Akcióba lépett a román haditengerészet

Románia földrajzi fekvése és Fekete-tengeri partszakasza miatt nagyon fontos eleme a nyugati politikai és katonai szövetségeknek. Különösen a NATO és azon belül az Egyesült Államok szempontjából is kiemelt figyelmet fordítanak Romániára. 

tengerparti és Erdélyben fekvő támaszpontok biztosításával egyaránt. Ennek kapcsán minden fél különös tekintettel van az országgal szárazföldön és vízen is szomszédos posztszovjet térségre, Moldovára, a háborúban álló Ukrajnára és a Fekete-tengeren szintén felségvizekkel rendelkező Oroszországra. A szövetségi rendszereken belül a két európai beltengeri partvidékkel rendelkező, és majdnem összeérő határú, térségbeli nagyobb ország, Lengyelország és Románia már különutas közeledést is folytat egymással.

A NATO kiszolgálása mellett ugyanakkor a román hadsereg is igyekszik aktívan jelen lenni az eseményekben.

Az Euractiv most arról számol be, hogy 

Erre azután került sor, hogy a tengerparti Costinesti fürdőváros egyik mólója megsérült egy robbanásban, amit egy ukrajnai háborús övezetből elkóborolt tengeri akna okozhatott.

Mint arról a portál beszámol, Ukrajna 2022 februári orosz megtámadása óta aknák tömegét telepítette már a Fekete-tenger vizeire a két háborúzó fél. A NATO-tag Románia, Bulgária és Törökország hadseregei és szakértői azóta is folyamatosan figyelik és észlelés esetén semlegesítik a felségvizeikre került aknákat.

Egyrészt Ukrajnából és Oroszországból hatalmas mennyiségű gabonát exportálnak a harmadik világ felé a Fekete-tengerről induló teherhajókon, másrészt pedig a többi fekete-tengeri ország, a fentiek mellett Georgia (Grúzia) sem tud zavartalanul létezni a békés beltengeri hajózás biztosítása nélkül.

Egy román aknakutató hajó Constantától északkeletre már tavaly szeptemberben beleütközött egy tengeri aknába, ami miatt megsérült a jármű. A nemzetközi lapok már a háború kezdete óta cikkeznek az egyre fokozódó aknaveszélyről. A Guardian tavaly nyáron számolt be arról, hogy a Fekete-tengeren 

és e veszélyforrás mellé most még akutabb problémaként felsorakoztak az ukránok és az oroszok által egyaránt nagy tömegben alkalmazott, új tengeri aknák százai. A két háborúzó fél persze egymásra mutogat az aknák alkalmazása miatt, de ez még nem jelent megoldást a nemzetközivé váló, életveszélyes problémagócra.

Ukrajna maga is elismerte, hogy használnak tengeri aknákat a háborúzásban, de eközben tavaly nyáron betiltották a tengerparti fürdőzést is a balesetek elkerülése érdekében. A nyári forróságban viszont a tengerpartokon pihenni próbáló ukránok közül sokan nem tartották be a tiltó rendelkezést.

 szemben a szárazföldi aknákkal. De elviekben szabályokhoz köti az alkalmazásukat. Például egy adott ország a saját felségvizeire telepíthet védelmi célból tengeri aknákat, ugyanakkor tilos a nemzetközi vizekre elhelyezni őket. Csak hát a természet elemei és a tengerek áramlásai akár tömegével elsodorhatják a már vízre került aknákat.

A most újra fokozódó aknaveszély miatt a román haditengerészet hajót és helikoptert indított útjára, hogy közelebbről fürkésszék a part menti vizeket, mielőtt egy kóbor akna még nagyobb kárt okozna Románia partjainál.

Mint arról korábbi, a román hadsereg jelenlegi erejét bemutató cikkünkben Somkuti Bálint bemutatta: a 6600 fős létszámú román haditengerészet fő erejét egy szovjet időkből származó, de ütőképes Kilo osztályú csendes dízel-elektromos tengeralattjáró képezi, amely mellett 

Az 5800 tonnás, szintén hazai tervezésű és építésű, de szovjet fegyverzettel ellátott hajót eredetileg cirkálónak nevezték Ceausescu nagyzási mániája miatt – ezt később rombolóra, majd napjainkra fregattra módosították. Képességei alapján valahol az utóbbi kettő között helyezkedik el. A flottához tartozik még 2 darab ex-brit ex-rakétás fregatt, amelyek rakétafegyverzetüktől megfosztva mindössze helikoptereikkel, illetve egyetlen 76 milliméteres OTO Melara gyorstüzelő ágyúval rendelkeznek. Így sokkal inkább alkalmasak partvédelmi feladatokra, mint tényleges katonai műveletekre. A Fekete-tengeri flottához tartozik még ezen kívül 6 korvett is.

A korábbi évszázadok során általános feladatokkal, napjainkra az egyetlen, felszíni célpontok elleni feladattal megbízott folyami flottilla a román Dunai flottilla. A többi ugyanis szinte kizárólag aknamentesítési feladatokkal rendelkezik, míg a román flottillában két osztályban összesen nyolc darab folyami monitor szolgál. Fő szerepük valószínűleg a Duna-delta ellenőrzése, ahol a folyópartokkal ellentétben nem lehet őket gyakorlatilag észrevétlenül lőtávolságon belülre megközelíteni.

Nyitóképen: a román határőrség hajója (Daniel MIHAILESCU / AFP)