Magyarország egy hibrid háborúba keveredhet? Itt a válasz!

Nyitókép: SEBASTIEN LAPEYRERE / AFP

Mint már beszámoltunk róla, az Unian ukrán lap szerint, Magyarország már a Kreml „proxy erejeként” viselkedik, és Szlovákia is „passzív-agresszív jelekkel” reagál Ukrajna segélyhívásaira.

Egy hónappal Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelme után továbbra sem világos, milyen lépéseket tesz majd az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Bár sokan találgatják, hogy Trump béketervet fog előterjeszteni, szakértők szerint kevéssé valószínű, hogy „feláldozná Ukrajnát” az orosz érdekek kedvéért – írja a The Guardian. 

Mind Moszkva, mind Kijev óvatosan viszonyul a tárgyalások lehetőségéhez: nyilvánosan kisebbítik azok jelentőségét, miközben igyekeznek a lehető legjobb pozíciót kialakítani Trump hivatalba lépése előtt. 

A béke elérése azonban rendkívül nehéznek tűnik. A Nyugat körében korábban az a vélekedés volt elterjedt, hogy a frontvonalak befagyasztása tárgyalásokhoz vezethet, de sem Oroszország, sem Ukrajna nem érdekelt ebben. Oroszország katonai sikerekre hivatkozik, míg Ukrajna attól tart, hogy a frontvonalak befagyasztása csak időt adna Moszkvának az újabb támadásokra való felkészüléshez. 

Kurt Volker, az Egyesült Államok volt ukrajnai különmegbízottja szerint Trump nem valószínű, hogy egyszerűen nyomást gyakorolna Ukrajnára az orosz igények elfogadása érdekében. „Trump nem akarja, hogy Ukrajna az ő Afganisztánjává váljon. Nem akar gyengének tűnni Putyinnal szemben, és készen áll arra, hogy mindent megadjon Ukrajnának, ha Oroszország nem hajlandó békét kötni” – vélekedett Volker.

Az ukrajnai béke kilátásai továbbra is bizonytalanok. A hírek szerint 

Ugyanakkor katonai szakértők, mint például a volt ukrán vezérkari szóvivő, Vladiszlav Szeleznyov, arra figyelmeztetnek, hogy Ukrajna számára rendkívül nehéz lesz katonai úton visszaszerezni minden megszállt területét. Szeleznyov szerint nem érdemes arra számítani, hogy az orosz hadsereg ereje belátható időn belül kimerülne, és hogy Moszkva kapitulációra kényszerülne.

Magyarország is könnyen a hibrid hadviselés célkeresztjébe kerülhet, különösen az ukrajnai konfliktus árnyékában. Hisz, a régióban betöltött stratégiai szerepe, Ukrajnával közös határa és az orosz energiaára való utaltsága miatt az ország sebezhetőbb, mint valaha. 

Képzeljük el, hogy kiberbűnözők bénítják meg az alapvető szolgáltatásokat, miközben álhírek árasztják el a közösségi médiát, összezavarva a közvéleményt és feszültséget szítva. 

A helyzet még veszélyesebbé válhat, ha Magyarország NATO- vagy EU-szövetségeseivel közösen Ukrajnának nyújt támogatást, és ezzel közvetve orosz válaszintézkedéseket provokál ki. Ezek közé tartozhat az energiaellátás manipulálása, politikai feszültségek szítása, vagy az ukrajnai magyar kisebbség helyzetének kihasználása. 

A cél: gyengíteni Magyarország nemzetközi kapcsolatait. Ahhoz, hogy az ország ellenálljon egy ilyen forgatókönyvnek, elengedhetetlen a kibervédelem megerősítése, a politikai stabilitás fenntartása és az egységes nemzeti érdekek melletti határozott kiállás.