Sajtóhírek szerint Litvánia azzal fenyegette meg Moszkvát, hogy ha konfliktust provokál a NATO-val, kész „semlegesíteni” az oroszok balti exklávéját. Putyin kalinyingrádi látogatását a Nyugat fenyegetésnek tartotta.
Egyre élesebb a retorika Oroszország balti exklávéjával kapcsolatban Moszkva és több balti állam között. Mint az Infostart írja, Vlagyimir Putyin orosz elnök egy hónapja Kalinyingrádban tett látogatást, ezt pedig a Nyugat fenyegető lépésként értelmezte. Olyannyira, hogy Litvánia egyenesen azzal fenyegette meg Moszkvát, hogy ha konfliktust provokál a NATO-val, készek „semlegesíteni” az orosz beszögellést.
A portál idézi Litvánia svédországi nagykövetét, Linas Linkevičiust, aki egy nappal azután, hogy a magyar parlament is jóváhagyta Svédország NATO-csatlakozását,
figyelmeztette Moszkvát, hogy Svédország NATO-taggá válása után a Balti-tenger belső NATO-tengerré változik,
ahol Oroszországnak visszafogottságot kell majd tanúsítania.
Nem véletlen a litván jelzés, hiszen Oroszország Finnország és Svédország NATO-csatlakozását a biztonsági környezet megváltozásának érzi, ami válaszlépéseket tesz szükségessé a számára – ezt meg is tette: Finnország felvétele és a svéd csatlakozási folyamat során Oroszország elkezdett készülni egy potenciális balti-tengeri háborúra, például az orosz hadihajók Kalibr és Moszkit hajóelhárító rakétákkal gyakorolták a szimulált ellenséges célpontok megsemmisítését – írja az Infostart.
A lap emlékeztet továbbá arra is, hogy Putyin elnök korábban többször hangoztatta, nincs oka katonai konfliktusba keveredni a NATO-val, inkább a kapcsolatok fenntartásában érdekelt, bár a NATO-tagállamok vetélytársként kezelik Oroszországot. Az idei évértékelő beszédében azonban már más hangot ütött meg az orosz elnök:
kilátásba helyezte „a civilizációt elpusztító atomháború” lehetőségét, ha NATO-tagállamok katonákat küldenének Ukrajnába.
A litvánok nemcsak figyelmeztet, hanem lépnek is: az oroszok felé tett korlátozó lépések részeként március elsejétől megtiltják, hogy az Oroszországból Kalinyingrádba tartó vonatokról orosz utasok a Litvánia területén leszálljanak.
Az orosz külügyi szóvivő, Marija Zaharova szerdán „az információs háború részének” nevezte a litván üzengetéseket.
--
Nyitókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a kalinyingrádi Immanuel Kant Balti Szövetségi Egyetemen 2024. január 25-én (forrás: Pavel BEDNYAKOV / POOL / AFP)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
A berlini egyeztetéseket időhúzásnak tartják Moszkvában.
Nemcsak a Fekete-tengeren aktívok az ukránok.
Egyre közeledik a megállapodás az amerikai és az orosz elnök részéről a háború lezárására. Ugyanakkor az EU-nak nem osztottak lapot.
Megnéztük, miként válik a „kontextusba helyezés” gazdasági értelemben jelentéseltolássá, és mit olvas bele a HVG a miniszterelnök gazdasági állításaiba.
A Berlinből hazatérő szakember egyelőre türelmet kért a szurkolóktól.
