Brüsszel belátására van bízva, hogy összeköti-e a jogállamiságot a migrációval

A jogállamisági mechanizmus elsődleges jogalkalmazójaként megjelölt Európai Bizottság számára a tervezet lehetőséget ad arra, hogy a rendelkezéseket tágan értelmezve a migrációs politika és jogalkotás miatt aktiválja a mechanizmust a tagállamok ellen.

Kiskapukon át az általánosságokig

A jogállamisági mechanizmusról szóló rendelettervezet még jelenlegi, kompromisszumos formájában is túlságosan tág értelmezési lehetőségeket biztosít az Európai Bizottság számára: a jogszabályra vonatkozó javaslat szabályozási logikája olyan „kiskapukat” tartalmaz, amelyek útján a látszólag szűk, az uniós költségvetéshez közvetlenül kapcsolódó jogállamisági kritériumok perspektívája tetszés szerint tágítható.

Ezt a liberális migrációs politikát élesen ellenző magyar és a lengyel kormány is észlelte, s emiatt a két tagállam politikai vétót emelt a politikailag egy egységet képező jogállamisági mechanizmusra, az uniós költségvetésre és a koronavírus-helyreállítási alapra vonatkozó tervezetekkel szemben.

Ennek hátterében az áll, hogy a szabályozás tervezetének jelenlegi formája lehetővé teszi, hogy szankciókkal sújtsanak egy tagállamot, ha nem illeszkedik a „politikai fősodorhoz” például a migrációs politika területén – erősítette meg a Die Weltnek Varga Judit igazságügyi miniszter.

Ahogy arról korábban is írtunk, a tervezet a jogállamiság fogalmát a következő logika mentén nyitja ki. 

Első körben szükséges leszögezni, hogy van abban igazság, hogy a tervezet szövegezői törekedtek arra, hogy a normaszöveg első ránézésre a jogállamiság megszorító értelmezését tegye lehetővé – legalábbis erre enged következtetni a követkeőz fordulat: „E rendelet alkalmazásában a következők jelezhetik a jogállamiság elveinek megsértését:(…)”. 

A kettőspont után egy hárompontos felsorolás következik, amely technikainak tűnő szempontokat sorol fel a jogállamiság sérülése kapcsán (például igazságszolgáltatás függetlensége). Hogy ez egyébként milyen további vitákat nyithat meg, arról korábban írtunk.

Ahhoz azonban, hogy a mechanizmusnak érvényt szerezzen, a jogalkalmazónak – tehát az Európai Bizottságnak – értelmeznie kell, hogy a jogállamiság elvei pontosan mit takarnak, ehhez pedig a tervezet fogalommeghatározásai nyújtanak segítséget. E körben azonban már nem jogi kategóriák, hanem az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkében foglalt értékek kerülnek rögzítésre. A „definíció” utolsó mondata pedig az egyéb kifejezés alkalmazásával arra enged következtetni, hogy a jogállamisági mechanizmus alkalmazásában a jogállamiság igen szerteágazó értelmezésmódnak enged teret. 

Tekintettel arra, hogy az Ursula von der Leyen vezette

Európai Bizottság mind az uniós migrációs joganyag megreformálásából, mind pedig a jogállamisági mechanizmus létrehozásából presztízskérdést csinált, senkinek se legyenek illúziói: ha a két témakört össze lehet kötni, azt a Bizottság kész is összekötni.

Mi alapján lehet erre következtetni? 

A jogszabálytervezet alkalmazását és értelmezését elősegíteni hivatott preambulum szövege rögzíti, hogy a „a jogállamiság megsértésének azonosítása a Bizottság alapos, minőségi értékelését igényi. Ez az értékelés (…) figyelembe veszi a rendelkezésre álló forrásból, valamint elismert intézményből származó információkat, ideértve (…) a Bizottság éves jogállamisági jelentését, (…) valamint a releváns nemzetközi szervezetek és hálózatok (…) következtetéseit és ajánlásait.”

Lássuk, milyen következtetésekre jutottak ezek releváns szervezetek, illetve maga a Bizottság is az elmúlt öt év során.

Az Európai Parlament LIBE Bizottsága bevándorláspárti politikát sürget

Ahogy az az Európai Bizottság 2020-as jogállamisági jelentésében is áll, az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) jelentései nagy mértékben határozták meg a jelentés vizsgálódási szempontjait, így a vizsgálódás eredményeit is.

A LIBE Bizottság véleménye tehát közvetetten a jogállamisági mechanizmus aktiválásában is megjelenhet.

A LIBE Bizottság 2020. november 19-ei jelentésében felhívja a Bizottság figyelmét, hogy az emberéletek megóvásának legjobb módja a biztonságos és jogszerű migrációs útvonalak biztosítása. Sürgeti továbbá a tagállamokat, hogy fokozzák az áttelepítési intézkedéseket, nyissanak meg az Európai Unióba vezető humanitárius folyosókat, és a menedékkérők számára vezessék be a humanitárius vízum igénylésének lehetőségét.

Az Európai Parlament a jelentésben elítéli továbbá, hogy bizonyos uniós tagállamok olyan jogalkotással és politikai megoldásokkal élnek, amelyek aláássák a menekültek, a menedékkérők és a migránsok emberi jogainak eredményes védelmét a szárazföldön és a tengeren. Mindemellett felhívja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy állítsák migrációs és menekültügyi politikáik középpontjába a migránsok, menedékkérők és menekültek emberi jogait, valamint a felelősség megosztásának elvét.

A Libe Bizottság egyébként szoros együttműködést folytat az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságával, amelynek 2018. március 26-i véleményében aggodalmát fejezi ki a magyarországi tendenciákkal kapcsolatban. Az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottsága a véleményben leírja, hogy részben a bevándorlók, menekültek és menedékkérők jogállását érintő tendenciák akadályozzák a jogállamiság EUSZ 2. cikke szerinti alapelveinek érvényesülését. 

Talán szükségtelen ismét rámutatni, hogy az EUSZ 2. cikkére való hivatkozás a jogállamisági mechanizmusra vonatkozó rendelettervezet fogalommeghatározásai körében is megjelenik.

A Sargentini jelentés is foglalkozik a migráció kérdésével

A hazánkkal szembeni 7. cikkely szerinti eljárást megalapozó, az Európai Parlamentben jogilag vitatott körülmények között elfogadott Sargentini-jelentés is foglalkozik a migráció, ezen belül pedig a migrációt támogató NGO-k magyarországi helyzetével. 

Utal arra, hogy „a nemzetbiztonsággal és a migrációval kapcsolatos jogszabályok korlátozó hatást gyakorolhatnak a civil társadalmi környezetre”, továbbá, hogy „a migránsok és menekültek Magyarországról Szerbiába történő erőszakos visszafordítása aggodalomra adott okot az emberi jogok európai egyezményének 2. (az élethez való jog) és 3. cikke (a kínzás tilalma) fényében.” 

Ez utóbbi kinyilatkoztatással kapcsolatban megjegyzendő, hogy idén májusban az Európai Unió Bírósága jogellenesnek minősítette a déli határon létrehozott tranzitzónákat, továbbá értékelte a migránsok Magyarországról Szerbiába történő visszafordításának kérdését is.

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentése a hazai bevándorlási különadó kapcsán vet fel jogállami aggályokat

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének Magyarországra vonatkozó fejezete foglalkozik a 25 százalékos bevándorlási különadó kérdésével. Ebben a Bizottság leírja, hogy „A civil társadalomra továbbra is nyomás nehezedik, különösen, ha kritikus álláspontot képvisel a kormánnyal szemben. (...) A Velencei Bizottság és az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala egy másik törvényt is bírált, amely 25 százalékos bevándorlási különadót vezetett be, amely a »bevándorlást támogató tevékenységeket« végző szervezetek pénzügyi támogatását terheli.”

A fentiekből következően

a jogállamisági mechanizmus – kiterjesztő jogi értelmezés mellett – hazánkkal szemben a jogállamisági jelentésre alapozva is megindítható.

A Velencei Bizottság is a magyar bevándorlási különadó irányából közelíti a migráció kérdését

A jogállamisági mechanizmus tervezetének preambulumában szakértőként külön is nevesített Velencei Bizottság amellett érvel, hogy a Magyarországon bevezetett bevándorlási különadó sérti az érintett nem kormányzati szervezetek (NGO-k) véleménynyilvánításhoz és egyesüléshez való szabadságát. 

A Velencei Bizottság szerint mindemellett az adó kivetése korlátozza az érintett szervezetek alapjogait, s az adójogi szankciók elrettentőek lehetnek a migrációval foglalkozó jogvédő szervezetekre nézve. Ezekre tekintettel pedig a Velencei Bizottság úgy véli, hogy a bevándorlási különadót hatályon kívül kell helyezni.

A Velencei Bizottság a „Stop Soros” törvénycsomagot is kritizálta

A Velencei Bizottság 2018. június 25-én, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalával (EBESZ) közösen publikált véleményében a „Stop Soros” fantázianévre hallgató törvénycsomaggal kapcsolatban többek között azt kifogásolta, hogy a törvénycsomag „egy kifejezetten nevesített személyre” vonatkozik, amely jogállami szempontból „problematikus”. 

Jogállamiatlan megoldásnak minősíti tehát a törvénycsomagot a tekintetben, hogy a magyar törvényhozó „helytelen módon” egyetlen személy ellenében alkot jogot, miközben a jog előtt mindenki egyenlő.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége szerint túl kevés jogorvoslati indult a migránsokkal szembeni hatósági intézkedések kapcsán

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) az alapjogok helyzetét értékelő jelentését évente publikálja, amelynek kapcsán az Ügynökség a migráció és a jogállamiság összefüggéseit is érinti.

2018-as jelentésében kifogást emel Magyarországgal szemben annak kapcsán, hogy annak ellenére, hogy a magyar hatóságok számos esetben korlátozták a migránsokat alapjogaik gyakorlásában, csak kevés esetben indult formális bírósági eljárás – holott több ilyen eset is az ügyészség tudomására jutott.

A jelentésben az Ügynökség szól arról is, hogy 2017-ben egyetlen olyan bírósági eljárás sem indult, amelyben rendőröket, vagy határőröket vontak volna felelősségre a migránsok bántalmazása miatt.

Az Európai Parlament több egyéb, migrációval kapcsolatos állásfoglalást is tett

Tekintettel arra, hogy az Európai Parlament maga is aktív résztvevője egy a jogállamisági mechanizmus alapján esetlegesen megindított eljárásnak, az uniós testület állásfoglalásai is megkerülhetetlennek tűnnek.

Idevágó példaként hozható fel az Európai Parlament 2020. április 17-én Összehangolt uniós fellépés a COVID-19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelem érdekében címmel elfogadott állásfoglalása a „Demokrácia védelme, jogállamiság és alapvető jogok” főcím alatt taglalja a migránsok helyzetét.

Ennek 50. pontjában a testület „mély aggodalmát fejezi ki a görög szigetekre érkező, valamint a fogadóállomásokon és idegenrendészeti fogdákban tartózkodó menekültek és menedékkérők helyzete miatt”, ezért „úgy véli, hogy meg kell találni a szükséges megoldásokat, többek között a nagy kockázatnak kitett lakosság megelőző evakuálását és áttelepítését”.

Az Európai Bizottság a fentieket „megfelelő súllyal” veszi figyelembe a jogalkalmazás során

A fentiekből kiderült, hogy a jogállamiság elvének kiterjesztő értelmezésén keresztül el lehet jutni oda, hogy a tagállamokat a migráció irányából közelítve lehessen sakkban tartani a jogállamisági mechanizmus által. 

Kiderült az is, hogy

a mechanizmust alkalmazó Európai Bizottságnak szándéka és a mechanizmus által megkívánt kötelessége is, hogy a fenti szervezetek állásfoglalásait vegye alapul.

Ha tehát a fenti szervezetek azt írják le (márpedig leírták), hogy a magyar migrációs politika az EUSZ 2. cikkében foglalt uniós értékekkel ütközik, a Bizottság ezt a körülményt a tervezet szerint „megfelelő súllyal” kell, hogy figyelembe vegye. Az pedig a Bizottság vérmérsékletére van bízva, hogy az adott szituációban mit tekint megfelelőnek, nem teszi támogathatóbbá a jogállamisági mechanizmust.

Dobozi Gergely

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.