Szélsőjobbozva ment neki a német közmédia a budapesti német újságnak

„Merész támadás a magyarországi véleményszabadság és a sajtó sokszínűsége ellen. És nem a Fidesz, hanem a német szövetségi fősodor követte el, amely, mint ismeretes, folyamatosan aggódik a magyar sajtószabadságért” – így harangozta be a lapját ért támadást augusztus 31-i Facebook-posztjában a berlini születésű Jan Mainka, az 1999 óta működő magyarországi német nyelvű gazdasági lap, a Budapester Zeitung (BZ) kiadó-főszerkesztője.

Az eset valóban izgalmas: a német közmédia berlini és brandenburgi ága, az rbb Kontraste c. műsorának szerkesztője, Silvio Duwe augusztus közepén az újsággal kapcsolatos kérdéssorral fordult a Budapester Zeitung céges ügyfeleihez, hirdetőihez. A kérdéssorban viszonylag ártatlan, a szponzori viszony időtartamára és összegére vonatkozó kérdések között megbújt két izgalmas beugratós kérdés is: az egyik, hogy

a másik pedig, hogy „a magyar kormányhoz való jobb hozzáférést reméli-e a Budapester Zeitung szponzorálásától?”.

Elhallgattatási kísérlet

Mainka szerint „az akció nyilvánvaló célja az volt, hogy az újság üzleti kapcsolatait, végső soron egész létezését tönkretegyék”, azaz: burkoltan megüzenjék a BZ szponzorainak, hogy ne támogassanak „kormányközeli” és „szélsőjobboldali” lapot. 

Ezt a vélelmet számos körülmény látszik alátámasztani. Az egyik mindjárt az, hogy Duwe újságírói munkássága kifejezetten jobboldali hálózatok felrobbantására irányul – Facebook-oldala szerint munkája „jobboldali és népi struktúrákról, antiszemitizmusról, összeesküvés-elméletekről és sarlatánokról” szól; rendszeresen mászkál kamerával jobboldali rendezvényekre kínos mondatokra vagy képekre vadászva, a májusi budapesti CPAC-re is megpróbált akkreditáció nélkül bejutni, korábban pedig a Mathias Corvinus Collegiumról készített a német köztévé számára lejárató anyagot.

Másrészt, mint arról a főszerkesztő beszámol, a Budapester Zeitunggal kapcsolatos anyag a Kontraste szeptemberi adásában végül nem ment le, ami tovább erősíti azt a gyanút, hogy a megkeresés valójában nem egy tévéadáshoz való anyaggyűjtés céljából készült, hanem

Mainka a kérdésekben lapjával szemben megfogalmazott vádakat a hirado.hu-nak adott interjújában tételesen cáfolta. Elmondta, David Engels belga ókortörténész-professzor, akivel egy könyvéhez kapcsolódóan közölt interjút a lap, természetesen messze áll a szélsőjobboldaltól.

Azt pedig, hogy a lapban gyakran idézik kormányzati politikusok megszólalásait, azzal indokolja: „Mi alapvetően egy gazdasági újság vagyunk. Főleg a Magyarországon élő német befektetőket szeretnénk tájékoztatni, komoly, hiteles és valóban releváns anyagokkal. Ezek olyan információk, amelyekről a tárcákat felügyelő miniszterek adnak érdemi tájékoztatást, mint Varga Mihály, Palkovics László vagy Szijjártó Péter. Ez az, ami az olvasóinkat foglalkoztatja, ezért jelennek meg ilyen cikkek a Budapester Zeitungban.”

Jan Mainka, a Budapester Zeitung kiadó-főszerkesztője

Németül írják meg az igazat

Lapunknak Mainka azt is elmondta, ezt az 1999 óta hűséges olvasóközönségüket maga a német közmédia bővítette ki a Magyarországgal kapcsolatos elmúlt évekbeli hiteltelen tájékoztatással.

„Időközben egyre többen kezdtek olvasni minket olyanok is, akik egyszerűen csak tájékozódni szeretnének a valódi magyarországi folyamatokról. Mint közismert, ez a szolgáltatás a fősodratú német médiumoknál már nincs a kínálatban. Helyette azzal foglalkoznak, hogy olvasóiknak inkább egy ronda, komor, diktatórikus, homofób Magyarország képét öklendezzék fel, amelynek alig van köze a valóságban létező Magyarországhoz.”

A főszerkesztő úgy fogalmaz, ezzel

„Olyan képet festenek például, hogy milyen nagy itt az antiszemitizmus, mire mi megírjuk azt, hogy mit mond a témáról Köves Slomó, aki szerint kevés olyan európai ország van, ahol ekkora biztonságban élhetnek a zsidó közösségek, mint Magyarországon. A német média megírja, hogy a határokat nem lehet megvédeni, aztán megjelenik a mi tudósításunk a felépülő magyar határkerítésről és a sikeres határvédelemről” – részletezte mindezt még a hirado-hu-nak Mainka.

A BZ főszerkesztője úgy látja, a saját Magyarországgal kapcsolatos narratíváját védő német közmédia ennek a helyzetnek a BZ anyagi hátterének tönkretételén keresztül igyekszik véget vetni: mivel a BZ nem magyar közpénzből, hanem céges ügyfeleinek értékesített, üzleti árazású előfizetésekből él,

„Ez kimeríti a szándékos hitelrontás büntetőjogi kategóriáját” – állítja lapuknak Mainka, aki ennek megfelelően ügyvédi felszólítást is küldött Tom Buhrownak, a német központi közmédiaholding, az ARD elnökhelyettesének.

Magyarországon szakmai körökből Mainka ügyében csak a Magyar Nemzeti Médiaszövetség szólalt fel. A szövetség közölte, „határokon áttüremkedő agresszív véleményterrornak”, egyben „döbbenetesnek, riasztónak, felháborítónak tartja és mélyen elítéli a magát közszolgálatinak nevező német RBB/ARD csatorna eljárását, hogy interjúkérdésnek álcázott állításokkal saját hirdetői előtt próbálnak befeketíteni egy Magyarországon működő német nyelvű lapot”, s felszólítja azt, „tartsa be az újságírás alapvető elveit, hagyjon fel az aljas manipulációval, és haladéktalanul térjen vissza a közszolgálatiság talajára, ha már jelmondataiban a közjó szolgálatát igyekszik hangoztatni.”

Németországban az ügyet a berlini AfD vállalta fel: Ronald Gläser, a berlini városi AfD-frakció médiapolitikai szóvivője világossá tette, „német állami adóként Magyarországon különösen pimasz dolog egy újsággal szemben eljárni, hiszen a magyar kormányt a nyugati jóemberek folyamatosan azzal vádolják, hogy a kormány korlátozza a sajtószabadságot”.

Az olvasók nem dőltek be

A főszerkesztő a Mandinernek arról számol be, hogy ügyfelei szerencsére továbbra is bíznak benne és a BZ képviselte újságírói hitelességben, így

Ugyanakkor ő maga levonta belőle saját következtetéseit a német médiaviszonyok tekintetében: „Ez az eset hitelteleníti mindazt, amiért a német fősodor Magyarországot egyébként álszent módon folyamatosan csuklóztatja”, ráadásul kétségbe vonja a német média jogállamiság iránti elkötelezettségét, hiszen „ha a Budapester Zeitung a Magyarországon hatályos törvények alapján büntethető, akkor a magyar bíróság dolga az ügy végére járni, nem pedig egy német szerkesztőé, aki az általa hozott ítéletet sajátkezűleg szeretné végre is hajtani”. Úgy látja, az ügy az evidens versenyjogi problémák mellett nemzetbiztonsági kockázatokat is felvet, hiszen „ez beavatkozás egy másik ország belső viszonyaiba”.

Az rbb nem csak ezen ügy miatt vált az elmúlt időszakban a német közmédia-hálózat leggyengébb láncszemévé – mint arról a Mandiner is beszámolt, innen kényszerült nemrég távozni Patricia Schlesinger intendáns, aki a kancellárénál is magasabb, háromszázezer eurós fizetése mellett két kézzel szórta a pénzt irodájának „ökoparkettázására”, valamint füvesített fallal és hozzá való automata öntözőrendszerrel történő felszerelésére; évi százötezer euróért béreltetett magának autót, valamint saját lakásában zajló luxusvacsorákat számolt el munkahelye felé költségként.