A vizsgált 137 elítélt 74 százaléka született muzulmán, míg 26 százalékuk az élete során tért át az iszlám hitre.
A Franciaországban 2004 és 2017 között dzsihadizmus miatt elítélt 137 ember perirata alapján megállapítható, hogy a francia dzsihadisták 74 százaléka született muzulmán, 26 százaléka az élete során az iszlám hitre tért francia, átlagéletkoruk 26 év, végzettségük alacsony és többségük hátrányos környezetből származik.
Marc Hecker, a Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézetének (IFRI) kutatója először készítette el a francia dzsihadisták profilképét a 2004 és 2017 között dzsihadista bűncselekményekért elítélt 137 ember peranyaga alapján.
Az elítéltek 69 százaléka francia állampolgár, 22 százaléka kettős állampolgár, kilenc százalékuk rendelkezik kizárólag külföldi állampolgársággal, közülük hét százalék a volt francia gyarmatokról, az észak-afrikai arab országokból származik.
Fiatal férfiak
Marc Hecker a France Info hírrádióban csütörtökön elmondta: a dzsihadisták többsége férfi. A franciaországi elítéltek között 131 férfi és hat nő van, átlagéletkoruk 26 év. Negyven százalékuk hátrányos helyzetű környezetben él, s kilencven százalékuk szétesett, sokgyermekes családból származik.
A vizsgált 137 elítélt 74 százaléka született muzulmán, míg 26 százalékuk az élete során tért át az iszlám hitre. A dzsihadisták 47 százalékának nincsen végzettsége, 24 százalékuk érettségivel, 11 százalékuk felsőfokú diplomával rendelkezik. A társadalmi integrációjukat vizsgálva az derült ki, hogy 36 százalékuk munkanélküli, 22 százalékuk pedig alkalmi munkákból tartja fenn magát, 42 százalékuknak van állása, s 57 százalékuk él párkapcsolatban.
A dzsihadisták 40 százalékát korábban már elítélték egy vagy több köztörvényes bűncselekmény; általában erőszakos bűntett, lopás, csalás, kábítószer-kereskedelem vagy gyorshajtás miatt. A büntetlen előéletűek hatvan százaléka közül 12 százalék szerepelt korábban a rendőrségi nyilvántartásban.
A tanulmány szerint "ellentétben azzal, amit gyakran hallunk, a radikalizálódás egy inkább hosszabb, több hónap és néhány év közötti időtartamra tehető folyamat, s nem hirtelen történik. A vizsgált esetek harminc százalékában évekig tartott. A kutató szerint az internet egyedül nem magyarázat erre a folyamatra, a csoporthatás motiválja leginkább az egyéneket.
Egy másik tanulmány is megjelent csütörtökön a Le Figaro című napilapban a terrorizmus vagy radikalizálódás miatt megfigyelt 133 francia kiskorúról, amely teljesen más profilképet mutat a dzsihadizmus miatt elítéltekéhez képest.
Utópisztikusok és agnosztikusok
A Nanterre-i egyetemen készült tanulmány a radikalizálódás mértéke szerint több kategóriát állapított meg.
Az "utópisztikusoknak" nevezett legerőszakosabb mértékben radikalizálódott kiskorúak a társadalmilag leginkább beilleszkedettek és iskolázottak, s csak 10 százalékuknak volt korábban dolga a rendőrséggel. Az ő esetükben az Internet mellett a személyes találkozásoknak is nagy szerepe van.
A második kategóriában az "agnosztikusokat" sorolja a tanulmány, őket a bandaszellem és a zárt bűnözői világ vonzza. Az idetartozók hátrányos helyzetű családokból származnak, ahonnan hírnévre törekedve próbálnak kitörni, s ehhez a muzulmán hitre térés vagy a rendszeres vallásgyakorlás egy lehetséges utat jelent a tanulmány szerint.
A harmadik csoportot a "lázadók" adják, akik az első két csoport tagjaihoz képest individuálisabbak, s elsősorban az a céljuk, hogy szigorú szabályok szerint rendet tegyenek a saját családjaikban általuk észlelt rendetlenségben. Az idetartozó fiatalok dicsőítik általában a terrorizmust, fellépésük elsősorban "a szülőkkel szembeni individuális és frontális támadás megnyilvánulása".
Hivatalos adatok szerint az iszlamista harcok céljából Szíriába és Irakba utazott francia állampolgárok közül 686-an (391 férfi, 295 nő, valamint közel ötszáz gyerek) vannak még a két országban vagy mentek tovább az Iszlám Állam dzsihadista szervezet bukását követően Afganisztánba, Pakisztánba, Indonéziába, a Fülöp-szigetekre, Líbiába, Algériába, Tunéziába vagy Marokkóba. 2014 óta 304 dzsihadista tért haza Franciaországba, köztük 58 kiskorú, idén eddig tízen.
(MTI)
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
A digitális szokások átalakítására készül a kormány.
A látványosnak szánt fellépés végül csak egy drága és teljesen értelmetlen rombolásba torkollott.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Szürreális hibát követett el a Real Madrid orvosi stábja.
Újra bejött Orbán Viktor húzása.
Hitük szerint a tizenkettedik imám visszatéréséig minden uralkodó illegitim, és a hatalom gyakorlására csak a papság jogosult.
Az Egyesült Államok alelnöke jövő kedden érkezik Budapestre.
Az első nyugati kormányfő, aki látogatást tesz a térségben az iráni háború óta.
