Ki az a svájci újságíró, aki elkísérte Orbánt Kijevbe?
A svájci reneszánszember, aki a germán nyilvánosság fenegyereke lett – íme Roger Köppel portréja.
A Weltwoche főszerkesztője szerint a magyar miniszterelnök Charles de Gaulle elképzelését akarja megvalósítani.
Nyitókép: Pier Marco Tacca/Getty Images
Ahogy arról mi is beszámoltunk, Orbán Viktor első külföldi látogatása az EU-elnökség során Ukrajnába vezetett. A miniszterelnök kíséretével utazott Roger Köppel, a svájci Weltwoche című hetilap főszerkesztője is, aki tapasztalatairól terjedelmes cikket írt, amelyben bemutatta, mi a magyar miniszterelnök elképzelése az Európa előtt álló következő fél évről.
Ezt is ajánljuk a témában
A svájci reneszánszember, aki a germán nyilvánosság fenegyereke lett – íme Roger Köppel portréja.
Köppel beszámolója szerint a miniszterelnök kifejtette, hogy a magyar elnökség során európai szempontból igyekszik majd felderíteni a világ legfontosabb válságövezeteit, és a legreálisabban akarja meghatározni a kontinens globális helyzetét. A jövőben foglalkozni akar Libanonnal, a Balkánnal és a Száhel-térséggel is. „Orbán Viktor legfontosabb prioritása azonban Ukrajna:
Naponta fiatalok százai, ezrei halnak meg a frontvonalon. Ennek a leghamarabb véget kell vetni”.
A Weltwoche főszerkesztője felidézte: tavaly egy interjú során a magyar miniszerelnök elmondta, „hogy az EU mint politikai tényező már nem létezik, idegen érdekek bábja”. Azonban ez most meg fog változni, a magyar miniszterelnök szerint kedvező az időzítés, az Egyesült Államokban politikai változások jönnek – jelentette ki az utazás során a miniszterelnök.
Köppel beszámolója szerint arra a kérdésre, hogy mióta tervezték Zelenszkij elnökkel a csúcstalálkozót, Orbán „meglepő választ” adott:
Spontán döntöttünk róla a múlt csütörtöki európai tanácsi látogatása során”.
Azzal kapcsolatban, hogy Zelenszkij miért fogadná el a javaslatait, Orbán azt mondta: azért, mert „bajban van”. Kormányváltás van kilátásban az Egyesült Államokban, és Trump visszatér, ő viszont már közvetlenül Vlagyimir Putyinnal fog tárgyalni, Zelenszkij és az Európai Unió kihagyásával – magyarázta a miniszterelnök. „Ebben az esetben
Zelenszkijnek már nincs mit nyernie, de sokat veszíthet. Ezt világossá kell tennem számára”
– fűzte hozzá.
A miniszterelnök célja az, hogy az Egyesült Államokból távvezérelt EU-ból egy ismét aktív szerepet vállaló uniót csináljon – írta Köppel.
Azzal kapcsolatban, hogy az unió de facto megtiltotta, hogy bárki is tárgyaljon az orosz elnökkel, a magyar miniszterelnök azt mondja, hogy a párbeszédet Oroszországgal az ukrán elnök segítségével lehet újra elindítani. „Ha ő kezdeményezi a tűzszüneti tárgyalásokat, az európaiak nem fognak ellenkezni” – mondta Orbán Viktor, aki azt is hozzátette: ezzel meg kell előzni az amerikai elnökválasztást.
Köppel szerint Orbán számos régi, hűséges és intelligens szövetségest gyűjtött maga köré.
„Európa leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöke karizmatikus, földhözragadt ember, de egyben briliáns, humoros, ütős szónok is, tele tisztelettel”.
Az utazás során arról is beszélgettek, hogy Európa régi elitje bukik, a Nyugat változik. Orbán szinte biztos benne, hogy Trump megnyeri a választást. „Ő a legjobb dolog, ami a világgal történhet”. Ezzel egyidőben Európában a választók éppen most váltják le a régi elitet.
A miniszterelnök szerint a háború utáni európai történelem egy fejezete lezárul. Ez a fejezet a berlini fal leomlásával kezdődött, ezt követte az EU és a NATO keleti terjeszkedése. Ez a szakasz most visszavonhatatlanul a végéhez közeledik.
Orbán Viktor szerint az európai népek három nagy üzenetet küldtek az európai választásokon:
„Először is azt kiáltották a NATO-bővítés régi harcosainak: Menjetek a pokolba! Mi békét akarunk, nem háborút. A második üzenet a migrációról szól. Szenvedünk, de még a határok ellenőrzését sem tudjátok megoldani? Tűnjetek el! Harmadszor: önök katasztrofális zöld politikát folytatnak. A Green Deal egy katasztrófa. Tönkreteszi a jólétet. Európa pedig több szenet éget, mint valaha. Új elitre van szükségünk. Tűnjetek el!”
Köppel kitért az EP új konzervatív frakciójára is, amelyet Orbán Viktor alapított Herbert Kickl FPÖ-elnökkel, valamint Andrej Babis korábbi cseh miniszterelnökkel. A Weltwoche főszerkesztője szerint a Patrióták Európáért frakció neve „ügyesen van megválasztva”. Összefoglalja azt, ami Orbán Viktor számára fontos: hazaszeretet, de nem túlzott nacionalizmus. Európáért:
Orbán nem Európa ellen, hanem egy jobb Európáért küzd, amelyben a tagállamoknak több beleszólása van a folyamatokba.
Ez szerinte Charles de Gaulle régi víziója, „a nemzetek Európája”. Hozzátette, Orbán Viktor meg van győződve arról, hogy Marine Le Pen is csatlakozik. Giorgia Meloni továbbra is távolságtartó. A magyar miniszterelnök mindkét nőt nagyon tiszteli. „Már akkor is nagyon jó kapcsolatom volt Le Pennel és Melonival, amikor még leprásoknak számítottak Európában”. A német AfD-t viszont kritikusan szemléli:
A pártnak önuralmat kell tanulnia. Ellenkező esetben kockázatot jelent mások számára”.
Orbán Viktor azt is elismeri, hogy Magyarország túl kicsi ahhoz, hogy egyedül véghez vigye a konzervatív fordulatot a kontinensen. „Én vagyok az építő, az elősegítő. Másoknak kell vezetniük” – fogalmazott a miniszterelnök.
Köppel felidézte, hogy Orbán már korábban is fel akarta keresni az ukrán fővárost, azonban „biztonsági okokra hivatkozva” mindig „lebeszélték” a látogatásról.
Úgy tűnik, az ukrán hatóságok nem szeretik, ha kritikusok lépnek a területükre”
– írta a Köppel. A tárgyalást követő benyomásairól a következőket írta: „Kettejük viszonya nem tűnik különösebben szívélyesnek. Nincs jégkorszak, de kicsit fagyos a kapcsolat, a szobahőmérséklet jóval alacsonyabb, mint odakint.”
Visszatérve a magyar nagykövetségre, a tárgyalást követően Köppel megtudta, hogy az ukrán elnök ragaszkodott ahhoz a „világtalan” követeléséhez, hogy béke csak a Putyin elleni katonai győzelem után jöhet.
Megkérdezem Orbán Viktort, hogy csalódott-e. Ő nemmel válaszol.
Sok próbálkozásra, hosszú éjszakákra van szükség a göröngyös utakon, utazásra, megpróbáltatásokra és beszélgetésekre, amelyek során az ember talán még meg is fázik” – írta Köppel.
***