Szíria új vezére hazahívta a szír menekülteket
Abu Mohamed al-Golani felszólította a menekülteket, hogy térjenek haza „egy új Szíria” felépítésére.
Elengedi-e a Hamász a túszokat? Miért nem prioritás most a túszok kiszabadítása Izrael számára elemzők szerint? Körbejártuk.
Miközben több százezer izraeli tartalékos vonul be Izrael hadseregébe, a zsidó állam lehetetlen dilemma elé néz. A Hamász nem egyszerűen lemészárolta Izrael állampolgárait – katonákat és civileket egyaránt – a szombati, Szimchát Tóra-i támadás során, hanem túszok sorát is ejtette, egyes hírek szerint akár 150 főt is.
A túszokat sikerrel rejtették el Gázában, vannak köztük nők, gyermekek és idősek. A túszok nem csak Izrael számára fontosak, hiszen a hírek szerint amerikai, brit, német, thai, mexikói, brazil és nepáli túszok is vannak.
A fő kérdés: mi lesz a túszok sorsa, ha Izrael beváltja fenyegetését, és hadseregével bevonul Gázába? A Hamász már előre jelezte, hogyha Izrael figyelmeztetés nélkül támad civil létesítményeket, akkor ki fogja végezni egyesével a rabokat. Eközben álhírek is terjednek, vagy legalábbis nem megerősíthető forrású videók: Hen Mazzig izraeli influencer megosztott egy állítólagos kihallgatási videót, melyen egy férfi arról beszél, hogy azért ejtettek túszokat a gázaiak, hogy megerőszakolják őket, ám a videót egyelőre egyetlen mérvadó portál sem vette át és azt hivatalos helyről nem erősítették meg.
Katar már jelezte, hogy szeretné rávenni a Hamászt, hogy a nőket és gyermekeket cseréljék ki palesztin foglyokra.
Ez akár pozitív fejlemény is lehetne, de Izrael egyelőre tagadja, hogy ilyen tárgyalások lennének, és kérdéses, hogy javít-e bármit a Hamász nemzetközi imidzsén egy ilyen lépés – hiszen azt a mészárlás képsorai, melyeket lelkesen közvetítettek, már így is eléggé rombolta. Az effajta lépések mögött pedig a fő motiváció a PR-javítás lehetne. Egyes hírek szerint a háttérben Egyiptom is dolgozhat a túszalkun.
A helyzet szakértők szerint különösen nehéz, hiszen nem egyszerűen túszokat ejtettek, hanem egy háborús helyzet közepén tették ezt. A túszok egy rész ráadásul sérült, potenciálisan súlyos sérült. A Hamász talán nem akarja sokáig magánál tartani a túszokat, hiszen főleg az idősek és a gyerekek ellátása forrásigényes, és még rosszabb hírük lesz, ha meghalnak a fogságukban. Eközben
a katonakorú rabok a legértékesebbek, őket bizonyosan nem engedik el komoly ár nélkül.
Már ha Izrael hajlandó bármilyen tárgyalásra. A zsidó állam kommunikációjában tisztázta, hogy a cél a Hamász megsemmisítése. Ugyan előkerült, hogy akkor kapcsolják vissza az áramot Gázában, ha elengedik a túszokat, de ezt nyilván maguk sem gondolják teljesen komolyan. Kérdéses, hogy ilyen feszült helyzetben megkockáztat-e Izrael egy túszszabadító akciót, ráadásul ilyen sok ember kihozni, akik nyilván eltérő helyeken vannak, komoly őrizet mellett, szinte lehetetlen vállalkozás.
A Hamász pedig ráér.
Korábban például Gilad Salit izraeli katonát öt éven át tartották fogva, mielőtt ezer palesztin rab elengedéséért cserébe szabadon bocsátották. (Salit egyébként interjúiban nem számolt be arról, hogy bántották volna, voltaképpen főleg unatkozott a fogságban: ez persze ott és akkor volt).
Az izraeli politika eddig az volt, hogy senkit sem hagynak maguk mögött, azonban ez a politika most erősen kötheti az IDF kezét, és potenciálisan akár el is engedhetik. Az IDF már tisztázta, hogy csak akkor tartózkodnak egy épület bombázásától Gázában, ha bizonyosan tudják, hogy túszok tartózkodnak ott, ha viszont nem tudnak róla biztosan, hogy túszok lennének ott, bizony bombáznak. Az eddigi taktika nyilván nem ilyen helyzetekre volt felkészülve, hiszen
korábban sosem történt meg, hogy több mint száz izraeli túszt szedett volna a Hamász,
nem számolva a holttestekkel, amelyek visszaszerzése szintúgy fontos Izrael számára.
Michael Milstein, az izraeli Reichman Egyetem Politikai és Stratégiai Intézetének elemzője arról beszélt a BBC-nek, hogy normális esetben Izrael prioritása a túszok kiszabadítása lenne, ám jelenleg a fő cél a Hamász megsemmisítése. Lehetséges, hogy Amerika fog segíteni, hiszen saját állampolgárairól is szó van, és Izrael múltjában voltak sikeres túszszabadítások, például az 1976-os ugandai eset, amikor sikerrel szabadítottak ki egy repülőnyi embert. Az akció során egyedül a bevetést vezető Jonatan Netanjahu, a mostani miniszterelnök testvére esett el. Most öccsén áll, milyen döntést hoz, és hány embert hoz ki élve Gázából, miközben a súlyos ellencsapás és a Hamász felszámolásának feladata is az ő vállát terheli.
Fotó: Pixabay
Kapcsolódó cikkek a Háború Izraelben aktában.
Több tucat légicsapást hajtott végre az izraeli légierő Szíriában, köztük a fővárosban, Damaszkuszban is.
Szerinte Izrael ellen koncepciós per folyik.
Egy kérdés marad: hogyan bírja ki a világ Bidenék világháborús terveit, amíg Trump átveszi a Fehér Házat?