Magyarországon a világ szeme: Orbán Viktor lehet a béketárgyalások fő motorja
Orbán Viktor kormányfő közvetítő szerepet tölthet be a nagyszabású békemisszióra készülő amerikai elnök és a Vatikán között.
Véleménycikkben kérdőjelezte meg a Magyarországot érő nemzetközi kritikákat Morten Messerschmidt, a Dán Néppárt EU-ügyekért felelős politikusa. Szerinte „idétlen szereptévesztés”, amikor a dán törvényhozás vagy éppen ez EP képviselői próbálják megszabni, hogy mi sérti és mi nem a jogállami kereteket egy független nemzetállamban.
A volt EP-képviselő Messerschmidt a Jyllands-Postenben megjelent írásában is kifejti, mennyire aggályosnak tartja, ha egyes politikusok úgy gondolják, hogy átvehetik a bíróságok szerepét, számon kérve Magyarországon a jogállamiság megsértését. Szerinte ugyanis a koppenhágai törvényhozás, vagyis a Folketinget tagjai, valamint a dán EP-képviselők többsége ezt teszi. De ugyanígy visszásnak tartja ennek fordítottját, amikor nemzetközi jogászok vagy bírák képzelik magukat politikusi szerepben.
A korábban az Európai Parlament képviselőjeként dolgozó Messerschmidt sorra veszi az EP által Magyarországnak mindeddig felrótt kritikákat a jogállamisággal, szabadságjogokkal, menekültügyekkel, civil szervezetekkel, kisebbségi jogokkal vagy éppen az EU alapértékeivel kapcsolatban. A dán politikus ezek kapcsán annyit mond, hogy mivel elég járatos a közép-európai országok történelmében, politikai kultúrájában, nem mondana ítéletet, és nem tartja ezt feladatának.
Ugyanakkor ellentmond a dán médiában szinte már bevett közhelynek számító tévhitet, amely szerint „a diktatórikus Orbán Viktor miniszterelnök” a saját érdekei alapján írta át a régi Alkotmányt. Mint rámutat, a Fidesz 2011-ben elfogadott Alaptörvénnyel egy ’89 óta esedékes reformadósságot pótolt. Ennek kapcsán teszi fel gúnyos kérdését az EU-na címezve: „már a kommunista múlt felszámolása is szembemegy az EU alapértékeivel?”
Messerschmidt a Sargentini-jelentéssel összefüggésben zajlott meghallgatások kapcsán rámutat, hogy a magyar kormány nem kapott megfelelő lehetőséget érvei kifejtésére, a védekezésre. „Melyik jogállami rendszer nem biztosít keretet a vádlottnak a védekezésre?”- intézi ennek kapcsán kérdését az EP-hez.
A magyar felhatalmazási törvényt is védelmébe veszi a dán politikus, amely amiatt kapott nemzetközi, többek között dán támadást is, mert határozatlan időre való szavazták meg. Messerschmidt szerint azonban a törvény világosan fogalmaz saját hatályát illetően. Vagyis a képviselők részéről az ilyen kritikák megfogalmazása nem más, mint „az idétlen szereptévesztés újabb példája”.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.