Az orosz politikus csak névrokona az ukrán elnöknek.
Egész Oroszország egy közelgő regionális választással van elfoglalva azóta, hogy Vlagyimir Putyin pártja bejelentette, egy Alekszandr Zelenszkij nevű férfit indítanak a helyi választáson a szmolenszki régióban. A férfi már eddig is a városi tanács tagja volt, ám a neve miatt sokan arra kérik az orosz pártot, hogy indítsanak helyette másik jelöltet. Szerintük a szerencsétlen egybeesés sértő „a különleges katonai művelet résztvevőire és a hazafiakra nézve" – írja a Sky News.
Az egyik választó még azt is felvetette, hogy az orosz Zelenszkij változtassa meg a nevét, ha mindenképp indulni akar.
Az Egységes Oroszország párt regionális képviselete elutasította a panaszt, mondván, hogy egy vezetéknév nem indokolja a választástól való visszalépést.
„Az ember nem felelős a névrokonaiért” – nyilatkozta egy tisztviselő.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Gavriil Grigorov
Pénteken Alaszkában találkozik Vlagyimir Putyin és Donald Trump. Hatalmas a várakozás: vajon betartja-e Trump az ígéretét és sikerül lezárnia a háborút?
Az elmúlt hónapokban Oroszországban mintegy 50 százalékkal emelkedtek az üzemanyagárak, meghaladva az infláció ütemét.
Bár a hadtörténész úgy gondolta, hogy a területátadás ideiglenesen tűzszünetet fog eredményezni, szerinte az csak felkészülés lesz a következő fordulóra.
A magyar miniszterelnök a pénteki alaszkai egyeztetés kapcsán megjegyezte, nem szeretne belecsúszni abba a szerepbe, hogy találgat miről lesz szó, de annyit elárult, hogy fontos gazdasági kérdésekben is ki szokták kérni a véleményét.
A biztonságpolitikai szakértő a Patrióta-csatorna műsorában arról is beszélt, hogy az USA hétfőn bejelentette, nincs több pénz, akkor ad fegyvert a jövőben, ha Európa azt kifizeti.
A külügyminiszterek már egyeztettek a történelminek ígérkező tárgyalás részleteiről.
Augusztusban láthatják utoljára a nézők a csatorna ikonikus arcát.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
