„Sarokba szorított patkányok!” – így fakadt ki az ukrán újoncokra egy toborzó
Nem egyszerű a vágóhídra küldeni embereket – erről beszélt Artem, a toborzótiszt a The Telegraph című lapnak, aki pontosan tudja, mennyire gyűlölik az emberek.
„Őszintén meg vagyok rémülve” – nyilatkozták a lapnak.
„Rémuralom” – ezzel a hangzatos főnévvel kezdte az ausztrál szarkák támadásairól szóló beszámolóját a BBC. „Ne fusson el. Utazzon csoportosan. Vigyen magával esernyőt, és viseljen napszemüveget a tarkóján” – folytatták az egyik baljós figyelmeztetéssel, amelyet kiadtak Ausztráliában, mivelhogy
megkezdték az emberek és a szarkák „az éves területi háborújukat”.
„Az utcák és parkok csatatérré válnak, ahogy a madarak – fentről leereszkedve és hátulról támadva – lecsapnak mindenre, amitől félnek, hogy veszélyt jelentenek az utódokra.”
„Magasan a fészkükben vasmarokkal uralkodnak birodalmuk felett, míg a földön az emberek leporolják védősapkájukat – hagyományosan egy műanyag jégkrémtartályt – és fedezékbe húzódnak.”
„Időnként vért szívnak, rajtaütéseik súlyos sérüléseket, néhány esetben pedig halált is okozhatnak. A szakértők azonban azt állítják, hogy a szarkákat félreértik, és az emberek az agresszorok. És azt szeretnék, ha tudnánk, hogy a béke lehetséges.”
Egy 21 éves helyi például így nyilatkozott a madarakról:
Őszintén meg vagyok rémülve”
„Ezek csendes gyilkosok... Csak annyit láttam, hogy az árnyék a fejem felett egyre nagyobb és nagyobb lesz. Asztmás vagyok, és sprintelnem kellett, asztmás rohamot kaptam a vonaton, csak hogy elmeneküljek ettől a szarkától. Nem tudom, hogy miért utált engem, de utált... Soha nem csináltam semmi rosszat, esküszöm!”
Az ausztrál szarka az eurázsiai szarkához való hasonlóságukról kapta a nevét, amellyel valójában nem is állnak közeli rokonságban. Az ausztrál szarka védett őshonos faj,
egyesek számára pedig szeretett nemzeti ikon.
Gyönyörű énekük az ausztrálok egyik legmeghatározóbb hangja, és számos kártevő ragadozójaként létfontosságúak az ország ökoszisztémájának.
Nyitókép: Régis Cavignaux / Biosphoto / Biosphoto via AFP