Könyvajánló: Ne legyünk tovább járvány sújtotta társadalom!

Noha a SARS-CoV-2 vírusról és annak mutánsairól egyre többet tud a természettudomány, még mindig rengeteg a felfedezni való. Hasonló a helyzet a koronavírus-világjárvány társadalmi hatásaival kapcsolatban is; éppen ezért számítanak hiánypótlónak az olyan művek, mint amilyen a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában idén tavasszal Járvány sújtotta társadalom címmel megjelent tanulmánykötet. A közel 600 oldalas könyv szerkesztői Koltay András egyetemi rektor (NKE) és Török Bernát intézetvezető (Információs Társadalom Kutatóintézet, NKE). A terjedelmes gyűjtemény közel 40 tanulmányt foglal magába. S habár mindegyik kéziratát a hazai koronavírus-járvány első hullámának végén zárták le, az azokban rögzített kinyilatkoztatásokat, megfigyeléseket a járvány későbbi hullámainak tanulságai csak erősítették.

A könyv egyik alapállítása, hogy

az emberek tekintélyes része vélte úgy, hogy egy járvány a mindennapi életvitelt érdemben azért mégsem képes alapvetően befolyásolni. Megjegyzendő, hogy ez a gondolkodás más kihívásokra és problémákra is érvényes, az utóbbi években, évtizedekben ugyanis az vélekedés terjed el, hogy „ami távol van, az nincs is”. Ezt a szűk látókörűségre s, már-már vágyvezérelt gondolkodásra utaló gondolkodásmódot változtatta meg alapvetően a koronavírus-világjárvány. A tanulmánykötet azzal az igénnyel készült, hogy koronavírus-világjárványnak kifejezetten a társadalomtudományi vonatkozású hatásait vegye számba, kitekintéssel a rendészet- és hadtudományra. Ennek megfelelően a könyv négy tematikai egységből áll. 

Állam és politika járvány idején

Az első részben (Állam és politika járvány idején) a szerzők azt a kérdést járják körül, hogy milyen esélyekkel és kilátásokkal kerekedhet felül egy jogállam egy a koronavírushoz hasonló járvánnyal szemben. A nemzeti kormányzatok egyik napról a másikra igen nehéz dilemmával szembesültek: a döntéshozóknak két véglet, az emberi élet védelme (a gazdaság lelassításával vagy befagyasztásával) és a gazdaság működőképessége (az életveszély növelésével) között kellett megtalálniuk az egyensúlyt. Az pedig az első pillanattól kezdve jól látszott: ha az életvédelem irányába mozdulnak el, az csak a gazdaság drasztikus lelassításával vagy befagyasztásával garantálható. Ha viszont a gazdaság működőképességét akarják biztosítani, azt az életveszély növelésével tehetik.

(megjegyzésképpen: a Precedens többször is írt például a németek és a hollandok kihívásairól és kudarcairól e téren. A szerk.)  

További kihívást jelent, hogy a kormányzatok mindezt jogállami keretek között valósítsák meg. Ezek az intézkedések ugyanis számos alkalommal az alapjogok korlátozásával és a végrehajtó hatalom jogszerű hatáskör-túllépésével járhatnak. A kulcsszó a jogszerű: a koronavírus által előidézett „rendkívüli helyzet” ugyanis a jog szintjén valójában nem a jogállam felfüggesztését jelenti. Ahogy az a tanulmánykötetben is áll, a különleges jogrend „egy alkotmányos állapot, és nem az alkotmánynélküliség állapota”.

Társadalom és gazdaság járvány idején

A tanulmánykötet második része „Társadalom és gazdaság járvány idején” a létfontosságú vállalatok működésével, a védekezés súlyos gazdasági hatásaival, a távolléti oktatás kihívásaival és a járványügyi intézkedések közösségi megítélésének változásaival foglalkozik. A második részből megtudhatjuk, hogy miért kellett kijelölni úgy nevezett létfontosságú vállalatokat a válság kellős közepén, s hogy

Megtudhatunk többet arról, hogy mivel járt a sajtómunkások életében az, hogy a bezárkózással együtt az emberek információigénye ugrásszerűen megnövekedett.

Ahogy az fentebb is áll, a kormányok az életveszély csökkentése érdekében kénytelenek voltak negatív gazdasági következménnyel járó intézkedéseket hozni. Emellett további tényezők, például az emberek utazási kedvének csökkenése, kockázatkerülőbb magatartása szintén jelentős gazdasági horderővel rendelkező tényezők. A fejezet kapcsán idézhető fel Tocqueville megállapítása, miszerint

– ez a meglátás pedig a koronavírus-járvány esetében kiemelten érvényes lehet. 

Európa járvány idején

A harmadik rész az „Európa járvány idején” címet viseli. A koronavírus-járvány az egyes államok mellett az európai integrációt is komoly kihívások elé állította. Az uniós intézmények a járvány első szakaszában nem tudtak elég hatékonyan reagálni. A kezdeti pánik ugyanis rendkívüli nyomás alá helyezte az Európai Uniót, annak belső együttműködési és szolidaritási rendszerét. Olaszország a kezdeti időszakban segítségért fordult az Unióhoz, illetve a tagállamokhoz, azonban nem kapott valódi támogatást. Ez óhatatlanul is a tagállamok stratégiai szerepének megerősítését okozta. Felmerül azonban, hogy a járvány utóhatásaként jelentkező válság során az uniós szint hatékony segítséget jelent a tagállamoknak. 

Ez a precedens nélküli helyzet az uniós intézmények nehézkes reakciójához vezetett, és a tagállamok alkottak stratégiákat a járvány leküzdésére. Nem zárható ki, hogy a hosszú távú, a gazdaság helyreállítását is magába foglaló munka során ugyanakkor az EU komoly segítséget jelenthet a tagállamok számára. Ennek kapcsán

A járványhelyzet bebizonyította, hogy a nemzetállamok nélkülözhetetlenek, ugyanakkor az uniós szint képes lehet hatékonyan segíteni a nemzeteknek. Az EU révén meg lehet sokszorozni a tagállamok pénzügyi lehetőségeit, valamint a különböző nemzeti politikák összehangolásával olcsóbbá és hatékonyabbá tudják tenni a válságkezelést, illetve a hasonló kihívásokra való felkészülést.

Megjegyzendő, hogy a járvány ideje alatt az uniós tagállamoknak a kisebbségek anyanyelvhasználati jogainak biztosítása során jócskán van hova fejlődni; márpedig ez fontos dolog: egy a koronavírus-járványhoz hasonló időszakban az anyanyelven való kommunikáció életet menthet. E körben érdemes kitérni arra, hogy a Magyarország a határon túli közösségekkel fennálló kapcsolata töretlen: a nemzetpolitikai programok csaknem megszakítás nélkül folytatódtak tovább.

A világ járvány idején

A kötet utolsó része (A világ járvány idején) a globalizáció és a pandémia kölcsönhatásait vizsgálja. Ebből kiderül, hogy a válság bizonyosan nagy hatással lesz a globális hatalmi küzdelmekre, s hogy ezek főleg a kibertérben zajlanak majd a továbbiakban. Szó esik az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok kereskedelempolitikai villongásairól, s utóbbi nagyhatalmi szerepváltozásának lehetséges irányairól is. Külön tanulmány foglalkozik azzal, hogy a járvány hogyan befolyásolta az USA bíróságainak ítélkezését.

Ebben a részben tárgyalják a szerzők a NATO és az energiapiacok helyzetét is, s külön szó esik az India-jelenségről, vagyis arról, hogy

Ne legyünk tovább járvány sújtotta társadalom! - üzenik a szerkesztők az olvasónak, a kinyilatkoztatással összhangban a tanulmánykötet pedig alapos, részletes és a problémák széles skáláját felvonultató kutatásokat jelenít meg. Ennek megfelelően azokból levont tapasztalatok hozzásegíthetnek bennünket ahhoz, hogy valóban így is legyen.

Kép: Martin Bertrand / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP

Dobozi Gergely