Trump és Orbán nyomában: Matteo Salvini az új olasz jobboldal vezére

Gacsályi Sára (Róma) írása

Választást tartottak a minap Olaszországban, aminek résztvevőiről korábban itt írtunk. A helyzet igen olaszos volt: sem az elemzők, sem az utca embere nem igazán tudta, mire számíthat. Az eddigi baloldali vezetés ereje megcsappant, míg az évek óta erősödő – magát középre soroló – M5S (Öt Csillag Mozgalom) támogatottsága felfelé ívelt. Az előrejelzések szerint a jobbközép koalíció számíthatott a legjobb eredményre. A szövetség négy pártból állt: a Berlusconi vezette Forza Italiából, a Matteo Salvini vezette Ligából, az Olaszország Fivérei – Nemzeti Szövetségből és a Mi és Olaszországból.

A március 4-i választáson az automatikus parlamenti többséghez szükséges 40 százalékot egyik párt(szövetség) sem érte el. A baloldal leszerepelt, az Öt Csillag Mozgalom másodikként végzett – annak dacára, hogy önálló pártként ők bizonyultak a legerősebbnek –, míg a jobbközép koalíció összefogása kapta a legtöbb szavazatot.

A koalíción belül viszont Berlusconi Forza Italiája helyett a Liga teljesített jobban (17 százalékot ért el, szemben a Forza Italia 14 százalékával), így Berlusconi után most Salvini került a reflektorfénybe. Számos cikk született az egykor szélsőbaloldali jelölt kapcsán, aki az Északi Ligában felnőve, korábbi EP-képviselőként jelenleg jobboldali elveket vallva hirdeti euroszkeptikus, migrációellenes, kritikusai által fasiszta elveket idéző nézőpontját. Ki Matteo Salvini és mit érdemes tudni róla?

Berlusconival

Matteo Salvini 1973-ban született Milánóban, később is ott élt és tanult. Az Északi Ligához 1990-ben csatlakozott, majd 1992-ben a párt ifjúsági szervezetének, az Ifjú Padaniaiak Mozgalomnak tagja lett. Ekkoriban az Északi Liga – ami eredetileg hat észak-olasz autonómiára törekvő csoportosulás összefogásából jött létre – szélsőbaloldali csoportjához húzott, alapítója volt a Padaniai Kommunisták szárnynak. Később emiatt rengeteg kritika érte: egyesek szerint jobboldalra igazolása csupán egy politikai húzás volt, hogy támogatókat szerezzen.

Salvini a vádakra reagálva azt mondta:

Szerinte ezek a pártok és mozgalmak azok, amelyek ma megvédik a dolgozókat.

Az 1997-es padaniai parlamenti választáson még a Kommunista Padaniaiak listavezetője volt, és szintén ’97-től az Északi Liga Milánó megyei főtitkára lett. Ebben az időben több botrány is fűződött nevéhez, a legnagyobb talán akkor, amikor 1999-ben egy hónapra rabosították, miután Massimo D’Alema akkori baloldali miniszterelnököt tojással dobálta meg.

Ennek dacára a főtitkári tisztséget 2004-ig töltötte be, ami után éveken át – megszakításokkal – Brüsszelben dolgozott az Európai Parlament képviselőjeként. Salvini 2013 decemberében lett az Északi Liga főtitkára. Elődjeitől eltérően a pártot nem akarta regionálisan korlátozni: egy olyan országos összefogást szorgalmazott, amiben Itália középső és déli részéről is támogathatókra találhat. Ennek céljából 2014-ben jött létre a Noi con Salvini (magyarul: Mi Salvinival) nevű pártlista.

Legutóbbi nagy hírverést kapó megmozdulása az volt, amikor februárban a milánói dóm terén, választási nagygyűlésükön – amelynek jelszava Trump mintáját követve „Az olaszok az elsők” volt – egyik kezében az alkotmánnyal, másikban az Evangéliummal jelképesen felesküdött az olaszok miniszterelnökének.

Salvinit sokan, sok mindenért bírálják az ellenoldalról. A Guardian szerint a politikus sikere azt mutatja, hogy Olaszországban a politikai élet a „szélsőjobboldali, populista, EU-ellenes, oroszbarát, NATO-ellenes és vállaltan idegengyűlölő” irány felé mozdult. A CNN szerzője, Ruth Ben-Ghiat szerint a márciusi olasz választás, azon belül is Salvini eredményei azt mutatják, hogy „Olaszország, a Benito Mussolini alapította fasizmus szülőföldje, úgy döntött, inkább a jobboldalnak kedvez, dacára a baloldali gyökereknek és identitásnak”.

Matteo Salvini nem rejti véka alá véleményét.

Választóinak tett ígéreteiben a bevándorlók kilakoltatásáról, az adórendszer megreformálásáról, a nyugdíjkorhatár csökkentéséről és a kötelező katonaság újbóli bevezetéséről is szó esett.

Nagygyűlésen

A politikus nyilatkozataiban sem törekszik mindenkinek megfelelni. Felzaklathatta például a politikai korrektséghez szokott tömegeket, amikor Salvini a migráció kapcsán azt mondta, Olaszországban szükség van a „tömegek eltakarítására, utcáról utcára, városrészről városrészre”, vagy amikor az iszlám vallással kapcsolatban felvetette, hogy a muszlim hit vajon összeegyeztethető-e a helyi „értékekkel, szabadsággal és alkotmánnyal”. Rögtön hozzátette: ő ebben erősen kételkedik.

Az euroszkeptikus politikus az unióval kapcsolatban úgy vélekedett, hogy „semmi nem reformálandó meg Brüsszelben. Ott olyan emberek vannak, akik utálják az olaszokat, különösképpen a gazdaságot”. Nemrégiben azt állította, „az Európai Unió rombol”, és ő „nem habozna megsérteni az európai költségvetési szabályokat” néhány esetben. Az euróval kapcsolatban sem elégedett a politikus, ám egyelőre nem tartaná hasznosnak lecserélni a pénznemet.

Matteo Salvini a melegek ügyében is állást foglalt, mégpedig egy mesekönyv kapcsán. Az érintett, óvodásoknak készült írásban egynemű párokról és szülőkről írnak különböző történeteket. A politikus az ügy kapcsán elmondta: a szöveg szerinte konfliktusokat generál, és nem tartja helyesnek, hogy kisgyermekek ilyen tartalmakkal találkozzanak.

2015-ben ismét forró témához nyúlt, amikor akkor azt nyilatkozta, hogy az Európán belül kizárólag Olaszországban létező, romáknak fenntartott táborokat földig rombolná. Hozzátette: „a romákat ugyanolyan jogok és kötelességek illetik meg, mint az összes olaszt”.

Egy EP-s beszédében mindezen témákat említve a politikus így nyilatkozott: „Ha európai emberek az iszlám terrorizmus ellen vannak, az azt jelenti, iszlamofóbok. Ha a melegek örökbefogadása ellen vannak, homofóbok. Ha a roma táborok bezárása mellett vagy a migráns megszállás megszüntetése ellen állnak ki, akkor rasszisták. Nem, ez azt jelenti, hogy egészséges, emberi felfogásuk van és szabad emberek”.

A milánói strandon lazítva

Salvinit külpolitikája miatt is számos támadás érte. A politikus az orosz Vlagyimir Putyinnal, a francia Marine le Pennel és Donald Trumppal is jó kapcsolatot igyekszik ápolni. Korábbi ígérete szerint bevándorlás-és euróellenes pártja azért dolgozik, hogy Olaszországban is olyan valós, szabad parlamenti választásokat tarthassanak, mint Oroszországban.

Matteo Salvini azonban Magyarország irányában sem közömbös. Egy hazánkban is ismertté nyilatkozatában azt mondta,

A magyar miniszterelnökről nyilatkozva kiemelte: „Ő egy példakép, mert Európa szívében épít falat, hogy megállítsa a migránsokat, megvédi a határokat, megvédi a bankokat, megvédi a valutát és megállítja a bevándorlást”. Ezután hozzátette: „ha egy jól vezetett országot kellene választanom, ezt választanám”.