Tizenöt percig szállított utasokat egy lopott busszal egy álsofőr Kanadában

Az elkövető úgy viselkedett, mint egy valódi buszsofőr, minden megállóban megállt, hogy az utasok le és felszállhassanak.

Pokémon Gózásért bocsátottak el két Los Angeles-i rendőrt a rendőrkapitányság kötelékéből. A két rendőrnek egy folyamatban lévő rabláshoz kellett volna kivonulni.

Elvesztette állását az a két Los Angeles-i járőr, akik a népszerű mobilos játékkal, a Pokémon Góval játszottak ahelyett, hogy egy folyamatban lévő rabláshoz siettek volna ki. Az intézkedésnél fontosabb volt a Snorlax nevű Pokémon befogása.
Az ügy aktájában foglaltak arra engednek következtetni, hogy
felvéve azt, hogy a vészhívás idején a két rendőr a telefonjával volt elfoglalva.
A járőrök felettese rádión követte a rablással kapcsolatos fejleményeket, miközben értetlenül tapasztalta, hogy a közelben tartózkodó rendőrök autója mindeközben egy helyben áll, majd elhajt egy teljesen más irányba. Az eset körülményeiből kiderül az is, hogy a járőrök észlelték a folyamatban lévő rablás miatti rádiókommunikációt, de mivel inkább játszani szerettek volna, inkább a „hatos kódot” küldték vissza a diszpécsernek. Ez azt jelenti, hogy az „egység a járőrkocsin kívül tartózkodik és nyomoz”.
Az autóban működő diktafon tanúsága szerint az egyik rendőr társát ehelyett arra figyelmeztette, hogy Snorlax „épp most bukkant fel”, a rendőrök pedig az ezt követő 20 percet pokemonozással töltötték.
A hang- és videófelvételekből kiderült továbbá, hogy Snorlax befogását követően a rendőrök
2016-os indítása óta több millió játékost vonzott világszerte a Pokémon Go. Az applikáció az okostelefon kamerája, a kiterjesztett valóság és a GPS-szolgáltatás keverésével lehetővé teszi a használója számára, hogy okostelefonnal a kezében a környék bizonyos pontjait felfedezve mesebeli lényekre „vadásszon”. A játékot azzal (is) szokták reklámozni, hogy miközben a kiterjesztett valóság technológiáját fejleszti, kiváló testmozgási lehetőségekkel is szolgál, miközben segít a helyi vállalkozások fenntartásában is. A játékkal kapcsolatban a legtöbb kritika pedig azzal kapcsolatos, hogy használatával összefüggésben számos esetben történt baleset.
Éppen ezért a két járőrt egyrészt a folyamatban lévő rablás figyelmen kívül hagyása, másrészt pedig a felettes félrevezetése miatt vonták felelősségre. Megsértették a szabályzatot harmadrészt amiatt is, hogy nem válaszoltak akkor, amikor már külön őket hívták, de az iratokból kiderül az is, hogy külön vádpont szól arról, hogy a két járőr „Pokémon Gót játszott műszakban, a rendőrautóban”.
Az ügy részletei angol nyelven itt érhetők el, amelynek egyik lábjegyzetében, a 8. oldalon elolvasható, hogy miként lehet egy rajzfilmen alapuló mobilos játékot hivatali nyelvezettel bemutatni. Nagyjából így:
„Ahogyan a játékosok a valóságban mozognak, úgy teszik ezt játékbeli »avatárjaik« is a játékbeli térképen is. Amikor a játékosok Pokémonnal találkoznak, a játékos mobileszköze »a Pokémon képmását kezdi el ábrázolni, úgy, mintha az a valóságban is a játékos közelében lenne.« Ezt követően a játékos »egy Pokélabdát dobhat a Pokémon irányába, s teheti ezt oly módon, hogy a labdát a mobileszköz képernyőjének aljáról a Pokémon irányába pöcköli.« Ha a Pokémont »sikeresen befogják, a játékos tulajdonába kerül«, amiért a játékost »kétfajta jutalom illeti: cukorka és csillagpor«. Ezek szükségesek ugyanis »a Pokémon harci erejének növeléséhez«, vagy ahhoz, hogy »a Pokémont fejlődésre bírják«. A játék »legfőbb célja«, hogy »a Pokédex, vagyis az összes Pokémont felsoroló virtuális könyv összes rovatát kitöltsék oly módon, hogy az összes Pokémont befogják és az evolúció csúcsára fejlesztik.«”
Kép: PATRICK SEEGER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Dobozi Gergely