Új nap kelt fel, és a konzervatívok ma már nem hátrányból vívják a harcot a woke, liberális technokrácia ellen.
Gavin Wax, a befolyásos New York Young Republican Club feje, Magyarország barátja és a CPAC Hungary sztárja fogalmazta meg legpontosabban azt, ami a frissen beiktatott elnök első hivatalban töltött hetében történt. Az X-en a következőt írta: „Donald Trump három nap alatt többet tett, mint a teljes politikai elit az előző évtizedekben.”
Trump az első ciklusában szerzett tapasztalatok alapján tisztában van azzal, hogy a fizikai intézkedések mellett szükség van egy jogi határzárra is. Ebben segíti őt a magyar példa is, amelyet az Alapjogokért Központ megosztott azzal az America First Policy Institute-tal, amely a szakpolitikai hátteret adja az új kormányzat munkájához. Ezt figyelembe véve Trump egy sor elnöki rendeletet írt alá, amelyek felhatalmazzák az állami és a szövetségi szerveket arra, hogy gyorsabban és hatékonyabban végezzék a munkájukat. Fontos lépésként hivatalosan is inváziónak nyilvánította a tömeges ellenőrizetlen bevándorlást, és terrorszervezeteknek bélyegezte az embercsempészetet is irányító latin-amerikai drogkartelleket.
A tömeges migráció nem csupán biztonsági fenyegetést jelent, hanem hatással van az állampolgárok mindennapi életére, jólétére és gazdasági érdekeire, különös tekintettel a legvédtelenebb rétegekre. „Az illegális bevándorlás árt a hazai munkavállalóknak, terheket ró az adófizetőkre, aláássa a közbiztonságot, és rendkívüli nyomásnak teszi ki az iskolákat, kórházakat és közösségeket, értékes forrásokat vonva el legszegényebb polgártársainktól, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rájuk”– ismertette az összefüggéseket az USA régi-új vezetője. Bár lenne esély ilyen tisztánlátásra Brüsszelben is! Persze nem lehet egy ekkora válságot azonnal felszámolni, de Trump első hivatali napjának végére a nemzeti gárda felvonult a déli határ mentén. Az első hét végén pedig a hadsereg is megkezdte műveleteit, és beindult a deportálás.
Az elnök szembeszállt a woke ideológiával is. Beiktatási beszédében megemlítette, hogy mostantól Washington mindössze két nemet fog elismerni, a férfit és a nőt. Az erről szóló rendelet címe önmagában sokatmondó: „A nők védelme a szélsőséges genderideológiától és a biológiai igazság helyreállítása a szövetségi kormányzatban”. Az intézkedés megtiltja a gender, azaz társadalmi nem fogalmának alkalmazását az államigazgatás minden terén, és világosan kimondja, hogy a férfi férfi, a nő pedig nő. Amerikai barátaink még nem írták bele az alkotmányba, hogy az anya nő, az apa férfi, de talán ez is eljön majd. További rendeletek megszüntették a faji, vallási, nemi és hasonszőrű társadalmi „igazságossági” érzékenyítési programokat a szövetségi apparátus minden szintjén. Megkezdődtek az elbocsátások. Hiába próbálta a Szövetségi Nyomozóiroda gyorsan átnevezni a „sokszínűségi, egyenlőségi és befogadási” menedzser posztját, azonnal fény derült a turpisságra, és az érintett hölgy csomagolhat.
Donald Trump elzárta az ngó-k állami pénzcsapjait is. Az Egyesült Államok külföldi segélyezésének újraértékelése és újraszervezése címet viselő rendelkezést sokan félreértelmezték abban a hitben, hogy az elsősorban Ukrajnát célozza. A valóságban a jogszabály más államokra csak kismértékben hat. A rendelet főleg a nemzetközi szervezeteknek – többek közt az ENSZ-nek –, illetve az amerikai adófizetői pénzen élősködő, civilnek hazudott szervezeteknek fog fájni. Leginkább a „fejlesztési” segélyekért felelős USAID-et érinti a döntés, az ügynökségnek minden kifizetését felfüggesztették kilencven napra. A rendelkezés értelmében a külpolitikai irányváltásnak érvényesülnie kell a segélyezési politikában, a puha hatalom szintjén is. Az intézkedés kimondja: egyetlen centet sem lehet olyan célokra költeni, amelyek nincsenek teljes összhangban Donald Trump America First külpolitikai célkitűzéseivel. A kotnyeles liberális ngó-k – igen, nálunk is – búcsút mondhatnak az apanázsuk számottevő részének. Adódollárok többé nem gurulnak.
A végére maradt az az elnöki rendelet, amelyik talán a legnagyobb közérdeklődésre tarthat számot. A Kennedy-merénylet aktáira – immár hat évtizede – mindenki kíváncsi. A történészektől kezdve a bulvársajtón át egészen a tinédzserekig egyetlen réteg sincs, amelyet ne érdekelne, mit rejtegetnek a titkos dokumentumok. John F. Kennedy meggyilkolása egy olyan valós krimi, amely a legtermékenyebb írói fantáziát is felülmúlja, és immár hatvanegy éve várják, hogy elolvashassák az utolsó oldalakat.
Washington nagyon nem akarta, hogy valaha is fény derüljön a teljes igazságra. Az akták rendszerezéséről és titkosításáról egy 1992-es törvény rendelkezik, amelynek értelmében 2017-ig minden dokumentumot nyilvánosságra kellett volna hozni. A jogszabály szerint azonban az elnök az egyes adatok titkosítását meghosszabbíthatja, ha erre nyomós nemzetbiztonsági természetű oka van. Sokan – meglehetősen naiv módon – már Barack Obamától várták, hogy maradéktalanul közzétegye a dokumentumot, ami nem következett be. Donald Trump első ciklusa alatt elrendelte az ügyiratok felülvizsgálatát és a titkosítás feloldását, a legkényesebb információkat tartalmazó papírok kivételével. Az államapparátus ezt a rendeletet sajátosan értelmezve számos fontos okmányt visszatartott. Joe Biden csendben – érthetetlenül a koronavírusra hivatkozva –meghosszabbította a titkosítást.
Ennek következtében ma már a tengerentúli társadalom túlnyomó többsége nem fogadja el a Kennedy-merénylet hivatalos verzióját, és nem hisz abban, hogy Lee Harvey Oswald egyedül követte el a tettét. Az apparátus makacsul ragaszkodik az iratok visszatartásához, és ezért sokan úgy vélik, az állam keze is benne lehetett a merényletben. Február 7-e után kiderül, mi a valóság, hiszen az elnök ezt a határidőt szabta arra, hogy a teljes anyag a nyilvánosság elé kerüljön. Tanulva legutóbbi hibájából, a rendelet most explicit módon minden akta titkosítását teljes egészében feloldja, egyetlen nevet sem lehet majd visszatartani. Ezzel párhuzamosan, de márciusi határidővel Donald Trump elrendelte a Robert F. Kennedy és Martin Luther King elleni gyilkosságok nyomozati ügyiratainak közrebocsátását is. Hogy mennyire lesz botrányos a végkifejlet, azzal most már várjunk néhány napot.
Túlzás nélkül állíthatjuk: Donald Trump repülőrajtot vett. Ezúttal nincs megilletődve a rá nehezedő feladat súlyától, kidolgozott tervekkel érkezett, és kész minden törvényes eszközzel érvényt szerezni az akaratának. A bürokraták valószínűleg most is megpróbálják szabotálni a politikáját, de ma már egy felkészült, elszánt ellenféllel van dolguk, akinek ráadásul jelentős szövetségesei vannak Washingtonban éppúgy, mint a nagyvilágban. Új nap kelt fel, és a konzervatívok ma már nem hátrányból vívják a harcot a woke, liberális technokrácia ellen.
A szerző az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője
Nyitókép: ROBERTO SCHMIDT / AFP
Az Egyesült Államok jégtörőflottája kis túlzással három rozsdás darabra zsugorodott, miközben Oroszország és Kína éppen átrajzolja a geopolitikai térképeket. Trump azonban újra versenybe száll – egy finn hajógyárban. Amerika ismét behajózik, de egy „vendégmunkás” segítségével.
A venezuelai kormány szerint a CIA-hoz köthető zsoldoscsoport katonai provokációra készült.
A Merz-kormány már érzi, milyen az, ha veszélybe kerül az üzemanyag- és energiabiztonság. Egész Északkelet-Németország olaj nélkül maradhat.
Első körben bizonytalanságot csökkent a megállapodás, de van itt még valami más is.
A magyar miniszterelnök és az amerikai elnök tárgyalásán kiemelt téma lesz az energetika.
„Donald Trump csinálja a békét, mi támogatjuk, az európaiak akadályozzák” – mutatott rá Szijjártó Péter.
Az ipari, kereskedelmi és szolgáltatói szektor bizalmi mutatói hosszú idő után érték el a legmagasabb szintet.
„A szakma megszégyenítése” – így jellemezte Havas Hont András tevékenységét az Orbán-interjú kapcsán.
