A Hormuzi-szoros jelentősége az iráni stratégiai gondolkodásban aligha túlbecsülhető: a térség a globális olajellátás egyik fojtópontja. Ha bedől, vele dőlhet az egész olajra épülő jóléti kártyavár.
Kovács Blanka írása
A Hormuzi-szoros a kőolajszállítás szempontjából a világ legfontosabb fojtópontja, így nem csupán az iráni stratégiai gondolkodásban, de a nemzetközi kapcsolatokban és kereskedelemben is fontos szerepet tölt be. Az iráni kormány hosszú ideje egyik legfőbb politikai ütőkártyája a szoros lezárásával és a Perzsa-öböl olajforgalmának korlátozásával való fenyegetés. Az orosz-ukrán háború és az Oroszországgal szembeni szankciók miatt válságos helyzetbe került olajpiac újabb kihívásokkal nézhet szembe, amennyiben Irán blokkolja a Hormuzi-szoroson áthaladó tengeri kereskedelmet.
A világ kőolaj-kereskedelmének csaknem kétharmada tengeri útvonalakon keresztül zajlik, így ezeken a szállítási útvonalakon számos stratégiailag meghatározó fojtópont helyezkedik el. Ilyen fojtópont többek között a Szuezi-csatorna, a Malaka-szoros, a Panama-csatorna, a Báb el-Mandeb szoros, valamint a Hormuzi-szoros.
Az utóbbi Irán és Omán partjai között helyezkedik el és a Perzsa-öbölt köti össze az Ománi-öböllel, az Arab-tengerrel és tágabb értelemben az Indiai-óceánnal. A szoros körülbelül 275 km hosszú, átlagos szélessége 80 km, legszűkebb pontján azonban mindössze 34 km széles.
így stratégiai jelentősége az olajexport növekedésével folyamatosan növekszik – naponta átlagosan 19 millió hordó kőolajat szállítanak ezen a tengeri útvonalon. A szoros lezárásával való fenyegetés az iráni külpolitika egyik fontos ütőkártyája, komoly hatással van az amerikai-iráni kapcsolatokra és Irán nemzetközi közösségben elfoglalt helyére is.
A Hormuzi-szoros nem csupán a kereskedelem mértéke miatt meghatározó jelentőségű, hanem azért is, mert a Perzsa-öbölnek ez az egyetlen kijárata. Így tehát
vagy a legolcsóbb útvonal, amelyen keresztül bekapcsolódhatnak a világkereskedelembe.
Fontos megjegyezni, hogy valamennyi fent említett ország kőolajban gazdag, és nemzetgazdaságát a kőolajexport működteti. Ugyanakkor a szorosnak a kőolajkereskedelmen túl van még egy fontos funkciója: ezen az útvonalon érkezik a különböző nyersanyagok és élelmiszerek nagy része a jelzett országokba.
Irán stratégiai gondolkodását és külpolitikai kapcsolatrendszerét alapvetően a régióban elfoglalt helye és a nagyhatalmakhoz fűződő viszonya határozza meg. Irán regionális hatalomnak tekinthető a Közel-Keleten, melynek tágabb földrajzi értelemben az Egyesült Államok, míg szűkebb környezetében Izrael és Szaúd-Arábia tekinthető legnagyobb ellenségének. Kül- és biztonságpolitikai törekvéseit e három országgal való viszonya jelentősen befolyásolja.
A nemzetközi közösség vezető hatalmai azonban úgy vélték, titkos katonai célokat is rejt a program. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség elhúzódó ellenőrzést tartott, majd a folyamat végén, 2015 júliusában – anélkül, hogy közvetlen bizonyítékot találtak volna a nukleáris fegyverek gyártására – átfogó, az ENSZ BT által is elismert megállapodást írtak alá. A megállapodás Irán regionális hatalmi státuszának erősödését eredményezte, amely komoly ellenérzéseket váltott ki a szomszédos „ellenségekben” és a Trump-adminisztrációban is.
Az USA 2018 májusában kilépett a nukleáris megállapodásból, majd még ugyanazon év nyarán visszaállította az Iránnal szembeni szankciók egy részét.
Egyrészt mutatni, hogy az ország továbbra is tartja magát a korábban vállalt kötelezettségeihez, másrészt időt hagyni a szerződés részes harmadik feleinek, hogy az amerikai szankciók ellenére teljesítsék vállalt kötelezettségeiket.
A türelmi időszak lejártát követően Irán arra törekedett, hogy megmutassa, a nemzetközi közösségnek nem érdeke, hogy a Perzsa-öbölben fegyveres konfliktus alakuljon ki. Ezen céljához
Például tankerhajókat támadtak meg, amerikai felderítő drónt lőttek le, valamint megtámadták a legjelentősebb szaúdi olajmezőt és -finomítót. Irán valamennyi akciója elsősorban a Perzsa-öböl olajforgalmának korlátozására irányult.
A legújabb akció május 27-én, pénteken történt, amikor az iráni Forradalmi Gárda két görög olajszállító hajót fogott el, amelyek a Perzsa-öblön keresztül haladtak és összesen kb. kétmillió hordó olajat szállítottak. A Delta Poseidon és a Prudent Warrior elfoglalása válaszreakció volt az elkobzott iráni rakomány miatt, amelyet az amerikaiakkal együttműködve a görög hatóságok foglaltak le egy orosz zászló alatti hajón még április 15-én.
Hasonló eset korábban is történt (2019-ben); miután a brit hatóságok blokkolták egy iráni olajszállító haladását Gibraltárnál, az iráni hatóságok egy brit olajszállítót tartottak fel 2 hónapig.
Ali Hamenei ajatollah úgy véli, a görögök az áprilisi akcióval olajat loptak Irántól,
így a görög hajók elfoglalásával az irániak csak „visszavették, ami az övék”.
A görög kormányzati kommunikáció ugyanakkor kalózkodással vádolja Iránt, ennek alátámasztása azonban jogi nehézségekbe ütközik.
A jogellenes cselekmény megléte nyilvánvalónak tűnik, ugyanakkor a jogszabály alapján
A definíció szerint a jogellenes cselekményt magántulajdonban lévő hajó követi el egy másik hajó ellen – semmiképpen nem állami tulajdonban álló hajó. A kalózkodás lényege ugyanis az, hogy a hajókat magán, s nem pedig politikai céllal térítsék el, vagy kerítsék hatalomba.
A görög olajszállítókat a Forradalmi Gárda foglalta el helikopterek segítségével, így
Az eset nemzetközi jogi megítélését tovább bonyolítja, hogy az ENSZ 1982-es tengerjogi egyezményét ugyan aláírta a közel-keleti állam, de nem ratifikálta azt.
Az Irán és a Nyugat közötti feszültség komoly kockázatokat jelent, a térség ugyanis a globális energiaellátás meghatározó forrása. Ráadásul Görögország rendelkezik a legtöbb olajszállító tankerhajóval, a világ olajszállító hajóinak csaknem 27%-a görög zászló alatt hajózik.
Az olajszállító hajók akadályozása és más iráni szankciók súlyos gazdasági problémákat eredményeznek. Például a szaúdi olajlétesítmények támadása utáni napokban az olaj világpiaci ára csaknem 7%-kal növekedett.
változik az elkölthető jövedelem nagysága és a fogyasztás mértéke; ha nő az olajár, nő az infláció, ami súlyos gazdasági recessziót és mélyülő pénzügyi válságokat eredményez. Az orosz-ukrán háború, valamint az uniós olajembargó bevezetésétől való félelem miatt január óta 50 százalékkal nőtt a kőolaj világpiaci ára. Drágulni fognak az előállítási és szállítási költségek, amelyek – földrajzi elhelyezkedéstől és gazdasági adottságoktól függően –
A kőolaj világpiaci árának emelkedése komoly hatással lesz a munkaerőpiacra és az élelmezésbiztonságra is az elkövetkező időszakban.
Irán regionális hatalmi szerepe biztos – adott az erős nemzeti identitás, a stratégiai helyzet és a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés képessége, az ország területi kiterjedése és lakosságának nagysága, valamint az erős nemzeti identitás is. Az iráni vezetés megmutatta, a Perzsa-öböl feletti ellenőrzés birtokában van,
A szerző a Migrációkutató Intézet junior kutatója
Kép: Az iráni Forradalmi Gárda őrzik a brit zászló alatt hajózó Stena Impero tankert a Hormuzi-szorosban, 2019. július 21-én. Hasan Shirvani / MIZAN NEWS AGENCY / AFP
A Bizottság elnöke már egy lépést sem tesz anélkül, hogy előtte ne hívná fel Donald Trumpot. Ezúttal is csak egy ilyen beszélgetés után jelentette be a szankciókat.
Washington újabb háborús nyomásgyakorlásra buzdítja Európát.
A Macron-párti francia európai képviselő szerint Palesztina nemzetközi elismerése és Izrael léte nem lehet alku tárgya. Csak a kétállami megoldás jöhet szóba, ez Európa érdeke is.
Tárik Meszár szerint a röszkei események történelmi fordulópontot jelentettek.
„Tíz évvel ezelőtt ezen a napon Röszkén valami végképp megváltozott” – fogalmazott a miniszterelnök politikai igazgatója.
Európa számára is irányadó lehet.
Előkészítették a terepet José Mourinhónak.
A 444 és Szily László óriási pofonba szaladt bele a valósággal szemben folytatott ámokfutásuk során.
