Kitört az újabb azeri-örmény háború: Azerbajdzsán megtámadta Hegyi-Karabahot
A cél az örmények lakta, de Azerbajdzsánba beékelődött terület visszafoglalása.
Felhős égből villámcsapás: ismét dörögnek a fegyverek a Kaukázusban.
Mint arról lapunk is beszámolt, újra kitört a háború Azerbajdzsán és Örményország között. A konflikus középpontjában ismét Hegyi-Karabah van, az örmények által lakott, ámde Azerbajdzsán területén fekvő hegyes vidék, ami évtizedek óta megoldatlan problémagócot jelent az azeriek és az örmények között. Többször kiújult a háborúskodás miatt, legutóbb 2020-ban, de az elmúlt években sem volt békés a környék, a feszültség folyamatosan jelen volt a térségben.
Az azeri védelmi minisztérium „antiterrorista hadjáratnak” nevezte
a kedden Karabahban megkezdődött műveletet. Ennek örvén súlyos bombázások érték a régió fővárosát, Sztyepanakertet. Két civil, köztük egy gyermek halt meg, 11 ember sérült meg a karabahi örmény ombodsman szerint.
Az azeri hadsereg már előző év végén blokád alá vonta a Lachin-korridort, azt az útvonalat, ami összeköti Karabahot Örményországgal, és ami létfontosságú a régió élelmiszer-ellátása és a helyi, mintegy 120 ezer főt kitevő örménység közlekedése, mindennapi élete szempontjából.
A Kaukázusban évszázadok óta érdekelt, és a Szovjetunió összeomlása óta is sokféleképpen jelen lévő oroszok korábban közvetítőként és békefenntartóként próbálták egyensúlyban tartani a viszálykodó feleket.
Az orosz békefenntartók 2020 óta jelen voltak Karabah térségében, egy tűzszünetet is kieszközöltek a felek között;
de az elmúlt időszakban sok kritika érte Oroszországot örmény részről azért, mert úgy tűnt számukra, az oroszok nem tudják vagy nem akarják megvédeni őket az azeri támadásokkal szemben.
Ezt is ajánljuk a témában
A cél az örmények lakta, de Azerbajdzsánba beékelődött terület visszafoglalása.
Kedden az azeriek közölték a követeléseiket is: az örmény katonák teljes és feltétel kivonulása Karabahból, valamint a sztyepanakerti, Karabahot vezető kormányzat feloszlatása. Azerbajdzsán szerint ugyanis csak így lehet a békét és a stabilitást biztosítani a térségben. Az azeriek azt is hozzátették, hogy álláspontjuk szerint az örmény haderő szisztematikusan lőtte őket az elmúlt időszakban,
és most csak „semlegesíteni akarják az infrastruktúrájukat”,
valamint „helyreállítani Azerbajdzsán alkotmányos rendjét”. Azt ígérték: csak legitim katonai célpontokat fognak megsemmisíteni. Az első örmény híradások szerint viszont civilek haltak meg az első támadásokban.
Örményország ugyanakkor teljesen más szemszögből értékeli a történteket. Jereván szerint Örményország csak „humanitárius segítséget nyújt” Karabahnak, amire azért van szükség, mert az azeriek lezárták a Lachin-folyosót. Örmény híradások szerint
a karabahi védelmi erők – akik nem részei hivatalosan az örmény hadseregben – keményen ellenállnak
az azeri támadásoknak.
Nikol Pashinyan örmény kormányfő összehívta az ország védelmi tanácsát. Kormánya azt is tagadja, hogy az örmények előzetesen támadták volna az azeri katonai infrastruktúrát.
Az orosz külügyminisztérium „mély aggodalmát” fejezte ki
a konfliktus eszkalációja miatt, és felszólította a feleket, hogy álljanak le a vérontással, az ellenségeskedéssel, és lépjenek újra a politikai és diplomáciai megoldások útjára – közölte Maria Zaharova orosz külügyi szóvivő. Hozzátette: az orosz békefenntartók a helyszínen maradnak és folytatják feladataik ellátását.