Amikor a liberális filozófusok abból indultak ki, hogy az egyén alkotja az államot, akkor a később konzervatívnak nevezett gondolkodók azt mondták, ez logikai és/vagy történeti, ténybeli tévedés. Az ember társas lény, s már a kezdetben is a közösség fenntartása volt számára a fontos. A közösség fenntartása az állam célja.
Az erről szóló vita a modern világ kialakulása óta folyamatosan tart. Mindkét nézet képviselői erős érvekkel rendelkeznek és sok-sok társadalomtudományi tény igazolja a két nézetet. Miért tartom jónak a liberális demokrácia, mint az állami berendezkedés koncepcióját? Mert a liberális demokrácia alapját jelentő liberális nézetben mindenki benne foglaltatik a közösségben. Azon a nézeten alapul, hogy nincs jogunk elvitatni azt, hogy emberi sajátosságához tartozik személyének, és ezzel együtt nézeteinek az értéke. A politikai rendszert nem lehet egyetlen ember elnyomására, kizárására használni. Milyen másik politikai rendszer van, amely ennél többet tud adni? Csak azok, amelyek a fenti elem valamelyikét figyelmen kívül hagyják.
A liberális világnézetről, a liberális demokrácia, mint ideológiai konstrukció, mint filozófiai felfogás részleteiről viszont végtelen mennyiségű és rendkívül széles körű vitát lehet folytatni. Számomra ironikus, hogy az erről folyó szabad és biztonságos vitát állami berendezkedésként csak a liberális demokrácia teszi lehetővé.”