Románia földrajzi fekvése és Fekete-tengeri partszakasza miatt nagyon fontos eleme a nyugati politikai és katonai szövetségeknek. Különösen a NATO és azon belül az Egyesült Államok szempontjából is kiemelt figyelmet fordítanak Romániára.
A mindenkori bukaresti vezetés pedig hosszú évek óta támogatja minden eszközzel az amerikaiak jelenlétét az országban,
tengerparti és Erdélyben fekvő támaszpontok biztosításával egyaránt. Ennek kapcsán minden fél különös tekintettel van az országgal szárazföldön és vízen is szomszédos posztszovjet térségre, Moldovára, a háborúban álló Ukrajnára és a Fekete-tengeren szintén felségvizekkel rendelkező Oroszországra. A szövetségi rendszereken belül a két európai beltengeri partvidékkel rendelkező, és majdnem összeérő határú, térségbeli nagyobb ország, Lengyelország és Románia már különutas közeledést is folytat egymással.
A NATO kiszolgálása mellett ugyanakkor a román hadsereg is igyekszik aktívan jelen lenni az eseményekben.
Az Euractiv most arról számol be, hogy
akcióba lendült a román haditengerészet.
Erre azután került sor, hogy a tengerparti Costinesti fürdőváros egyik mólója megsérült egy robbanásban, amit egy ukrajnai háborús övezetből elkóborolt tengeri akna okozhatott.
Mint arról a portál beszámol, Ukrajna 2022 februári orosz megtámadása óta aknák tömegét telepítette már a Fekete-tenger vizeire a két háborúzó fél. A NATO-tag Románia, Bulgária és Törökország hadseregei és szakértői azóta is folyamatosan figyelik és észlelés esetén semlegesítik a felségvizeikre került aknákat.
A Fekete-tenger hajózhatósága minden érintett számára prioritás.
Egyrészt Ukrajnából és Oroszországból hatalmas mennyiségű gabonát exportálnak a harmadik világ felé a Fekete-tengerről induló teherhajókon, másrészt pedig a többi fekete-tengeri ország, a fentiek mellett Georgia (Grúzia) sem tud zavartalanul létezni a békés beltengeri hajózás biztosítása nélkül.
Egy román aknakutató hajó Constantától északkeletre már tavaly szeptemberben beleütközött egy tengeri aknába, ami miatt megsérült a jármű. A nemzetközi lapok már a háború kezdete óta cikkeznek az egyre fokozódó aknaveszélyről. A Guardian tavaly nyáron számolt be arról, hogy a Fekete-tengeren
a hajósok még a 2. világháború idejéből származó, fel nem robbant aknákkal is találkoznak,
és e veszélyforrás mellé most még akutabb problémaként felsorakoztak az ukránok és az oroszok által egyaránt nagy tömegben alkalmazott, új tengeri aknák százai. A két háborúzó fél persze egymásra mutogat az aknák alkalmazása miatt, de ez még nem jelent megoldást a nemzetközivé váló, életveszélyes problémagócra.