Trump helyretette Zelenszkijt: Vagy elfogadja a békét, vagy tovább harcol, és elveszíti az egész országot

Az amerikai elnök szerint az ukrán államfő miatt nem született még béke.

Hadja Lahbib keleti nyitását nem nézi jó szemmel az ellenzék.
Nem akárkik jártak június közepén Brüsszelben a tekintélyes Brussels Urban Summit várospolitikai konferencián: Belgium rögtön két olyan országból is hívott városvezetőket, amelyeket egyébként szankcionál. A konferencián ugyanis tiszteletét tette mind az oroszországi Kazany, mind az iráni főváros, Teherán polgármestere.
Az orosz és az iráni delegációt Brüsszel (mármint a város, nem az ország) külügyminisztere, Pascal Smet hívta meg, aki azóta már lemondott a történtek miatt – de az ellenzék és néhány kormánypárt célkeresztbe vette Hadja Lahbib külügyminisztert is, aki pedig a vízumokat intézte a szankcionált országokból érkező vendégeknek. A hétpárti koalíció két tagja, a Zöldek és a Szocialista Párt szerint a külügyminiszternek le kellene mondania; az ellenzéki Új Flamand Szövetség (N-VA) Alexander De Croo miniszterelnök egész kormányának lemondását követeli.
Az N-VA részéről az ügyet Darya Safai iráni származású képviselő viszi, aki tavaly októberben még együtt vágta le a haját a külügyminiszterrel az iráni lázadó nőkkel való szolidaritás jeléül, most már úgy gondolja, hogy Lahbib alkalmatlan pozíciójára, mert képtelen vállalni a felelősséget azért, hogy alig három héttel egy Iránban bebörtönzött belga aktivista szabadon bocsátása után máris gesztust tett Iránnak. Safai azt is állította, hogy
Lahbib saját pártja, a Reformista Mozgalom ugyanakkor nem szeretné, ha a külügyminiszter lemondana vagy túlságosan érzelmesen kérne bocsánatot, mert azzal a külügyminisztert személyesen kijelölő pártelnök, Georges-Louis Bouchez értékítéletét vonnák kétségbe, s ezzel a hétpárti koalíció felbomlását, egyúttal újabb kormányválságot kockáztatnának.
Ettől ráadásul dőlne a belga dominó, mert 2024 első félévében, Magyarország előtt Belgiumé az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége, aminek egyébként sem tenne jót egy miniszterváltás a külügyet, az EU-s ügyeket és a külkereskedelmet egyszerre felügyelő tárcánál.
Az algériai származású Hadja Lahbibot nem most sodorja először botrányba a „keleti nyitás”. Még előző munkahelyén, a belgiumi francia nyelvű köztévénél (RTBF) afganisztáni és közel-keleti tudósítóként látogatást tett az Oroszország által annektált Krímbe, de nem volt hajlandó elárulni, hogyan jutott ide, és nem fogalmazott egyértelműen azzal kapcsolatban sem, hogy mely országhoz tartozónak ismeri el a félszigetet.
Mikor munkahelye otthon megkérdezte, hogy Ukrajnából vagy Oroszországból érkezett-e haza, csak annyit mondott, hogy
a szimferopoli repülőtéren való leszálláshoz orosz vízum kell”.
Egy hétfői külügyi bizottsági ülésen a külügyminiszter végül finoman és szőr mentén ugyan, de bocsánatot kért az ügyben. „Sajnálom, hogy néhányan fenyegetve vagy veszélyeztetve érezték magukat az iráni delegáció jelenlététől. A politikai döntéseknek figyelembe kell venniük a terepen uralkodó valóságot. Sajnálom, ha ezt nyilatkozataimban nem vettem kellőképpen figyelembe” – mondta Lahbib, aki ezt követően a felelősséget ismét a brüsszeli városi külügyminisztériumra hárította, mondván, hogy „helytelen volt kiküldeni a meghívókat”.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet