Németország kismiska Magyarországhoz képest

Nyitókép forrása: HARALD TITTEL / DPA / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP

A cikk szerzője a Világgazdaság munkatársa

Németország hétfőtől, azaz mától számított hat hónapra visszavezeti az ellenőrzéseket az összes határán. Ez azt jelenti, hogy Franciaországból, Luxemburgból, Hollandiából, Belgiumból és Dániából való átlépés a szokottnál lassabb lehet. Az ellenőrzések kiegészítik a Lengyelországgal, Csehországgal, Ausztriával és Svájccal közös határokon már meglévő korlátozásokat.

A változás minden utazót érinteni fog, szeptember 16-tól bárki, aki közúton vagy vasúton Németországba lép, ellenőrzésre számíthat, ami megnövelheti az utazási időt.

Németország nem kér az illegális migránsokból

Németország a schengeni övezet közepén fekszik, azaz minden szomszédos országából akadálytalanul be kell engednie az utazókat. A Schengeni Egyezmény értelmében azonban rövid időre ezt fel lehet függeszteni, ha a szabad beutazás veszélyt jelent az államra.

Nancy Faeser belügyminiszter az intézkedést a nemzetbiztonság megerősítésével és az irreguláris migráció elleni szigorú fellépéssel magyarázta. A politikus szerint erre azért van szükség, mert az Európai Uniónak jelenleg nem elég erős a külső határvédelme. „A legújabb határintézkedések célja az illegális migráció további korlátozása, valamint az iszlamista terror és a súlyos bűncselekmények által jelentett akut veszélyek elleni védelem” – idézte a Világgazdaság a belügyi vezetőt.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök facebookos bejegyzésben üdvözölte a lépést: „Németország úgy döntött, hogy szigorú határellenőrzést vezet be az illegális migráció megállítása érdekében. Scholz kancellár, üdv a klubban!”

A magyar kormány facebookos oldalán ugyanakkor csütörtökön megjegyezte, hogy „az európai gazdaságra komoly negatív hatása lesz a belső határellenőrzés visszaállításának”.

A schengeni övezet felfüggesztése

Szakértők szerint ha Európa legerősebb gazdasága és egyben az Európai Unió legmeghatározóbb tagállama valóban bevezeti a határai teljes kontrollálását, akkor az dominóhatást válthat ki és az országok sorra zárhatják le a határaikat a menedékkérők előtt.

Gerhard Karner osztrák belügyminiszter azonnal reagált a német határellenőrzés kiterjesztésére. Ausztria nem fogad be olyan személyeket, akiket a német határról fordítanak vissza. Karner indoklása szerint, hogy ha olyan embereket küldenek vissza, akik másik tagállamban indították el a menedékkérelmüket, akkor hivatalos eljárást kell indítani és a másik ország beleegyezése is szükséges az intézkedés előtt.

Donald Tusk lengyel kormányfő elfogadhatatlan nevezte a német tervet, úgy véli, hogy a szigorú ellenőrzések a schengeni megállapodás „de facto nagymértékű felfüggesztéséhez” vezet. Tusk mihamarabbi egyeztetésre hívta az egyezmény részes államait.

Bartlomiej Sienkiewicz lengyel európai parlamenti (EP) képviselő kezdeményezte az illetékes parlamenti bizottság összehívását, valamint kijelentette, hogy nem engedhető meg, hogy az EU „elmarasztalja Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét, amiért tiltakozik az uniós migrációs politika ellen, és azzal fenyeget, hogy migránsokkal teli buszokat küld Brüsszelbe, és egyúttal szemet huny afelett, hogy a közösség egyik legnagyobb tagállama lezárja a határait”.

Korábban is vezettek be határellenőrzést a schengeni övezetben

A német állam tavaly bevezetett ellenőrzést a Lengyelországgal, Ausztriával, Csehországgal és Svájccal közös határain, amelyektől október óta 30 ezer, érvényes okmányokkal nem rendelkező embert fordítottak vissza.

A 2015-ös migrációs hullám óta más államok is vezettek be ideiglenesen határellenőrzést a schengeni övezetben, így Ausztria és Szlovénia is. Osztrák szomszédunk november közepéig ellenőrzi a Magyarországgal, Szlovéniával, Szlovákiával és Csehországgal közös határait, főként az embercsempészet visszaszorítására.

Magyarország drasztikus határvédelmet vezetett be 

Magyarország az egyszerű határellenőrzésen túl a teljes szerb határon kamerával kiegészített kerítést épített és határvadász egységeket hozott létre az illegális migráció megakadályozására. A magyar modell azon alapul, hogy addig senki nem léphet be hazánkba, amíg a menedékkérelmét pozitívan el nem bírálták. A magyar kormány sokáig tranzitzónákat alkalmazott a nem schengeni és egyben külső uniós határ mellett. Az Európai Unió Bírósága azonban ezért elítélte hazánkat, a nyáron pedig büntetést szabott ki rá az uniós migrációs szabályozás megsértése miatt. A hazánk és vele a schengeni övezet védelmére Magyarország eddig kétmilliárd eurót költött Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint, ennek pedig az unió eddig alig 1 százalékát térítette meg.