A szocialista luxus megteremtője
Elhozta Párizst Budapestre egy viszontagságos történelmi időszakban, a magyar fővárost pedig visszarepítette a nemzetközi divat térképére. Portré a vörös divatdiktátorról, Rotschild Kláráról.
Horvátországba temetnék újra a volt jugoszláv vezetőt.
Nyitókép: YUGOFOTO / AFP
Tito sírjának áthelyezése körüli vita lobbantja lángra a Balkánt, mivel Belgrád polgármestere Horvátországba vitetné a jugoszláv vezető maradványait. Josip Broz Tito, a második világháború ikonikus jugoszláv vezetője valószínűleg jóízűen kacagna a vita hallatán, amely porhüvelyének áthelyezése körül bontakozott ki – fogalmaz a történtekről beszámoló Politico.
A tervek szerint Tito maradványait Belgrádból szülővárosába, a horvátországi Kumrovecbe vinnék.
Aleksandar Šapić, Belgrád polgármestere azt állítja, ez kulcsfontosságú kérdés Szerbia számára. „Josip Broz sírjának áthelyezése a Jugoszlávia Múzeumából rendkívül fontos ügy a szerb nép és az ország jövője szempontjából” – mondta Šapić a városi közgyűlés ülésén, amely eredetileg költségvetési kérdésekről szólt.
Ezt is ajánljuk a témában
Elhozta Párizst Budapestre egy viszontagságos történelmi időszakban, a magyar fővárost pedig visszarepítette a nemzetközi divat térképére. Portré a vörös divatdiktátorról, Rotschild Kláráról.
Azonban Aleksandar Vučić szerb elnök gyorsan elvetette az ötletet egy interjúban.
„Ez nem fog megtörténni” – mondta Vučić, hangsúlyozva, bár nem rajong a kommunizmusért, Tito Szerbia és Jugoszlávia történelmének része.
A vita a cikk szerint azt a finom egyensúlyt tükrözi, amit Vučićnak fenn kell tartania saját politikai táborában, amelyben sok szélsőjobboldali személy is helyet kapott.
Tito, aki évtizedeken át irányította Jugoszláviát, Belgrádban kapott végső nyughelyet az 1980-as állami temetésén, de
a szerb nacionalisták azt hangoztatják, hogy horvát és szlovén származása miatt maradványait Szerbia határain kívül kellene helyezni.
Šapić úgy véli, Belgrádnak inkább emlékművet kellene emelnie Dragoljub „Draža” Mihailovićnak, a náci kollaboráns csetnik mozgalom vezetőjének, akit Tito ítélt halálra a háború után. „Úgy gondolom, hogy Mihailović végre méltó emlékművet érdemel Belgrád központjában” – mondta Šapić.
Ezt is ajánljuk a témában
A véleménycikk szerzője szerint Orbán Viktor és Aleksandar Vučić szerb elnök is egyfajta egyszemélyi uralmat gyakorol, amelyet átitat az Oroszországgal és Kínával való meghitt kapcsolat.
A javaslat megosztotta Szerbia kormányzó koalícióját is, amely a jobbközép Szerb Haladó Pártból (SNS), valamint a Szerbiai Szocialista Pártból és ultranacionalista csoportokból áll. Miközben a kormányon belül is zajlik a vita,
sok szerb értelmiségi elutasítja Tito exhumálásának ötletét.
Tito továbbra is népszerű Szerbiában és a régióban, sőt még olyan távoli országokban is, mint Algéria, Brazília és Egyiptom, utcaként viseli a nevét.
A volt kommunista vezető jelentős szereplő volt a világpolitikában, aki Jugoszláviát elválasztotta a Szovjetuniótól, és létrehozta az El nem Kötelezettek Mozgalmát, amely számos posztkoloniális országot támogatott, köztük Indiát és Dél-Afrikát. Tito sírja, amelyhez évente több százezer látogató érkezik, egy kulturális és politikai zarándokhely lett Belgrádban.