Berlini magyar nagykövet a Die Weltnek: Senki ne tartson nekünk előadást Oroszországról

Minden lehetséges Magyarország-kritikát elővett a sifonérból Györkös Péter berlini magyar nagykövettel készített interjújában Philipp Fritz, a Die Welt újságírója: fegyverszállítások, oroszpártiság, embargó és Ukrajna-kritika is terítéken voltak.

A Welt rögtön az interjú elején felteszi a kérdést: mit szól Györkös ahhoz, hogy sokak szerint tisztázatlan, Magyarország melyik oldalon is áll a háborúban? A berlini nagykövet számára „ez nem kellemes érzés, de olyasmi, amit ki kell bírnia annak, aki meg van győződve álláspontja helyességéről”. Györkös hangsúlyozta,

– emlékeztetnék a 2015-ös migrációs krízisre.” Szerinte az ilyen irányú vádak nem újak, „2014 óta gyanúsítanak minket azzal, hogy nem az európai csapatban játszunk”, ugyanakkor ő Brüsszelben személyesen volt ott az első két szankciós csomag megtárgyalásánál, pontosan tudja, mennyire szilárd Magyarország uniós és NATO-s elkötelezettsége.

Olajembargó, orosz függés és magyar szélárnyék

Az olajembargóval kapcsolatban tanúsított magyar magatartást érintő kérdésre a nagykövet úgy válaszolt, „az, hogy Von der Leyen asszony energiaszankciókat erőltetett, probléma volt”, hiszen az Európai Tanács megegyezett abban, hogy az EU csak lépésenként és az egyes tagállamok egyedi helyzetét figyelembe véve fog leválni az orosz nyersanyagokról, és csak olyan szankciókat fogadnak el, amelyek az agresszornak jobban fájnak, mint Európának. „Magyarország földrajzilag egyszerűen ott van, ahol van, ezért jobban függünk az orosz nyersanyagoktól, mint mások. Radikális szankciók velünk nem lesznek” – szögezte le Györkös.

A hasonló helyzetben lévő, de kevésbé hangosan tiltakozó Bulgária és Szlovákia kapcsán a diplomata elmondta,

de valójában teljesen mellékes, ki milyen módon fejt ki kritikát, mert „a Bizottság javaslata ellenkezik az állam- és kormányfők konszenzusával”, Magyarország pedig nem támogatja az energiaimport azonnali leállítását, az oroszokról való leváláshoz pénzre és időre van szükségünk.

Az újságíró hitetlenkedésére Györkös sorolni kezdte az energiafüggetlenség irányába tett magyar lépéseket: interkonnektorok, a Nabucco-projekt támogatása, az orosz kőolajtól való függés csökkentése 30 százalékkal 2010-hez képest.

Lesz Paks?

Fritz szerint azonban mindezt hitelteleníti az, hogy Magyarország továbbra is együttműködik Oroszországgal az atomenergia kérdésében, és velük építteti az új paksi blokkokat. „Ami az atomenergiát illeti, azaz a paksi erőmű bővítését: Brüsszel rábólintott a bővítésre”, amit azért az oroszok végeznek el, mert az erőmű most is orosz technológia szerint működik, fogalmazott Györkös. A nagykövet hangsúlyozta: bár a beruházást a Roszatom vezeti, „ez egy nemzetközi projekt”, az atomenergia békés célú felhasználása pedig nem képezi az Oroszország elleni szankciós csomag részét, ráadásul az ilyen projekteken az orosz állam jelentősen kevesebbet is keres, mint az olaj- vagy gázexporton.

Oroszországgal kapcsolatban. Ugyanakkor világossá tette, „Németország nagyon sokat tesz Ukrajnáért”, ezért „a Németországgal szembeni hangos kritika tisztességtelen. Az is zavar, ha Ukrajna kritizál minket, hiszen Magyarország nagyon sokat tesz Ukrajnáért.”

Mit tesznek a magyarok Ukrajnáért?

A Welt szerzője kétségbe vonta Györkös 750 ezer ukrán menekülttel kapcsolatos állítását, mire a nagykövet világossá tette: más országokhoz hasonlóan Magyarország is tranzitország, ugyanakkor ENSZ-becslések szerint 150 ezer ukrán menekült tartózkodik jelenleg is az országban. Emellett jelentős a magyar humanitárius segítségnyújtás is, hiszen „Magyarország egészségügyi cikkeket és élelmiszereket juttat el még Ukrajna keleti részébe is. Emellett felajánljuk többek között, hogy Ukrajna kapuja leszünk a világpiac felé. A learatott gabona egy részét lehetne így exportálni.”

Az újságíró szerint azonban ennél sokkal fontosabb, hogy Magyarország nem enged át Kárpátalja felé fegyverszállítmányokat. A nagykövet tisztázta: „Ennek jó oka van. Oroszország régen világossá tette, hogy a fegyverszállítmányok legitim katonai célpontok. A határ ukrán oldalán magyar kisebbség él. A kormánynak alkotmányos kötelezettsége megvédeni ezeket az embereket.” Arra a kérdésre, hogy ugyanezt nem mondhatná-e el magáról Lengyelország is, Györkös a lengyelekhez irányítja Fritzet: szerinte „Oroszországot gyakran értékeltük másként, mint lengyel partnereink”, ugyanis

A lengyelek és a baltiak ezt máshogy látják, és e meglátásuk legitim, ezt megértem.”

Magyarország a németek szerint is erősíti a NATO-t

Az újságíró jelezte, hogy ha Oroszország megtámadja a lengyeleket, Magyarországnak is be kellene lépnie a háborúba. Györkös úgy fogalmazott, „ezt az aggodalmat komolyan vesszük, megbízható NATO-szövetséges vagyunk”, hiszen „épp az áprilisi választások előtt egy héttel avattak Magyarországon Rheinmetall-gyárat, ami bizonyítéka annak, hogy modernizáljuk a haderőnket, ráadásul a harci repülőink részt vesznek a Baltikum légterének biztosításában”. A nagykövet hozzátette, „Orbán Viktor 2016 óta szorgalmaz egy európai hadsereget, azaz a NATO-nak európaiabbá kell válnia, miközben transzatlanti marad.”

ugyanakkor Györkösnek szegezte a kérdést, hogy Magyarország is úgy látja-e: Ukrajnának meg kell nyernie a háborút. A nagykövet ezt a kérdést elhárította, úgy fogalmazott, „kiállunk Ukrajna szabadságáért, területi integritásáért és szuverenitásáért”, ugyanakkor „egyesek azt mondják, hogy ezt a kérdést csak a csata mezején lehet eldönteni, efelől viszont kételyeim vannak. Azt gondolom, hogy a háború végét csak a tárgyalások hozhatják el.”

Miért kell szegény Zelenszkijt bántani?

Györkös arra a kérdésre, hogy a Fidesz miért keltett a választási kampányban Ukrajna-ellenes hangulatot, a választási eredmény hangsúlyozásával válaszolt. „Orbán Viktor pártja, a Fidesz részben azért nyert lehengerlő többséggel, mert a magyarok nem akarják, hogy országuk hadviselő fél legyen.

az Ukrajna és Magyarország közötti feszültséget pedig Zelenszkij keltette a „listen, Viktor” kezdetű megszólalásával és a magyar választóhelységek megnyitása előtt hat órával publikált videóüzenetével, ami „beavatkozás a választási kampányba”.

Az újságíró arra is kíváncsi volt, miért látja Magyarország kevésbé veszélyesnek Oroszországot, mint a lengyelek vagy a baltiak, mikor az 1956-os forradalmat is az oroszok tiporták el. Györkös válaszában hangsúlyozta: épp 1956 miatt „nem kell senkinek kioktatnia bennünket az Oroszországhoz fűződő viszonyunkkal kapcsolatban. Segítünk Ukrajnának, segítünk a menekülő, kínokat szenvedő embereknek.

A nagykövet azt is kijelentette, „a háborúban az oroszok kegyetlenek és rombolók. Ez szörnyű, de ez nem a mi háborúnk.”

Györkös hangsúlyozta, mivel Moszkvában tanult, ért valamicskét a szovjet és az orosz történelemhez, és „amikor hallottam Putyin beszédét a háború kezdetén, azt gondoltam, hogy ez nem szovjetesen hangzik, ez a korábbi évszázadok szelleme. Ezt Lengyelországban is így érzékelhették, és a lengyelek ebben érzékenyek. Tudják, hogy a cárok alatt gyakran nem volt lengyel állam, hogy Lengyelországot felosztották.

A magyar-lengyel kapcsolatokban tapasztalható feszültségeket Györkös elismerte, de hangsúlyozta: „a kommunikációs csatornák nyitva vannak, új elnökünk, Novák Katalin első külföldi útja Varsóba, a második Berlinbe vezetett. A jelenlegi feszültségek pedig ismét háttérbe szorulnak majd. Magyarország és Lengyelország hosszú távon közös érdekekkel bír”, többek között a jogállamiság kérdésében, hiszen „amikor Brüsszelből politikailag vagy ideológiailag támadnak minket, a jövőben is közösen fogunk majd válaszokat találni” – szögezte le a nagykövet.

Nyitókép: KREMLIN PRESS OFFICE / HANDOUT / ANADOLU AGENCY / ANADOLU AGENCY VIA AFP