A német szövetségi statisztikai hivatal (Statistisches Bundesamt, Destatis) felmérése szerint 2021-ben 22.3 millió migrációs háttérrel rendelkező személy élt Németországban. Ez az ország 82 millió fő körüli népességének több mint negyede, 27.2 százaléka. A 2020-as évhez képest ez az adat növekedést jelent: ekkor 21.9 fő élt Németországban migrációs háttérrel. A Destatis 2005 óta végez ilyen tárgyú méréseket;
ez az adat kimagaslónak számít.
A Destatis nyilvántartása szerint migrációs háttérrel rendelkezik az a személy, akinek legalább egy szülője nem állampolgár. Ebből kiderül, hogy a nyilvántartás a közvetlen migrációs háttérrel rendelkező személyeket tartja annak. A német állampolgárság megszerzésének egyes tényállásait áttekintve még árnyaltabb képet kaphatunk. Példaként említhető az az eset, amikor a külföldi szülőknek Németországban születik gyermeke. 2000. január 1-je óta a gyermek német állampolgárságot szerez, ha legalább az egyik szülő megfelel bizonyos tartózkodási kritériumoknak.
A Deutsche Welle beszámolója szerint a migrációs háttérrel rendelkező emberek Ázsia és Európa különböző részeiről származnak. Nagyjából 7.5 millió fő származik a kontinens más országaiból, 3.5 millió fő a Közel-Keletről, 1.1 millió fő pedig Afrikából. Ezek a számadatok az érintettek saját bevallásaiból származnak.
Továbbra is Törökország „küldi” a legtöbb bevándorlót; a vizsgált csoport 12 százaléka származik Törökországból. A származási országok közül a második helyet Lengyelország foglalja el 10 százalékkal, a harmadik helyre pedig Oroszország került 6 százalékkal.
A Destatis kutatásából kiderül, hogy
a bevándorló hátterű személyeknek kevesebb mint a fele, 46 százaléka beszél németül otthonában.
A második leginkább használt nyelv a török, ezt követi az orosz, majd az arab.
Ebből az adathalmazból hiányoznak azon személyek adatai, akik az orosz-ukrán háború miatt kényszerültek útra kelni. A 2021-es nyilvántartások szerint 208 ezer ukrán élt Németországban, legtöbbjük évek óta. A német rendőrség múlt keddi sajtótájékoztatója szerint ugyanakkor több mint 335 ezer fő érkezett Németországba Ukrajnából az agresszió óta. A menekültek 95 százaléka ukrán álampolgárságú, 88 százalékuk pedig képes volt biometrikus adatokat tartalmazó útlevéllel igazolni személyazonosságát.