Ez volt a nagy közel-keleti átrendeződés éve

Nyitókép: Ledöntik a Közel-Kelet egyik legvéresebb rezsimjének szobrait/Murat Sengul / ANADOLU / Anadolu via AFP
 

„A közel-keleti régió ma nyugodtabb, mint két évtizede bármikor” – jelentette ki Jake Sullivan, a Biden-adminisztráció nemzetbiztonsági tanácsadója 2023. szeptember 29-én. Vagyis nyolc nappal a Hamász október 7-ei terrortámadása előtt, amely aztán olyan események sorozatát indította el a térségben, amely végül 2024 decemberében a szíriai Aszad rezsim összeomlásához vezetett. Biden tanácsadója azzal is elbüszkélkedett az Atlantic magazin fesztiválján, hogy neki közel sem kell annyi időt töltenie közel-keleti válságokkal, mint az elődjeinek. 

2024-ben Izrael háborúja kiszélesedett, Irán pozíciója meggyengült, és az arab tavasz utolsó, megkésett epizódjaként megbukott az Aszad rezsim is.

Egy több frontos háború

Izrael hagyományosan rövid háborúkat vívott, amelyek arra koncentráltak, hogy minél gyorsabban helyre álljon a status quo, még akkor is, ha a béke csak időleges lesz. 

2023. október 7. után viszont nyilvánvalóvá vált, hogy az izraeli vezetés ezúttal hosszú távra tervez. Az IDF hatalmas nemzetközi nyomás közepette 2024-ben metodikusan felszámolta a Hamászt a Gázai övezetben. Mára a terrorszervezet harcoló egységeinek jelentős része megsemmisült, Iszmáíl Hanijét, a szervezet politikai vezetőjét Izrael Teheránban likvidálta, míg Jahja esz-Szinvárt, a katonai vezetőt úgy lőtték ki Gázában, hogy csak a holttest felfedezése után jöttek rá, hogy kit öltek meg. A gázai terrorszervezet ennek ellenére már egy éve nem hajlandó sem megadni magát, sem pedig elengedni a még életben levő túszokat. A cikk írása idején Egyiptomban folynak a tárgyalások egy esetleges túszmegállapodásról és tűzszünetről. 

„Izrael fenntartja a biztonsági ellenőrzést Gázában, teljes cselekvési szabadsággal, csakúgy, mint Júdeában és Szamáriában” – írta Katz az X-en. „Nem fogjuk megengedni egyetlen terrorista csoportnak sem, hogy izraeli közösségek és állampolgárok ellen szervezkedjen Gázából. Nem fogjuk megengedni, hogy visszatérjenek az október 7. előtti realitáshoz” – tette hozzá.

A gázai konfliktus kitörésével egy időben a Hezbollah libanoni síita terrorszervezet is lőni kezdte az észak-izraeli településeket, hogy ezzel „támogassa” a Hamászt. Izrael a nagyszabású csipogó akció keretében likvidálta a Hezbollah vezető tisztjeit, majd egyenként kilőtte a szervezet vezetésének tagjait, köztük Haszan Naszralláht, a szervezet vezetőjét. 

Az izraeli hadsereg szeptemberben bevonult Libanonba, és megsemmisítette a terroristák határhoz közel levő állásait. November végén tűzszünet lépett életbe a Hezbollah és Izrael között, de az izraeli oldal nem bízik abban, hogy az iráni támogatású szervezet betartja a megegyezést. Michael Doran, a Hudson Institute elemzője a Tablet magazin podcastjében elmondta: az izraeli tisztviselők között az a nézet uralkodik, hogy a libanoni háború folytatódni fog, miután Donald Trumpot beiktatják.

Aszad bukása  

Bár az év során a nemzetközi figyelem főleg Izraelre irányult, az egész világ döbbenten fordult Szíria felé, amikor több éven át tartó szünet után kiújult a szíriai polgárháború. Az elmúlt négy évben nagyrészt hallgattak a fegyverek: Aszad iráni és orosz segítséggel az összes nagyobb várost visszafoglalta. 

A Tahrir al-Sham nevű szunnita iszlamista csoport és más lázadó csoportok azonban november 27-én (pont aznap, amikor életbe lépett a libanoni tűzszünet) offenzívát indítottak Aszad kormányerői ellen. A BBC elemzése szerint ez arra indította a törökök által támogatott lázadó csoportokat, hogy ők is offenzívát indítsanak. Aszad az offenzíva elején azt ígérte, hogy szövetségesei segítségével „szétzúzza” a lázadókat. Az oroszok bombázták a lázadók által ellenőrzött területeket, és az Irán által támogatott milíciák erősítést küldtek a hadsereg megsegítésére Hama közelében. December 8-án azonban a lázadók elfoglalták Damaszkuszt, Aszad elmenekült, és a rezsim megbukott.

A Reuters arról számolt be, hogy Franciaország december 17-én 12 év óta először kitűzte zászlaját a damaszkuszi nagykövetségén, és az Európai Unió tisztviselői felkészültek arra, hogy tárgyalásokat folytassanak az új szíriai vezetéssel. A beszámolók szerint a nyugati államok fokozatosan megnyitják a diplomáciai csatornákat a Hayat Tahrir al-Sham és vezetője, Ahmad Huszeín es-Saráltal vezetett új damaszkuszi kormányzat felé, bár továbbra is terrorista szervezetnek minősítik a csoportot. 

Ahmad Huszeín es-Sar a BBC-nek adott interjúban azt ígérte, hogy újjáépíti Szíriát, de, hogy mennyire lesz iszlamista vagy éppen világi a vezetés, azt nem fejtette ki. Bár az új vezetés azt ígéri, hogy nem fogja célba venni a nem szunnita kisebbségeket,

 Az amerikai Free Press interjút készített szíriai keresztényekkel, egy fiatal férfi elmondta, hogy Damaszkuszban élő szülei a következő üzenetet küldték neki: „Ha bármi történik velünk, ne gyere vissza Szíriába. Ne gyere haza, hogy eltemess minket.” 

Irán 

Bassár el-Aszad bukása azért következhetett be ilyen gyorsan, mert két legfontosabb szövetségese, Irán és Oroszország is mással volt elfoglalva. Míg az oroszokat lekötötte az ukrajnai háború, addig Irán figyelmét lekötötte az Izrael elleni proxik támogatása. 

Az Obama-adminisztráció politikája következtében az iraki kivonulást követően Irán domináns szereplővé tudott válni a térségben, és az elmúlt években szabadon körbekeríthette Izraelt a proxi seregeivel. Mikor a Hamász 2023 októberében megtámadta az izraeli kibucokat, úgy tűnt, Izrael még soha nem volt ilyen gyenge és kiszolgáltatott, ezzel szemben a teheráni vezetés ünnepelt: hatalmas plakátokon hirdette az izraeli civilek lemészárlását. 

Azonban Izrael akciói Irán területén, Irán két erőtlen ellencsapása, valamint az iráni elnök helikopter balesete mind a teheráni rezsim imázsának gyengülését eredményezte. Aszad váratlan összeomlása pedig elvágta a Hezbolláh-t az iráni utánpótlástól, s a hőn áhított síita folyosó a tengerhez el lett torlaszolva.  

Trump érkezése tovább gyengítheti az iráni rezsim pozícióját: az új republikánus vezetés ugyanis nemcsak potenciális szankciókkal készül, hanem a Wall Street Journal információi szerint 

A lap forrásai szerint Trump aggódik, hogy ne az ő elnöksége alatt jusson hozzá az iszlamista rezsim nukleáris fegyverekhez. 

Nagyot fordult a világ egyetlen év alatt: Izrael fellélegezhetett, az új amerikai vezetés várhatóan sokkal nagyobb mozgásteret enged majd nekik, míg Irán elvesztette egyik legfontosabb szövetségesét. Aszadot tavasszal még rehabilitálni kezdte az Arab Liga, mostanra azonban valahol Moszkvában rejtőzik a bosszúállók elől. S ki tudja, miként formálja át Trump érkezése 2025-ben a régiót.