A Politico szerint Putyin nyerte a román választást, még a NATO-t is szóba hozták
A brüsszeli lap szerzője próbálja megérteni miért fordult Románia lakossága a liberálisok helyett a radikális jobboldaliak felé.
Márciusban eldől, Putyin megkezdheti-e ötödik ciklusát Oroszország élén vagy a háborút nyíltan elutasító, az Ukrajnával és a Nyugattal való megbékélést szorgalmazó ellenfelét látná szívesebben a nép az elnöki székben.
Minimum 105 ezer aláírást küldött be az orosz választási bizottságnak Borisz Nagyezsdin. Az orosz elnökválasztásra március közepén kerül sor, és bár a nyíltan háborúellenes Nagyezsdint sokan támogatják, szinte biztos, hogy a bizottság nem engedélyezi majd az indulását.
„Érthetetlen, hogy nem vagyok még börtönben” – mondta a CNN-nek a volt képviselő Nagyezsdin,
akinek a fő kampánytémája, hogy az Ukrajna ellen indított háborúnak véget kell vetni.
Az elnökaspiráns ezen való csodálkozása nem alaptalan, hiszen a háború, pontosabban ahogyan az orosz hivatalos megnevezés szól: különleges katonai művelet kritizálása miatt, ami Oroszországban bűncselekménynek számít, sok ezer embert letartóztattak már.
Borisz Nagyezsdin a hét közepén jelentette be, hogy benyújtotta a az elnökválasztási szavazólapra való felkerüléshez szükséges 105 ezer aláírást a moszkvai Központi Választási Bizottságnak, amelynek most tíz napja van a felülvizsgálatra.
„Nagyon köszönöm annak a sok embernek, akik hatalmas országunkban, annak 75 régiójának több mint százharminc városában dolgoztak ezért” – mondta Nagyezsdin egy sajtótájékoztatón. Hozzátette: a beadottnál jóval több, összesen 208 ezer aláírás gyűlt össze, és nemcsak Oroszországból, hanem Grúziából, Kazahsztánból, Szerbiából, Németországból,
sőt egyes hírek szerint még Magyarországról is.
„Nagyezsdin az egyetlen jelölt, aki le akarja állítani a katonai akciót más ország területén” – mondta például egy Anatolij nevű férfi, miközben sorban állt, hogy aláírását leadja Moszkvában.
A hatvanéves Borisz Nagyezsdin a regisztrált, de nem parlamenti résztvevő Polgári Kezdeményezés párt jelöltjeként indul. A versenybe szállók között ő az egyetlen, aki háborúellenes álláspontot képvisel, kiáltványában „végzetes hibának” nevezve az inváziót, és azt ígéri, hogy megválasztása esetén azonnal befejezi a harcokat, békét köt Ukrajnával, és megegyezik a Nyugattal. Prominens orosz ellenzéki személyeket is sikerült a villámgyors kampányában maga mellé állítania, így a bebörtönzött Alekszej Navalnijt és szimpatizánsait, valamint Mihail Hodorkovszkij száműzött oligarchát.
Vlagyimir Putyin tavaly év végén jelentette, hogy ötödik elnöki ciklusára is pályázik, ami azt jelentheti, hogy legalább 2030-ig megtarthatja a hatalmat. Ezért, legalábbis a CNN írása szerint, Nagyezsdin jelölése nem jelent mást,
mint hogy Putyin a demokrácia látszatát akarja kelteni Oroszországban.
Annál is inkább így vélik a cikk szerzői, mert az orosz választási bizottság eddig minden fajsúlyosabb ellenzéki politikus regisztrációját elutasította. A szintén független jelölt Jekatyerina Duncovát, a háborúellenes tábor korábbi zászlóvivőjét „adminisztrációs hibákra” már tavaly kitették a versenyből, majd őrizetbe vették kábítószer-birtoklás vádjával – ő most Nagyezsdin támogatására szólította fel a híveit.
De nem engedték indulni Igor Girkin volt FSZB-tisztet sem, aki szerint túlságosan gyenge és enervált Oroszország Ukrajna elleni inváziója és a konfliktus eszkalációját szeretné látni.
Bár a neve még az oroszok előtt is jobbára ismeretlen volt az utóbbi néhány hétig, Borisz Nagyezsdin már több mint harminc éve politizál mindenféle színekben. Vegyes családba született: apja orosz, anyja zsidó. A moszkvai fizikai intézetben végzett 1985-ben, ott is doktorált „A kvantumrendszerek kvázienergetikai állapotai elméletének néhány kérdése” témában.
1990-ben lakóhelye, a Moszkva melletti Dolgoprudnij első demokratikusan megválasztott tanácsába került be képviselőként. 1993-ban jogi diplomát is szerzett. Harmincas évei közepén került az országos politikába, előbb az akkori kormányfőhelyettesének tanácsadójaként, majd a rövid ideig miniszterelnök Szergej Kirijenko segítőjeként.
1999-ben A jobboldali erők szövetsége listájáról az orosz parlamentbe választották. Azóta próbált visszakerülni az országos politikába, 2015-ben már az Egységes Oroszország párt, 2021-ben az Igazságos Oroszország jelöltjeként – sikertelenül.
Politikai pályafutása jobbára ma is Dolgoprudnij városi tanácsához kapcsolódik, ennek ellenére az orosz állami média egyik kedvenc szereplője az állóvizet mindig felkavaró „mérsékelt, ellenzéki, liberális” gondolatai miatt.
Nyitókép: Borisz Nagyezsdin, a Polgári Kezdeményezés Pártja elnökjelölt-aspiránsa érkezik a Központi Választási Bizottsághoz, hogy leadja a jelöltségét támogató aláírásokat Moszkvában 2024. január 31-én. (Vera Savina/AFP)