Német szóvivő: Egyhangúság hiányában nem született döntés az uniós költségvetésről és helyreállítási alapról

2020. november 16. 18:39

Diplomáciai források szerint Magyarország és Lengyelország nem támogatta a javaslatot.

2020. november 16. 18:39

Az uniós tagországok Európai Unió mellé rendelt állandó képviseletei vezetőinek hétfői tanácskozásán, egyhangúság hiányában, nem született döntés az unió hosszú távú költségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alapról – közölte az EU soros elnöki tisztét betöltő Németország állandó uniós képviseletének szóvivője Twitter-üzenetében.

Sebastian Fischer kiemelte: „két uniós tagállam fenntartásai miatt” nem volt elegendő szavazat az Európai Unió 2021 utáni, hétéves költségvetése és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó pénzügyi csomag elfogadásához szükséges írásbeli eljárás megindításához. Fischer közölte, az uniós források elosztásra vonatkozó, jogállamiságot érintő politikai feltételrendszerről szóló határozatot a nagykövetek minősített többséggel elfogadták.

Az MTI-nek nyilatkozó diplomáciai források szerint a hosszú távú költségvetés és az ahhoz szorosan kapcsolódó helyreállítási csomag elfogadásába Magyarország és Lengyelország nem egyezett bele. A két ország véleménye szerint a költségvetéshez és a helyreállítási csomaghoz rendelni kívánt, az uniós finanszírozás politikai feltételekhez kötése sértené az uniós alapszerződést, továbbá nem tartaná magát az Európai Tanács júliusi csúcstalálkozóján elfogadott állásfoglaláshoz. Az egyhangú döntés elmaradásával a költségvetés és a pénzügyi csomag kérdése ismételten az Európai Tanács elé kerülhet – közölték.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn levélben tájékoztatta Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét arról, hogy a magyar kormány megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást. A miniszterelnök már korábban felhívta a figyelmet arra, veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit, ha a következő hétéves költségvetést, illetve a rendkívüli helyreállítási csomagot olyan feltételekhez kötnék, amelyek pontosan nem határozzák meg, hogy mi a vélt jogsértés, és önkényesen vezethetnek politikai alapú költségvetési szankcióhoz kettős mérce alkalmazásával.

Mateusz Morawiecki kormányfő már november elején jelezte, hogy Lengyelország vétóval fog élni, ha az EU-ban nem születik az elvárásainak megfelelő költségvetési megállapodás. Múlt csütörtökön pedig a miniszterelnök hivatalos levélben tiltakozott az EU vezetőinél az ellen, hogy jogállamisági mechanizmushoz kössék az uniós forrásokat.

(MTI)

Összesen 185 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
pitypang1125
2020. november 17. 09:32
Nagyon helyes.
diós guba
2020. november 17. 08:54
Valami közgazdász elmagyarázhatná mi az a pénz, mi a pénz fogalma és hogyan működik. Ha az Unió nem fizet, akkor hová lesz az a pénz? Bekerül a kredencbe, vagy a párna alá. Miből keletkezik az a pénz, honnan jön, lehet-e nem elkölteni? Nem laikus módon kéne ezt kommunikálni, hol vannak a közgazdász szakemberek ? Csupa kérdőjel. Vannak akik tudják és nem osztják meg velünk? Én úgy érzem, hogy a valahonnan jövő pénzt szét kell osztani, csak az a kérdés milyen prioritás alapján.Félő, hogy a az erősek nekik kedvező módon akarják elosztani, ami egy rohadék műveletet sejtet.
Berecskereki
2020. november 17. 08:13
Ami a színfalak mögött van Már az EU létrehozásakor megfogalmazott célként az Európai Egyesült Államok célkitűzése. Ezt követően pedig minden egyes változás e cél megvalósítása érdekében történt. Ezért hozták létre az unió parlamentjét, folyamatosan növelve a hozzárendelt döntési mechanizmust és szűkíteni, majd megszűntetni a Tanács a Bizottság döntési mechanizmusát. Ehhez kapcsolódik az EU Alkotmányának elfogadását, amely nem valósult meg, ezért ,,belopták,, a Lisszaboni és Római Szerződésbe. Jól érzékelhető a kettőség, hogy míg egyes kérdésekben a Tanácsban egyhangúságra van szükség, addig az EP-ben elég az egyszerű vagy a minőségi többség. Ezzel el is érkeztünk a jogállamiság megfogalmazásához, meghatározásához, amelynek elfogadásához, szankcionálásához elégséges a minősített többség. Aki foglalkozott a jogállamiság kérdésével tudnia kell, hogy nincs egységes elfogadott definíciója, ami létezik az tele van szubjektív meghatározásokkal és ,,láthatatlan,, jogi értelmezéssel. Mindez az Európai Egyesült Állam létrehozását célozza, melynek során a renitenskedő országot sikerrel lehetne revolverezni. Ami a jogállamiságot illeti, érdemes elolvasni Tóth J. Zoltán habilitált egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem tanárának írását. http://real.mtak.hu/100573/1/A%20jog%C3%A1llamis%C3%A1g%20tartalma.pdf
Szerintem
2020. november 17. 07:28
Jogállamiság? Kb olyan, mintha a kormány megvonná a pártpénzeket azoktól, akik nem a kormánnyal értenek egyet a migráció, a gender és stb. politikai kérdésekben. Jogállamiság?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!