koordinációjáért felelős posztokat szokták elfoglalni, hogy a továbbiakban elősegítsék a hasonló gondolkodásúak rekrutációját bármely testületbe.

Konkrétan „bürokrata zsiványok és karrierpolitikusok” elleni tisztogatást ígért kampánya során Donald Trump, és a jelek szerint nem habozik bele is fogni ebbe a vállalkozásba.

A hírügynökség egy másik forrása szerint a hivatalba lépő adminisztráció valószínűleg azokra az amerikai katonatisztekre fog összpontosítani, akik kapcsolatban állnak Mark Milley-vel, aki (a hadsereg legmagasabb rangú vezetőit tömörítő) vezérkari főnökök egyesített bizottságának korábbi elnöke volt Trump alatt, és Bob Woodward „Háború” című könyve szerint „velejéig fasisztának” nevezte az elnököt. Vagyis ő és körei állhatnak a célkeresztben. Róluk pedig részletes lista is van.

Az elbocsátási tervek azután kerültek nyilvánosságra, hogy Trump védelmi miniszterének választotta Pete Hegseth-et, aki már korábban jelezte hajlandóságát arra, hogy rendet rakjon a Pentagonban.

Természetesen sok kritikusa akad a tervezett lépéseknek, akik attól tartanak, hogy az orosz-ukrán és a közel-keleti háborúk miatt ez most szükségtelen feszültséget keltene, ráadásul szabályosan eljárva igen bürokratikus nehézség járna ezzel; mások szerint a vezérkari főnökök „túlburjánzása” maga a bürokrácia. Utóbbit a Reuters egyik forrása is megerősítette, aki szerint „nagyon is pótolhatóak” az érintettek, és a második világháború közepén sem okozott gondot harmincasok kinevezése.

***

Nyitókép: CHARLY TRIBALLEAU / POOL / AFP