Végképp embertelenné vált a toborzás Ukrajnában: gázt engedtek egy autóban ülő férfira
Saját honfitársaikat küldik minden eszközzel a halálba az ukrán toborzók. Gyomorforgató jelenetek.
Nem új helyen, hanem meglévő atomerőmű, a Hmelnickaja atomerőmű mellé – árulta el az energetikai miniszter.
Bendarzsevszkij Anton biztonságpolitikai szakértő szerdai Facebook-bejegyzésében arra a kérdésre igyekezett választ adni, hogy miért akar újabb atomreaktorokat építeni Ukrajna. A szakértő felidézte, hogy a napokban Ukrajna energetikai minisztere, German Galuscsenko bejelentette,
négy újabb atomreaktor építését tervezik.
Mint írta nem új helyen, hanem meglévő atomerőmű, a Hmelnickaja atomerőmű mellé. Ez összesen plusz 4.000 MW-tal bővítené az ukrán energiatermelést (a jelenlegi Paksi atomerőmű kapacitásainak a duplája lenne ez) – ismertette.
Majd azzal folytatta, „ezer különböző okot lehetne mondani arra, hogy miért váratlan és kérdőjeles ez bejelentés. Energiára persze szükség van, az atomerőmű kétségtelenül megoldhatná az orosz rakétatámadások miatt kieső kapacitásokat, és kiváltaná az oroszok által 2022. tavasza óta megszállt Zaporizsjai atomerőművet.”
Bendarzsevszkij arra is rámutatott, hogy „nem az atomenergiával van a probléma, sőt, maga a technológia valóban tudna is segíteni az ország energia éhségén.
A probléma a különböző faktorok összejátszása miatt van:
- mert az országban háború van, egy ilyen építés kivitelezése nem túl biztonságos ilyen viszonyok mellett;
- ez mindenképpen egy nemzetközi nukleáris projekt lenne, ami háború alatt ugyancsak biztonsági problémákat vet fel;
- ha Ukrajna visszaszerzi a Zaporizsjai atomerőművet, amely Európa legnagyobb atomerőműve, akkor azzal az energiahiány kérdése is megoldódna, emellett viszont 4 újabb blokk építése inkább erős túltermelést eredményezne;
- ez egyben azt is jelentheti, hogy rövid időn belül nem terveznek a Zaporizsjei atomerőmű visszaszerzésével, vagy azzal számolnak, hogyha vissza is szerzik, akkor nem olyan állapotban kerül vissza, hogy használható legyen?
- honnan lesz pénz az építkezésre, hiszen az ország helyreállítására is igen sok forrásra lesz szükség;
- a bővítés a Hmelnickaja atomerőműben lenne, amely szovjet technológiával épült, még 1981-ben. Ez Ukrajna legkisebb atomerőműve (2000 MW). A korábbi szovjet technológia mellé valamilyen nyugati technológia érkezne? Ez nem tiszta, ugyanakkor nem biztos, hogy a legszerencsésebb megoldás;
- na és ott van Csernobil kérdése is. Igen, Csernobil Ukrajnában van, és az ország területén történt atomkatasztrófa után Ukrajna minden folyamatban lévő nukleáris bővítést és fejlesztést leállított, pedig volt belőle több is. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a baleset inkább csak a halasztáshoz vezetett, de aztán szétesett a Szovjetunió, és akkor már nem is lett volna se pénz se lehetőség a további nukleáris projektekhez”
– sorolta.
Posztját azzal zárta, hogy „ott van még az Odesszai atomerőmű hihetetlen esete.
A példája annak, hogyan találkozik össze a felelőtlenség a szovjet bürokráciával.
Az Odesszai atomerőmű építése a nyolcvanas években indult, és ez lehetett volna a Szovjetunió legnagyobb atomerőműve. 1983-re azonban kiderült, hogy az építési terep nem túl biztonságos egy atomerőmű számára: a problémák között volt például a régió fokozott szeizmikus aktivitása, az erdei talajok alatti instabil, süllyedésre képes talajréteg, vagy a talajtakaró alatti puha, karsztos mészkő… Ennek ellenére az építkezés 1986-ig tovább folytatódott, és csak akkor kaszálták el” – derült ki a posztból.
A vonatkozó bejegyzést alább tekintheti meg:
Nyitókép: Bendarzsevszij Anton Facebook-oldala