Fellélegezhet Zelenszkij: meg sem állt Kijevig a német vezérkari főnök, hogy közölje vele a jó hírt

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka ismertette a tárgyalás részleteit.

Szerdán tűzvédelmi problémákra hivatkozva „ideiglenesen” bezárták Moszkvában a GULAG történeti múzeumát.
Nyitókép: Alapjogokért Központ
„Szerdán tűzvédelmi problémákra hivatkozva »ideiglenesen« bezárták Moszkvában Oroszország nagyjából utolsó megmaradt, szovjet repressziókról szóló múzeumát, a GULAG történeti múzeumát. A GULAG múzeum négy szinten elterülő kiállítását az elmúlt években többször díjazták nemzetközi elismerésekkel.
Hogy a jelek szerint miért nem lesz »ideiglenes« a bezárás? Vlagyimir Putyin elnöksége alatt fokozatosan jutottak el az orosz hatóságok a szovjet múlt feltárásától és a sztálini bűnökről való nyilvános közbeszédtől addig a tézisig, hogy Sztálin “erős vezetőként” birodalmat épített, a szovjet bűnök fel vannak nagyítva, megfelelő célokat szolgáltak, és egyébként is, bizonyos esetekben jogosan léptek fel a rendszer ellenségeivel szemben. A múltat feltáró és bemutató történészek és szakmai szervezetek egyre nagyobb nyomás alá kerültek. A szovjet történelem egy sajátos, új interpretációba került.
Miközben Borisz Jelcin alatt a ‘90-es években a Szovjetunió utáni Oroszország célja volt szakítani a korábbi szovjet gyökerekkel és gyakorlatokkal, Putyin alatt egyértelműen a korábbi rendszerrel – szovjet szocialista diktatúrával – való kontinuitás hangsúlyozása lett a legfontosabb államalakító tényező. Fokozatosan írták át ennek megfelelően az orosz iskolai történelemkönyveket és árasztották el az orosz könyvpiacon Sztálin, Lenin és más szovjet vezetők nagyságáról szóló könyvek.”