Július elsejétől Németország veszi át az Európai Unió soros elnökségét

Július elsejétől fél évre Németország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Horvátországtól. Prioritásai között a koronavírus-járvány kezelése, a brit uniós tagság megszüntetése (Brexit) utáni kapcsolatrendszer kialakítása Londonnal, a klímavédelem és az európai menekültügyi- és migrációs politika reformja, valamint az unió 2021-től érvényes hétéves költségvetésének elfogadása szerepel.

Angela Merkel hazája előző soros elnökségének idején, 2007 első félévében is Németország kormányfője volt. Akkor még nem volt állandó elnöke a tagországi állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanácsnak, így az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő ország kormányfőjeként ő vezette a testület üléseit. Ezúttal ennyi szerepe sem lesz hivatalosan, hiszen az Európai Tanácsnak 2009 óta van állandó elnöke, az Európai Unió Tanácsában pedig nem a kormányfők, hanem a miniszterek üléseznek.

Azonban a német soros elnökség legfőbb alakja várhatóan mégis Angela Merkel lesz, aki csaknem másfél évtized elteltével már nem szinte kezdő, hanem az egyik legtapasztaltabb európai vezetőként dolgozik majd azért, hogy kormánya minél jobban betöltse az Európai Unió Tanácsának soros elnökségétől elvárt „jó szándékú közvetítő” szerepet, összehangolja a számos ügyben széttartó tagállami érdekeket.

A soros elnöki tisztséget Heiko Maas külügyminiszter veszi át hivatalosan szerdán Berlinben a horvát diplomácia vezetőjétől, Gordan Grlic Radmantól. Ugyancsak szerdán Angela Merkel a szövetségi parlamentben (Bundestag) az azonnali képviselői kérdések és kormányfői válaszok órájában várhatóan számos kérdést kap majd a soros elnökséggel összefüggésben.

A program mottója: „Együtt. Újra erőssé tesszük Európát”

Csütörtökön a szövetségi kormány az Európai Bizottsággal egyezteti a soros elnökségi programot egy videokonferencia keretében. Angela Merkel pénteken ismerteti a programot részletesen egy beszédben, amelyet a törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarájában, a Bundesratban mond el. Öt nappal később, július 8-án az Európai Parlamentben szólal fel, szintén a német soros elnökség nyitányaként. A program mottója: „Együtt. Újra erőssé tesszük Európát.”, három központi eleme pedig a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozására tervezett helyreállítási alap, a 2021-ben kezdődő hétéves ciklusra szóló közös költségvetés és az EU és az Egyesült királyság Brexit utáni kapcsolatrendszere.

Heiko Maas egy még áprilisban publikált írásában kiemelte: a német soros EU-elnökség célja, hogy a közösség erősebben, összetartóbban és nagyobb szuverenitással rendelkezve emelkedjen ki a válságból. Ezért a következő hét évre szóló EU-s költségvetést egy „európai újraélesztési programmá” kell formálni. Mint írta, a költségvetést „újra kell gondolni”, a közös forrásokat a jövőt szolgáló beruházásokra kell összpontosítani, vagyis elsősorban a kutatás-fejlesztésre, a klímavédelemre, a „technológiai szuverenitásra és válságtűrő egészségügyi és szociális rendszerek” kiépítésére kell fordítani.

Az elnökségi program egy további elemére, a jogállamiság ügyére utalva hozzátette: a válság felszínre hozta a demokrácia és a jogállamiság hiányosságait is. Aláhúzta: aki aláássa az EU közös értékekből álló talapzatát, „ne számítson arra, hogy korlátozás nélkül profitálhat az EU pénzügyi előnyeiből”.

Michael Roth úgy nyilatkozott, országa előre kíván lépni a „jogállamiság közös értelmezésének” irányába

Michael Roth, a külügyminisztérium EU-ügykért felelős államminsztere ezzel összefüggésben úgy nyilatkozott, hogy országa előre kíván lépni a „jogállamiság közös értelmezésének” irányába. Ezért az ősz folyamán két – egy általános és egy országspecifikus – jogállamisági vitát is programjába kíván iktatni tanácsi párbeszéd keretében. Az unió menekültügyi- és migrációs politikájáról azt mondta, mihamarabb meg kell állapodni az Európai Bizottság még a nyári szünet előtt bemutatni kívánt jogszabályi javaslatairól, ugyanis a helyzet kezeléséhez „nemzeti megoldások helyett a problémák európai szintű rendezésére van szükség”.

A december 31-ig tartó német elnökség végén jár le az EU-ból távozott Egyesült Királysággal folytatandó kapcsolatok kialakítására szánt átmeneti időszak határideje. Mivel ez idáig nem történt jelentés előrelépés olyan kérdésekben, mint a kereskedelem szabályozása (a két fél közötti szabadkereskedelem), a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, az adatvédelem, a gyógyszerekkel kapcsolatos szabályozási kérdések, a repülésbiztonság, a közúti árufuvarozás, a védelem- és biztonságpolitika vagy egyes halászati kérdések, a német elnökség segíteni kívánja a tárgyalásokat.

Az Európai Unió Tanácsának elnökségét a 27 tagállam nemzeti kormányai látják el, amelyek hathavonta, minden év január 1-jén és július 1-jén váltják egymást. A mindenkori elnökség munkaprogramján három tagállam (elnökségi trió) osztozik egy 18 hónapos periódust felölelő időszak alatt. Németország az őt váltó Portugáliával, majd a következő elnökséget betöltő Szlovéniával alkotja az elnökségi triót. Az elnökség egyrészt részletesen meghatározza azon célokat, amelyeket hivatali ideje alatt el szeretne érni, másrészt – a trió két másik tagjával együtt – olyan hosszabb távú célokat is kitűz, amelyek nem valósulhatnak meg mindössze hat hónapon belül.

Magyarország uniós tagsága történetében eddig egyszer, 2011 első félévében töltötte be az uniós elnöki tisztséget. Magyar elnökségre legközelebb 2024 második felében kerül sor.

(MTI)