„Annyit mondhatok, hogy azok az emberi jogi aktivisták, akik már jó ideje kritizálják a Frontex munkáját, most minden energiájukat a Frontex lejáratására fordítják, saját politikai agendájuk előremozdítása céljából. Hozzá kell tennem, hogy ezt a politikai küldetést az európai polgárok jelentős része elutasítja.”
Borowski részben bizonyára arra a Twitter-kampányra gondolhat, amelyen keresztül a migránsokat mobiltelefonos szolgáltatásokon keresztül segítő AlarmPhone ("Örülünk, hogy részt tudtunk venni abban, hogy fény derüljön a Frontex bűncselekményekben való érintettségére a határon"), vagy a Nyílt Társadalom Alapítványhoz köthető Sea-Watch ("A civilek tengeri mentőakciói ezrek életét mentette meg, közreműködésük azonban önmagában nem képes betölteni azt az űrt, amelyet az EU tétlensége okoz. Az izolációban élő és határok közé szorított Európa csak a tüneti kezelésre képes. Ahhoz azonban, hogy a további földközi-tengeri haláleseteket megfékezzük, jogszerű és biztonságos menekülési útvonalakra van szükség.") szítja az indulatokat a görög határőrök és a Frontex tisztjei ellen – tegyük hozzá, világjárvány idején.
Ez a feltételezés ráadásul rögtön igazolást is nyer, amint a vészharangokat kongató Front-Lex munkatársainak önéletrajzait vizsgáljuk – rövid böngészés után többjükről derülhet ki, hogy az AlarmPhone-hoz hasonló információs kampányokkal ösztönzik az illegális migrációt.
Megjegyzendő, hogy az Open Society Foundations maga is elismeri, hogy habár közvetlenül nem fektet pénzt földközi-tengeri migránsmentő művetekbe, közvetett módon támogatja az ágazatban jártas civil szereplők tevékenységét. Ezen felül - ahogy A Földközi-tengeren meghátrálni nem lehet opció című, 2017-es közleményükben is írják - a Nyílt Társadalom Alapítványok "mély aggodalmukat" fejezték ki a NGO-kat ért támadások miatt. Ezek a tények, a többi fantázia kérdése.
Nehéz idők, nehéz döntések