elnyomja a szabad sajtót, manipulálja a választási folyamatot, gerjeszti a korrupciót, meggyengíti az igazságszolgáltatást
és más bűnöket is elkövet, amivel veszélyezteti a magyarok helyét az unióban. Az ilyen rezsimek feje fölött mindig ott lebeg a nagy kérdés, írják: mi történik, ha rosszra fordulnak a dolgok és a vezért kiszavazzák a hatalomból? Veszi a kalapját csendben és elegánsan, ahogy azt a törvény előírja, avagy minden lehetséges úton-módon próbálja megakadályozni a saját távozását – kerül, amibe kerül? – teszik föl a kérdéseket.
Zelenszkij és Ukrajna, a jó
Ha a CPAC zarándokai ihlethez és megvilágosodáshoz akartak jutni, írják a vezércikkben, akkor csak egyetlen országgal kellett volna keletebbre menniük: Ukrajnába, ahol az illiberális demokrácia eredményei gusztustalan módon mutatkoznak meg, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök kérlelhetetlenül „nyomatja” a nemzeti nagyság eltorzított vízióját. Szerintük a példátlan egységbe tömörülő ukránok testesítik meg a McGovern-féle 1976 szellemét, amikor keményen harcolnak a betolakodóval, támaszkodva a nyugati fegyverekre, illetve szankciókra. A cikkíró úgy véli, új jelentést adnak a régi, hazafias dalnak, miszerint
„a szabad emberek lobogói láttán megremegnek az önkényuralmak”.